Fejleszteni is kellene a túléléshez

– Amikor a nyolcvanas évek végén állatorvosként a Soproni járásban kezdtem el dolgozni, huszonnyolc tehenészet, továbbá minden faluban legalább egy vagy két tejfelvásárló csarnok üzemelt. Napjainkban az egész járásban mindössze kettő, a fertődi és a hegykői tehenészet élte túl az elmúlt évtizedeket, a háztáji tejtermelést begyűjtő tejcsarnokok közül pedig egy se – vázolta a helyzetet dr. Varga Gábor, a Hegykői Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. – Drámaian érzékelteti az ágazat gazdasági problémáját, hogy a nyolcvanas évek tejelőtehén-állománya mára az ötödére csökkent. Nem túlzás azt állítani, hogy amennyiben egy-két éven belül nem történik változás a felvásárlási árakban, az összeomlás tovább folytatódhat. A jelenlegi 93–100 forint között mozgó árral az Európai Unióban az utolsók között vagyunk.

Némi bizakodásra adhat okot, hogy ezt a helyzetet nemcsak Hegykőn, hanem a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál is hasonlóképpen látják. Megfogalmazásuk szerint nőhet a nyerstej és a feldolgozott tejtermékek ára a nyerstej csökkenő mennyisége, valamint az előállítási költségek, az infláció és a munkabérek emelkedése miatt.

Dr. Varga Gábor szerint olyan felvásárlási árat kellene alkalmazni hazánkban, amely nemcsak a termelői költségeket, hanem a szükséges technológiai fejlesztéseket is fedezi. A korszerű, XXI. századi tehenészet létkérdés a magyar mezőgazdaságban, ez pedig folyamatos modernizálást kíván. Hegykőn újabb lépésként az úgynevezett precíziós állattenyésztési szisztémát kívánják bevezetni. Ez olyan számítógépes rendszert jelent, amelyben valamennyi borjú és tehén életének minden óráját, egészségi állapotát, jólétét csipek sora ellenőrzi, s jelzi, ha beavatkozásra lenne szükség. A tervek szerint ez több tízmillió forintos beruházást igényel. A megvalósítás első lépései Hegykőn már folyamatban vannak.

– A nyári időszak amúgy is kritikus a tejelő tehenek számára: lecsökken az étvágyuk, a tejtermelésük akár húsz százalékkal is mérséklődhet – folytatta az elnök-igazgató. – Nagy gondot fordítunk a tehénállomány komfortjára: a szigetelt, szellőztetővel kialakított tető, a hűtést biztosító párásító szinte légkondicionált körülményeket teremt a tehénistállókban. A gondoskodást meghálálják a tehenek, mert ezáltal nem csökken a tej mennyisége: naponta egy kamion indul útnak tőlünk, mintegy 25 ezer liter kiváló minőségű tejjel. Az extra meleg és a csapadékhiányos időszak kedvezőtlen a takarmány mennyisége és minősége tekintetében. Sajnos ez a mi földjeinket is érinti. A legutóbbi határszemlénk alapján úgy látjuk, kevesebb hozama lesz a kukoricának, lehet, máshonnan kell pótolnunk az összesen 1700 tehenünk és borjúnk eleségét – tette hozzá dr. Varga Gábor.