Vándorol az értéknap – Szeptemberben Dunakilitin mutatkozhatnak be a települések

Hogy mi kerülhet be az értéktárba? Számos dolog, ami jellemez egy tájegységet, legyen az étel, tárgy, földrajzi sajátosság vagy hiedelemvilág – ilyenek voltak például a kisbodaki bel- ső tavak is, melyeket legutoljára vettek fel a tájegységi értéktárba.

A településeknek közel a fele benne van

– Nagyon fontos a Szigetköz identitásának építése, egyrészt azért, hogy aki itt él, ne akarjon elköltözni, másrészt pedig azért, hogy aki ide érkezik, otthonra találjon nálunk. Tárgyi és szellemi örökségünk rendkívül gazdag, amit meg kell őrizni a jövőnek – hívta fel rá a figyelmet dr. Pető Péter, a Győr-Moson- Sopron Megyei Értéktár Bizottság elnöke.

Győr-Moson-Sopron megye 182 településéből 71 szerepel a tájegységi értéktárban. A teljesség igénye nélkül olyan kincsekkel, mint a győrzámolyi Tölös keményfaliget, a dunaszigeti haranglábak, a farsangi színjátszás Dunakilitin vagy a már emlegetett kisbodaki belterületi tavak.

Csak jelölés útján

– Sokan felteszik a kérdést, hogy mi az, ami bekerül az értéktárba, és mi az, ami nem. Például, hogy a hédervári kastély miért nem tartozik értéktári védelem alá. Fontos tudni, hogy csak az kerülhet bele a tájegységi és megyei védelembe, amit az adott település jelölt. Amennyiben a község nem jelzi a szándékát, úgy a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár magától nem kezdeményezheti ezt – nyilatkozta a megyei értéktár elnöke a Kisalföldnek.

Ősszel Dunakilitin

– A tervek szerint Dunakilitin, Szent Mihály hétvégéje környékén rendezzük meg a szigetközi értéknapot. Itt minden helyi település bemutatkozhat értékeivel, ahogy be fognak mutatkozni a szigetközi táncaink, énekeink és a gasztronómiánk is. Ezzel szeretnénk hagyományt teremteni, mindig más településen – nyilatkozta lapunknak dr. Pető Péter.