Sopron és környéke

2016.03.20. 17:08

Átalakuló cafetéria - Soproni kékfrank jöhet béren kívül

Orbán Viktor bejelentése után felvetődött, akár helyi pénzben is adható lenne a béren kívüli juttatás. A soproni kékfrank alapítói szerint ebben van a jövő.

P. Horváth László

Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya és az "Erzsébet étkezési utalvány" rendszer egyes elemei, a kormány tudomásul veszi a döntést – írtuk meg február végén. Orbán Viktor kormányfő felvetette az utalványok készpénzesítésének tervét.


Ennek nyomán pedig felvetődött: akár helyi pénzben is adható lenne a cafetéria.


A Kékfrank utalványt kibocsátó Ha-mi Összefogunk Európai  Szövetkezettet 2009-ben 123 tag, 38.500 euró alaptőkével alapította meg. Fizetni pedig 2010-től tudnak vele. A legutóbbi adatok szerint tavaly mintegy 80 millió forint forgalmat bonyolítottak le, a több mint 700 elfogadóhelyen. A helyi pénzt előnye, hogy nincsen vételi ás eladási árfolyam, átváltáskor 0,25 százalék jutalék terheli az összeget.


Az elfogadóhelyek, szolgáltatók azonban 5-15 százalékos kedvezményt is biztosítanak azoknak, akik kékfrankkal fizetnek. Van olyan cég Sopronban, amely a dolgozókkal kötött megállapodás alapján a munkabáér 10-20 százalékát fizeti ki kékfrankban.


– Abban az esetben, ha kormány bevezeti a tervezett módosításokat, akkor a kékfrank már most is készen áll, hogy a cafetéria helyébe álljon – mondta el megkeresésünkre Perkovátz Tamás, kékfrankot megelőző Ha-Mi kafetéria utalvány létrehozója és a kékfrankot kibocsátó szövetkezet megszervezője.


– Természetesen ez azzal járna, hogy megnőne az elfogadóhelyek köre, illetve újabb tagok lépnének be a rendszerbe. Ez különösen előnyös lenne, mert a forgalomnövekedésnek köszönhető haszon is itt marad, amelyet a vállalkozások visszaforgathatnak a fejlesztésekbe.


Perkovátz Tamás így folytatta, a vidékfejlesztésnek, a helyi gazdaság élénkítésének helyes és járható módja az, ha a béren kívüli juttatásként helyi pénzeket adhatnának. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a vállalkozások a forgalmának a felét ötven kilométeres sugarú körön belül valósítják meg. A helyi pénzek felhasználási köre gyakorlatilag ezzel megegyezik.


– A szomszédos térségben, Rábaközben is megvan az igény és potenciál a helyi pénzre – emelte ki Perkovátz Tamás. – A rábaközi tallért is a mi szövetkezetünk égisze alatt szeretnénk bevezetni. A kormány tervei ennek a folyamatnak is újabb lökést adhatnak. Mi sem bizonyítja azt, hogy jó úton járunk, mint az, hogy néhány hete Mádon forgalomba helyzeték a tokaji dukátot. Ráadásul úgy, hogy a Széchenyi-terven keresztül támogatást - tizenötmillió forintot - kaptak.

Forgalomban lévő helyi pénzek

Mint írtuk, az országban elsőként Sopronban, a Ha-Mi étkezési utalvány utódaként vezették be a kékfrankot, mint helyi fizetőeszközt. Majd jött a balatoni és a bocskai korona, az alsómocsoládi rigac, valamint a tokaji dukát. Bevezetés alatt áll a zselici dénár, a rábaközi tallér és a kiskőrösi pengő.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!