1956 - Életútjáról mesél könyvében Deák Ernő

 "Az 1956-os forradalom meghatározó élménye máig hat bennem. A  Himnuszt évtizedeken át képtelen voltam énekelni, olyan görcs  támadt torkomban, ugyanis a drámai helyzetekben a Himnuszt  játszották a rádióban" - mondta el az MTI-nek a 76 éves szerző, aki  1956. december 9-én hagyta el Magyarországot, azóta Ausztriában él.  Emigrálása után először Nagy Imre és társai 1989-es újratemetésén  járt ismét Budapesten.   

Deák Ernő 1970 és 1976 között tanársegéd volt a Bécsi  Tudományegyetemen, majd 2005 végéig az Osztrák Tudományos Akadémia  munkatársaként kutatott. Egyetemi tanulmányai megkezdésétől fogva  szerepet vállalt az ausztriai magyarok egyesületi életében: az  Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének  1980-as alapításától főtitkára, majd 1991 és 2014 között elnöke  volt, 1985-től szerkeszti a Bécsi Napló folyóiratot, emellett  elnöke a 2001 novemberében alakult Nyugat-Európai Országos Magyar  Szervezetek Szövetségének is.   

A Magyar Napló gondozásában megjelent, fényképekkel illusztrált  kötetben a szerző élete legfontosabb helyszíneit járja végig,  köztük a Sopron közelében fekvő szülőfaluja, Pereszteg határában  emelkedő Öreghegyet, a mesés messzeségével és pompájával a  szabadságot jelképező Schneeberget, a bécsújhelyi kórházat, Kammer  am Attersee-t, Bad Iselsberget, Innsbruckot és az Európai  Parlamentet is.   

Mesél a helyszínekhez kapcsolódó életre szóló élményeiről:  édesapja behívójáról, majd súlyos, feltételezhetően halálos  sebesüléséről a háború végén, a félárvaságról. Kitér arra is, hogy  milyen volt általános iskolásnak lenni az 1950-es évek első  felében, hogyan látta a forradalmat határszéli falujából szemlélve,  elbeszéli menekülése történetét, és hogy miként vállalt szerepet az  ausztriai magyar közösségi ügyek alakításában.   

A szerző hangsúlyozta azt is: a "pesti srácok"  áldozatvállalásának köszönhető, hogy Ausztria felkarolta a  menekülteket, hozzásegítette a fiatalokat a továbbtanuláshoz. Mint  elmondta, ez alapján a múlt század hetvenes éveiben fogalmazódott  meg benne a "holtakért élni - élőkért meghalni" mottó.  

"Ausztria kormánya volt az egyedüli, amelyik tiltakozó  jegyzéket juttatott el a Szovjetunió kormányához a budapesti  fegyveres beavatkozás miatt. A menekültek együttérző fogadtatása a  közös múlt átértékelését is kiváltotta. Az osztrák sajtó rendkívül  rokonszenvezett a felkeléssel, példásnak minősítve a felkelők  hősiességét" - mutatott rá. Hozzáfűzte: Ausztria 60 évvel az  események után számos hivatalos rendezvényen emlékezik meg a  forradalomról, például Sebastian Kurz külügyminiszter november 8-án  külön eseményen idézi fel a történelmi eseményt.   

Az Öreghegytől a Schneebergig című kötetet október 27-én,  csütörtökön mutatják be a Magyar Napló budapesti könyvesboltjában,  a szerzővel Böröndi Lajos költő fog beszélgetni.