Felnőttként az iskolapadban - A munkaerőpiac sürgetésére is reagál az ingyenes képzés Sopronban

– Húsz éve fával foglalkozom, de nem volt hozzá szakképesítésem. Most végre megszerzem – mondja Óvádiné Miklós Andrea, egyike azoknak a felnőtteknek, akik élnek a törvény adta lehetőséggel és ingyen tanulnak szakmát. – Saját cégemben és vállalkozónál is dolgozom, de még így is vállalni tudom aképzést. A kedd délutánt és a szombatot töltöm tanulással, tavaly szeptemberben kezdtem, idén már végzek, igazi asztalos leszek. Nekem bejöttek a számításaim – foglalja össze a lényeget Óvádiné Miklós Andrea. A Soproni Szakképzési Centrum felnőttoktatásában vele együtt összesen 723 hallgató tanulja első vagy második szakmáját. Kitesznek egy egész iskolát.

Óvádiné Miklós Andrea asztalosnak tanul, az elméleti tudnivalókat Hegedüs Péter szakoktató adja át. Fotó: Magasi

– Jellemzően a húsz-harminc éves korosztály él a lehetőséggel, de különleges diákjaink is vannak – mondja Králik Tibor, a szakképzési centrum kancellárja. – Sokan vannak, akik most jöttek rá, a gimnáziumi érettségi szakképesítés nélkül nem elég a munkaerőpiacon az elhelyezkedéshez. Ez egy jó lehetőség mindenkinek, hiszen az első és a második szakma ingyenes, ráadásul a nappali képzésből kiesett hiányszakmákat is pótolni tudjuk. Mondok egy példát: a Handler-iskola fennállása óta ebben a tanévben először érdeklődés hiányában nem tudott kőművesosztályt indítani. A felnőttoktatásban viszont van jelentkezőnk. Ebből is látszik, hogy a Sopronban egyre súlyosbodó szakemberhiányon is segíteni tudunk – hangsúlyozza a kancellár. A számok megerősítik szavait: tizenhárman tanulnak villanyszerelőnek nappalin, a felnőttoktatásban viszont kilencvenhatan. De huszonegy autószerelő-, huszonnégy kőműves-, kilenc ács-, harmincöt asztalostanuló is felnőttként ült vissza az iskolapadba. 

– A munkaerőpiac igényli a szakmunkát, ma már egy jó iparos biztos egzisztenciát tud teremteni a családjának. Sokan vannak, akik ezt felismerik – fűzi hozzá Králik Tibor. Az igény és a pozitívra fordult társadalmi megítélés lehet a magyarázat arra, hogy kuriózumokat is találni a felnőtt diákok között. Van, aki közel a nyugdíjkorhatárhoz döntött a szakmatanulás mellett, vannak, akik diplomásként választanak kétkezi munkát. Dzurné Halasi Mónika például diplomás óvónő, aki most női szabónak tanul.

Dzurné Halasi Mónika Kocsisné Boros Otília szakoktatótól lesi el a női szabók praktikáit.

– Jött az életembe egy lehetőség és vállalkozó lettem, menyasszonyiruha-kölcsönzőt nyitottam. Gondoltam, kitanulom a varrást is, s bevallom, nagyon élvezem. Nagyszerűen felszerelt tanműhelyben, minőségi gépeken tanulunk a rendkívül felkészült oktatóktól, akiktől praktikus fogásokat is elleshetünk, nemcsak a kötelező tananyagot – mondja lelkesen Dzurné Halasi Mónika. 

A volt óvónő nem egyedüli diplomás a felnőttoktatásban, néhányan például az egyetemen faipari mérnöknek tanulnak, esténként pedig az asztalosműhelyben képezik magukat. Ők olyan mérnökök lesznek, akik tényleg ismerik a fát. A megkérdezettek egyébként azt is elárulták, egyáltalán nem tartják furcsának, hogy egzisztenciával a hátuk mögött vállalták a szakmatanulást, s megsúgták azt is: téved, aki azt hiszi, lazán megszerzi a szükséges papírokat. Itt is tanulni kell, ha a végén tudni is akarnak.