Sopron és környéke

2019.01.17. 07:51

Díszpolgár volt a tanítómestere

Sopron Kultúrájáért díjjal tüntették ki Kovács György szobrászművész-restaurátort. A városban és környékén számos munkája őrzi tehetségét, tudását. Az idei január 22-i magyar kultúra napi soproni ünnepség szónokának is felkérték.

Gosztonyi Miklós

– Nagyon jólesett és boldog voltam, hogy sok évtizedes szakmai-művészi tevékenységemet a város Sopron Kultúrájáért díjjal ismerte el. A kitüntetést visszajelzésnek, egyszersmind születésnapi köszöntésnek tekintem – nyilatkozta a Kisalföldnek a budafoki születésű, évtizedek óta Fertőhomokon élő Kovács György, aki 2018-ban töltötte be a hetvenedik életévét. – Tizennégy éves koromban eldöntöttem, mi szeretnék lenni. Akkor már szorgalmasan jártam Budapesten a Dési Huber István festőművészről elnevezett körbe, a Képzőművészeti Egyetemen pedig Szakál Ernő soproni születésű, Európa-díjas szobrász, szobrász-restaurátor, Sopron díszpolgára volt a mesterem. Korábban inkább a fafaragás kötött le, az ő hatására és indíttatására kezdtem el a kővel foglalkozni. Igen sokat tanultam tőle, s nyári gyakorlatokon többek között az ő soproni, Árpád utcai műhelyében is dolgoztam.

Kovács György kitüntetésével a műhelyében.

Kovács György huszonöt évesen telepedett le Sopronban a városvezetés segítségével, hogy csatlakozzon az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrász-restaurátor csoportjához. Ennek vezetőjévé 1979-ben nevezték ki.


– Számos munkám közül emlékezetes maradt számomra a Szent Mihály-templom tornyának restaurálása, a fertőszéplaki Szent Szív-kálvária újjávarázsolása. A bánfalvi kolostorhegyi barokk lépcsőre vagyok a legbüszkébb. Nemcsak a tervezésből, a kivitelezésből, hanem az előkészítésből is kivettem a részem: sikerült elérnem az engedélyezést. Annak idején az egyik városvezető felvetette: miért csak egyházi műemlékeket restaurálunk? – elevenítette fel a nyolcvanas évek elejét Kovács György, aki 1983–88 között mesterségét és művészetét oktatta a Képzőművészeti Egyetemen. Önálló restaurátori tevékenysége mellett ő tervezte és faragta például a II. világháború áldozatainak és a kitelepített németek közös emlékművét Balfon, a Rongyosok szobrát a Károly-magaslaton, Fertőhomokon az Életfát, Nagycenken a Hűségkutat, Zsirán és Lövőn az 1956-os forradalom mementóit.


– Ha az ember sokat foglalkozik egy műtárggyal, annak lelkisége áthatja a restaurátort. Amikor új szobrot alkotok, először is kialakul róla egy kép a lelkemben. Az egyik tehát kívülről befelé, az utóbbi pedig belülről kifelé nyeri el végső formáját – összegzi munkafilozófiáját Kovács György, aki három fiát derűsen Kovács apostol művek zrt.-nek nevezi: Péter számítógépes grafikával, Jakab alkalmazott művészettel, Tádé kőfaragással foglalkozik. Esetükben a vér nem vált vízzé.

Címkék#Fertőhomok
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!