Emléktáblát kapott a mártír pap Sopronban

A Győri Egyházmegyének is fekete napjai voltak 1919 tavaszán. Két lelkiismeretes papját is elvesztette: Wohlmuth Ferenc császári és Szemelliker Antal fülesi plébánost. Utóbbit Sopronban 1919. április 9-én golyó általi halálra ítélték és az ítéletet éjszaka végre is hajtották a törvényszék udvarán, a mai Lackner Kristóf utcában. A plébános mindössze 37 éves volt.

– Wohlmuth Ferencről sok mindent tudtunk, Szemelliker Antal emlékét azonban, talán mert sírja a határainkon kívül rekedt, lassan a felejtés homálya lepte be – mondja Biczó Zalán győri helytörténész, könyvtáros, aki néhány éve könyvet írt a mártír plébánosról. Szívós munkával kutatta fel az egykori titkos levelezéseket, hírlapi tudósításokat. – A Horthy-rendszerben a soproni sajtó halálának tizedik évfordulójáról még megemlékezett, de a kommunizmus ideje alatt teljes hallgatás övezte a rémtettet. A mártír pap temetése után fél évvel Ausztriához csatolták Füles községet, ez is megnehezítette az emlékek ápolását – vélekedik Biczó Zalán.

Az emléktáblát Veres András megyés püspök avatta fel az egykori soproni törvényszék falán a Győri Egyházmegye Horvát Pasztorális Tanácsának szervezésében. Fotó: Magasi

Szemelliker Antal Vulkapordányban született 1882. május 25-én horvát anyanyelvű családban. A győri szemináriumban tanult, 1905. június 30-án szentelte pappá gróf Széchenyi Miklós püspök. Első szentmiséjét szülőfalujában tartotta, majd Lókon, Okán, 1910. december 5-től pedig Fülesen szolgált, 1912-től haláláig már mint a falu plébánosa. Füles, azaz Nikitsch a vörösök szemében megbízhatatlan hely volt. A községbe már április 6-án megérkezett az úgynevezett gépfegyveres Vörös Őrség, mely azonnali hatállyal kihirdette a statáriumot.

Enzbruder katonai biztos a plébánost a csendőrlaktanyába idézte s kijelentette előtte, hogy fejbe löveti a legkisebb megmozdulás esetén. Szemelliker önérzetesen tiltakozott a fenyegetés ellen, de szerencsétlenségére az egyik malomházi legény elsütötte revolverét az apácazárda előtt. A lövést gépfegyversortűzzel viszonozták, több halálos sebet okozva a falusiaknak. Ez lett a kezdete a plébános kálváriájának: gúnyos kárörömmel olvasták rá, hogy a malomháziak részére ő küldött fegyveres segítséget. Tanút is találtak a koholt vádhoz, egy szerencsétlen fiút, aki édesanyját próbálta menteni.

A kutatások szerint a lelkipásztor jól tudta, hogy áldozatnak szemelték ki s nagylelkűségében ezt üzente a fiú édesanyjának: "Mondjátok meg Szedeniknének, hogy megbocsátok neki!" Száz évvel a kivégzés után az Ausztriában élő hozzátartozók készítették el azt az emléktáblát, amit szerdán Veres András megyés püspök szentelt fel. Szemelliker Antalról háromnyelvű szentmisén is megemlékeztek.