Ebergőc - Ilyenek vagyunk: Csak náluk virágzik az ujjaskosbor

– Tetszik az Ilyenek vagyunk Kisalföld-kezdeményezés, a vidám, kötetlen formában való megjelenés lehetősége. Ebergőc zsáktelepülés, így legalább az egész megyére nyithatunk, és sokan megismerhetik azokat a jellegzetességeket, amelyekre büszkék lehetünk.

A tablót el is készíttetjük információs táblának, amelyet a főterünkön, a felújított artézi kutunk mellé fogunk kihelyezni – fogalmazott Szabó Szabolcs polgármester, aki részletezte, az Ebergőci láprét az Ikva-sík gyöngyszeme. Az országban egyedül itt él a fokozottan védett lappföldi ujjaskosbor, amely Észak-Európa és az alpesi régió lápjainak orchideája. A természettudósok szerint magja a jégkorszak végén, a skandináv gleccserek olvadásakor jutott el idáig.

– Ebergőc a honfoglaláskor előtti Avar Birodalom idején is lakott volt, a település nevét pedig – amely „erdei nyilallást" jelent – a szláv nyelvekből eredeztetik. Első írásos emlékünk 1343-ból való – folytatta a polgármester. – Két patakunk is van, az Ikva és a Buttor, amelyek időszakosan meg-megrezzentenek bennünket. Így az Ikva 1991-ben sosem látott árvízzel borította el a falut, még éjszaka is hordtuk a homokzsákokat.

Falunkat, templomunkat és a híres régi-új artézi kutunkat – amelynek vize ásványi anyagokban gazdag, számos településről, még Sopronból is elautóznak érte – Szent Imre „felügyeli". Vallásos nép lakja a falut, hét szentes szobor ékesíti a települést, közülük az 1700-as évekből való őrangyalos alkotás a leghíresebb. Ezt tavaly fel is újíttattuk.

Határunkat pedig tizenegy nyárfa őrzi; ezek egyforma nagyságúak és erősségűek. Különleges hangélményt jelent, amikor a szélben, viharban hajladoznak, több száz méterről is hallatszik suhogásuk. De idilli falunkban akad halastó, a Sámson, s „vad tó" is, a Pásztor...

Ebergőc határait tizenegy nyárfa őrzi, ezek egyforma nagyságúak, törzseik pedig egyforma erősségűek.

– A csend, a nyugalom, a jó levegő és a sok munka is közrejátszhat abban, hogy Ebergőcön számos szépkorú embert, 90–100 évest köszönthetünk rendszeresen.

A választásokon pedig igen magas, 80–90 százalékos nálunk a részvétel, így a megyében mindig dobogós helyen állunk aktív közéletiség szempontjából – emelte ki Szabó Szabolcs, aki nem titkolta, a szomszéd falubeliek az ebergőci elnevezést túl „arisztokratikusnak" tartják, ezért a helyieket hétköznap csak „börgöcinek" hívják.

Persze él az ebergőci kifejezés is, vasárnap és ünnepnapokon. A Buttor patak pedig elválasztja a falut, s a faluközponttól távolabb eső részt időtlen idők óta „Sikátornak" nevezik. Így történhet meg, hogy az ottani gyerekek a „sikátori" gyerkőcök...