Kisalföld logö

2019. 06. 17. hétfő - Laura, Alida 19°C | 28°C Még több cikk.

Győrben színház születik

Győrben színház születik
A városházán, a tervezőasztalon, a kulisszák mögött és a föld alatt már több stáb dolgozik azon, hogy 2022-ben új színháza legyen a városnak. Mindeközben az előadások zavartalanok az épületben és már készülnek a tervek, hogyan költözhet és játszhat két évadot az Olimpiai Sport Parkban a társulat. A kormány által támogatott Modern Városok Programjának legjelentősebb győri beruházását ütemes tempóban végzik a szakemberek.

Többek között azokra a kérdésekre is választ kaptunk, hogy milyen régészeti leletekre bukkantak, ki mentette meg a ,,sísáncot", mi történik a Vasarely-kerámiafalakkal és Szász Endre porcelánképeivel, mennyire lesz modern az új színházi technológia, hogyan parkolhatunk a tér alatt és mi vár a nézőkre és a művészekre az átmeneti játszóhelyen. A kulisszatitkokat 10 jelenetben olvashatják.


A lehetetlenre vállalkozva beszélgetésre hívtuk a résztvevőket, hogy összegezzék az eddigi munkát, vázolják fel a már biztosan tudott tényeket és oszlassák el a felröppenő városi mendemondákat. Lapunk szerkesztőségében beszélgetett Páternoszter Piroska polgármesteri biztos, Nagy Andrea a Rómer-múzeum vezető régésze, Györke Réka ásatásvezető régész, Sándor János tervező, Ruppert András társtervező, Kádár Mihály tervező, Polgári István, a Modern Városok Program Győr koordinátora, Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és Kiss János, a Győri Balett igazgatója.
 
Páternoszter Piroska: Nincs arról szó, hogy éveket csúszna a projekt.
 

1/Jövő nyáron már verhetik a falakat

– Korábban arról volt szó, hogy a színház az idei évad végén költözik, a mostani verzió szerint viszont csak a jövő évad végén. Mi okozta a csúszást?
Páternoszter Piroska: – Korábban, amikor a támogatói okiratot megkaptuk és elkezdtük a tervezést, valóban az volt az elképzelés, hogy a színház 2019 nyarán átköltözik az Olimpiai Sportparkba (OSP). Most viszont úgy látjuk, hogy a beruházás első szakaszában olyan munkálatok zajlanak majd a téren, amelyek mellett a teátrum kisebb-nagyobb kellemetlenségekkel még egy évadot képes a jelenlegi helyén működni. Ez minden érintett számára kedvező. Nincs tehát arról szó, hogy éveket csúszna a projekt.
Kiss János: – Bölcs döntés volt. Hála istennek a város nem ragaszkodott az eredeti dátumhoz, miközben az építkezés még nem kezdődik meg most nyáron. A magunk részéről természetesen mindent elkövetünk, hogy 2020. július 1-jén üres legyen a színház, és a munkások már verhessék a falat.
Forgács Péter: – Osztom ezt a véleményt. Az átköltözés nem kis attrakció lesz. A laikusok szerintem fel sem tudják fogni, hogy egy ekkora színházat, ennyi emberrel, kellékekkel, bútorokkal mekkora munka átvinni egy másik helyre. Idén ezt nem tudtuk volna megcsinálni, de jövő júniusig van időnk. Egyfolytában dolgozunk ennek a logisztikáján.
– És a plusz egy év elég lesz?
Forgács Péter: – Elég kell hogy legyen, és elég is lesz.
Páternoszter Piroska: – Olyan ütemezési tervet készítünk, hogy napra lebontva tudjuk, melyik nap mi fog történni.

2/ A2 022/23-as évadot az új épületben kezdhetik

– A tervező számára mi a legjobb forgatókönyv az idő szempontjából?
Kádár Mihály: – Ez a projekt egy nagyon sok tényezős folyamat. Biztos, hogy rengeteg minden fog még változni, és senki nem is várhatja el, hogy ne változzon. Most kimondható, hogy a legjobb forgatókönyv a 2020-as kezdésről szól.
– A kiviteli tervek készítése hány százalékon áll?
Sándor János: – Ötven.
– Ez megnyugtató szám?
Polgári István: – Igen, itt kell tartaniuk. Szerencsés, hogy ugyan a színháznak és a térnek külön tervezője van, de ők párhuzamosan tudnak dolgozni, egyeztetni. A kiviteli terveket a szerződés szerint 2019 júniusára kell elkészíteniük, s a határidőt tartani fogják.
Páternoszter Piroska: – A forgatókönyvben egyébként másfél éve nincs csúszás. Már tavaly is úgy számoltunk, hogy a kiviteli tervek elkészültével idén nyáron írhatjuk ki a feltételes közbeszerzést, s ha eredményes lesz az eljárás, utána dönthet a kormány a forrás biztosításáról. E kettő együtt mintegy fél évet igényel, s így 2020 elején kezdődhet a térfelújítás kivitelezése a még a mostani helyen működő színház mellett. Ebbe a forgatókönyvbe persze bármikor közbejöhet valami, amivel együtt kell élnünk. Most azzal számolunk, hogy a 2022/2023-as évadot kezdheti a felújított épületben a színház és a balett társulata. Ez a cél.
– A beruházás költségeit 2017-ben húszmilliárd forintra becsülték, azóta viszont jelentős drágulás következett be az építőiparban a munkaerőhiány, az emelkedő bérek és a dráguló építőanyagok miatt. Még mindig a húszmilliárd forinttal számolnak?
Páternoszter Piroska: – Mi is tapasztaljuk az áremelkedéseket. Ha elkészülnek a kiviteli tervek, akkor már látni fogunk egy várható összeget, ami vélhetően magasabb lesz húszmilliárdnál. A pontos szám viszont csak a kivitelezői közbeszerzés lezárultakor derül ki.
– Honnan lesz fedezet a nagyobb összegre? Az állam egyszerűen kipótolja?
Páternoszter Piroska: – A Modern Városok Program nem úgy működik, hogy a kormány ad Győrnek mondjuk harmincmilliárd forintot, mondván, csináljunk belőle egy fantasztikus színházat. Meg kell indokolni az igényünket. Ha a kivitelezői közbeszerzésnél kiderülne, hogy Győrnek nagyobb összegre lesz szüksége, akkor a növekményt kellően alá kell támasztanunk. Eddig még minden egyes hasonló kérésünket elfogadták.
Sándor János: – Néhány példa a drágulásra: az acélszerkezetek ára huszonöt százalékkal ment feljebb, a betoné most is emelkedik, a munkabérek tizenegy százalékkal nőttek.
Kádár Mihály: – Az látszik a piacon, hogy lesz még további áremelkedés.
 
Polgári István, a Modern Városok Program Győr koordinátora, Sándor János tervező, Páternoszter Piroska polgármesteri biztos, Kádár Mihály tervező, Nagy Andrea, a Rómer-múzeum vezető régésze, Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Györke Réka ásatásvezető régész, Kiss János, a Győri Balett igazgatója, Szentgyörgyi Anna városházi sajtóreferens, Ruppert András társtervező.  
Fotó: Mészáros Mátyás

3/ A várfal maradványai megmaradnak

– Térjünk át a régészetre. A próbaásatás megtörtént tavaly, s most már a megelőző feltárás zajlik. Mit találtak eddig?
Nagy Andrea: – Már a próbaárkok megtervezésénél is figyelembe vettük, hogy a dokumentumok, térképészeti adatok szerint hol kell lennie az erődfal és a Császárbástya maradványainak. A próbafeltárásból annyi pluszinformáció derült ki, hogy a várfal kicsivel északabbra helyezkedik el, mint feltételeztük, ezért a tervezett mélygarázs megépülhet, mert az már a várárok területére fog esni. A megelőző feltárást már tavaly decemberben elkezdtük, hogy minél kevesebb feladat maradjon addigra, amikor kiköltözik a színház.
– A várfal maradványai megmaradnak?
Nagy Andrea: – Igen. Ahol a várfal található, ott nem kerül sor olyan, nagyobb mélységet érintő munkavégzésre, ami bolygatná a maradványokat.
– Mennyire szenzáció a szakmában, amit eddig találtak?
Györke Réka: – Ha előkerülnek a várárok, az erődfal, a bástya vagy a hozzáépített épületek részletei, azok mind pluszinformációkat jelentenek Győr történelmi korszakaihoz. A jelenlegi munkaterületen is már több régészeti korszak emléke, építési periódusa kezd körvonalazódni. Egyelőre még nagyon az elején tartunk a feltárásnak, ezért a leletanyagról, annak a gazdagságáról korai lenne nyilatkozni.
Forgács Péter: – Kérdezhetek mint laikus? Az hogy lehet, hogy nem készült pontos felmérés a várfalakról, amikor a színházat építették?
Nagy Andrea: – Akkoriban még nem voltak olyan szigorú jogszabályok, előírások. Az építkezés megkezdése előtt készült egy kutatás, de kis felületen és nem ilyen pontos mérési eszközökkel. Más volt a dokumentációs igény és a technológia is. A falak ott vannak, ahol lenniük kell. A pontos helyük meghatározására most azért volt szükség, hogy a kivitelezők a mélygarázs résfalának készítése közben ne találják magukat szemben egy várfallal, ami miatt le kell állítani a munkát.
Polgári István: – A tervezők felkutatták a korabeli kiviteli terveket. Jellemző, hogy az volt ráírva: „TG87 talpgerenda felfekvésénél 1 centiméter hungarocell helyezendő a várfalra".
 
Sándor János: A városlakók szempontjából a lényeg a sísánc.

4/ Automata mélygarázs 276 beállóval

– Milyen lesz a mélygarázs?
Kádár Mihály: – Két mélygarázsról van szó, hiszen most is van egy a színház főbejárata előtt, ami megmarad. Emellett épül egy kétszázhetvenhat férőhelyes a tér déli oldalán. Ez automata lesz: az autósok a mínusz első szintre érkeznek, ahonnan robottechnológia egyszerre négy kocsit szállít a parkolóhelyekre, illetve onnan vissza.
– Nem lesz ez túl lassú? A színháznak az a jellegzetessége, hogy szinte egyszerre érkezik és távozik több száz ember.
Kádár Mihály: – Nem. A hagyományos mélygarázsoknál az ember először elmegy az automatához, fizet, majd odagyalogol az autójához, beül, odahajt a sorompóhoz, ahol lehet, hogy várnia kell egy kicsit, és kimegy. Összehasonlító számítások szerint ez éppen annyi vagy még több időt vesz igénybe, mint robottechnika esetén. A különbség az időérzetben van: az autósok ugyanis nem érzik várakozásnak, amíg cselekszenek, tehát fizetnek, sétálnak stb. Ezt kell a várakozási pontokon kijelzőkkel, applikációkkal kezelnünk.
Polgári István: – Az új mélygarázs nemcsak a színházat szolgálja, azt bárki használhatja majd a nap huszonnégy órájában. Nem a teljes létesítmény fog feltöltődni és kiürülni egy-egy színházi előadás előtt és után.
Kádár Mihály: – A közelben, öt–nyolc perc távolságra van négy parkolóház, illetve mélygarázs. Nem az új mélygarázs szolgálja majd ki a színházat, hanem az egész belvárosi parkolási rendszer.
– Ez azért nagy újdonság lesz a városlakóknak. Legalább tíz évbe került, mire a többség elkezdett bemerészkedni a hagyományos mélygarázsokba is.
Kádár Mihály: – A színháznál hagyományos megoldás esetén negyven százalékkal kevesebb férőhely férne csak el.
– Rendezvény- vagy dísztér lesz a színház előtti tér?
Kádár Mihály: – Olyan rendezvények, mint például a táncfesztivál, befogadására továbbra is alkalmas lesz, emellett rendezett területet alakítunk ki. Tágasabb lesz azáltal, hogy a színház melletti süllyesztékeket lefedjük és a tér részévé tesszük. Zöld szigeteket is létrehozunk. Ahogy haladunk a Belvárosban északról dél felé, a Dunakapu térről a Széchenyi és a II. János Pál téren át a Bisinger parkig, egyre nagyobb növényállománnyal találkozunk. Ez a harmadik stáció, így itt már sokkal több növény lesz, mint a Dunakapu vagy a Széchenyi téren.
Páternoszter Piroska: – A tervezők számára hangsúlyosan fogalmaztuk meg azt az elvárást, hogy ez zöld tér legyen, allékkal, buja növényzettel. A Schweidel utca vendéglátóegységei egységes kinézetű kiülőkkel várják majd a vendégeket. Mindez teljesen megváltoztatja a tér hangulatát.
 
Kádár Mihály: A robottechnológia egyszerre négy kocsit szállít a parkolóhelyekre.

5/ A sísánc, a Vasarely-falak és a Szász-képek maradnak

– Volt néhány olyan beruházás Győrben, amelynél városvédők, lokálpatrióták, hozzá nem értők és hozzáértők kritizáltak és óvtak bizonyos döntésektől. A színháznál két neuralgikus pont van: Szász Endre beltéri porcelánképei és Victor Vasarely két kerámiaképe az épület falán. Mi lesz ezekkel?
Sándor János: – Nem ez a két legneuralgikusabb pont. A városlakók szempontjából a lényeg a sísánc. Én már húsz éve gondolkodtam azon, hogy le kellene ezt a tetőt bontani, és tegyük már rendbe a házat. Ruppert András és fiatal építésztársai győztek meg arról, hogy nem szabad ezt megtenni.
– A sísánc mellett milyen nyomós érvek szóltak?
Ruppert András: – Rendkívül fontosnak tartottuk, hogy a színház jelenlegi karaktere megmaradjon. Mi itt nőttünk fel, és belénk rögzült ez a forma. Úgy gondoltuk, hogy bizonyos pontokon túl nem indokolt a tartószerkezeti rendszer megbontása. Mi szépnek találjuk ezt a színházat a maga brutalista építészetével együtt. Hozzátartozik Győr múltjához.
Sándor János: – Visszatérve az eredeti kérdésre: Szász Endre alkotásai a helyükön maradnak. Eredetileg el akartuk onnan ügyesen távolítani, mert a büfé így nem felel meg a mai szabványoknak. Végül kitaláltunk egy jobb megoldást Kádár Mihályékkal közösen: a földszinten, a bejáratnál lesz egy második büfé, meg egy café az új Kisfaludy-kamarateremnél. Victor Vasarely unokájával, Pierre Vasarelyvel is egyeztettünk. Megmutattuk neki a terveket: a nagyon leromlott állapotú mozaikképek megújhodnak. Új anyagból, milliméter-pontossággal visszaépítjük őket ugyanúgy. Lézerrel felmértük, még a fugák is ugyanolyanok lesznek.
– Ugyanolyanok lesznek, mint negyven éve?
– Jobbak, mert ki fognak bírni hetven évet.
Páternoszter Piroska: – Minden projektnél törekszünk arra, hogy ha szükséges, az örökössel, a jogutóddal felvegyük a kapcsolatot. A Szász Endre-alkotásokkal kapcsolatban Szászné Hajdú Katalint kerestük meg a várdai kúriában. Nagyon örült neki, hogy megpróbáljuk megóvni a műveket, de még ahhoz is hozzájárult volna, ha megfelelő módon változtatni szerettünk volna valamit.
 
Ruppert András: Mi szépnek találjuk ezt a színházat a maga brutalista építészetével együtt.

6/ A színpadtechnika tervezése jó kezekben van

– Beszéljünk a színház funkcionalitásáról. Kiss János e téren kordokumentum, hiszen negyven éve használja az épületet...
Kiss János: – Még épült a színház, amikor a betonozott színpadon mászkáltam, nem volt még nézőtér sem. A balett-termet a tervezőkkel közösen alakítottuk ki, az eredeti tervekben nem is annak szánták. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hangzatos hivatalos propaganda ellenére én nem minden szót értettem a nyitó előadáson a tizennyolcadik sorban. Akusztikailag nem sikerült megugrani az elvárásokat.
– A sajtó úgy harangozta be 1978-ban a nyitást, hogy Közép-
Európa legmodernebb színháza épült Győrben, az akkor létező legjobb színpadtechnikával. Mennyire lesz XXI. századi az új színház?

Kiss János: – Számunkra fontos, hogy a kornak megfelelően tudjunk csodákat álmodni. Itt repkedni kell és mélységekbe lemenni, nemcsak szellemileg, érzelmileg, hanem fizikailag is. Ehhez tökéletes színpad-, világítás- és hangtechnika szükséges. Nagy reményekkel várjuk, hogy ezeket a lehetőségeket megkapjuk.
– Rendezőként Forgács Péter szereti monumentális vízióit a színpadra vinni. Milyen az, amikor új színházról álmodik?
Forgács Péter: – A Győri Nemzeti Színház előadásai az ország élvonalbeli produkciói közé sorolhatók mind monumentalitásukban, mind technikában, mind művészi élményben. Nyilvánvaló, hogy én is mindig többre vágyom. Igaz, én még „csak" tizenkilenc éve koptatom a győri színpadot, de pontosan tudom, hogy mit szeretnék adni a nézőknek. Látva és dolgozva más európai színházakban, bizony néha irigylem a kollégákat, hogy milyen technikával dolgozhatnak. Közös nevezőn vagyunk a tervezőkkel, és abban reménykedem, hogy mindent megkapunk, ami lehetséges. Vannak bennem még kételyek, hogy azt, amit én elképzelek, meg tudják-e itt valósítani. Negyven évvel ezelőtt nem voltak musicalek, nem voltak zenés darabok, prózának készült a színház. Ötven rendezés van mögöttem, pontosan tudom, hogy mitől lehet jó egy teátrum. Szerintem fontosabb, hogy mint színház hogy funkcionál a nézők számára, hiszen még mindig egy színházról beszélünk és nem csak egy monumentális épületről.
Páternoszter Piroska: – Az a félelem, hogy mindenre jut-e elég pénz, természetes aggódás, de itt a színpad-technológiának tényleg nagyon jónak kell lennie. Kiről szól a történet? A nézőkről. Milyen székbe ülünk, hogyan jutunk be, jó lesz-e a büfében? Lesz-e elég toalett? Elmondom, hogy lesz, és több női, mint a férfi, mert több a női néző. Az ország egyik legjobb színpadtechnikai szakértőjét bíztuk meg, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy több oldalról közelítsünk. A technológiára áldozni kell, ebben teljesen egyetértünk. Ennek tervezése, finanszírozása megfelelő lesz.
Sándor János: – A négy tagozat – próza, balett, opera, musical – mellett figyelni kell az ötödikre is, hogy befogadó színház legyen az épület. Ne legyen abból probléma, hogy például Kaposváron tizenegy méter a színpadnyílás, nálunk meg tizennégy. Új nézőteret építünk, ami a ’72-ben tervezett akusztikai hibát kijavítja. Nagyobb lesz a zenekari árok, akár Wagner-operát is be lehet mutatni. Ellentétben más színházakkal nálunk a vasfüggöny mögött van a zenekar, a színpadi zónában, és ez nagyon jó. De meg tudjuk oldani azt is, amit a Győri Balett Budapesten már bemutatott, hogy élő zenekarral menjen balettelőadás. A tagozatoknak önálló próbatermeik lesznek, és nem fojtják meg egymást azért, hogy kié legyen a főszínpad. Az ötleteket a város elfogadta, és azt mondta, hogy hajrá.
 
Forgács Péter: Az átköltözés nem kis attrakció lesz.
Kiss János: Tökéletes színpad-, világítás- és hangtechnika szükséges.

7/ Utcára nyitott kulturális tér

Polgári István: – Nagyon markáns elemnek ígérkezik építészetileg, hogy lesz egy új, már a színházra tervezett Kisfaludy Termünk, kétszáz fős nézőtérrel. A Vasarely-kép ott lesz a Bajcsy-Zsilinszky út felőli oldalon, de mégsem ugyanott: az új Kisfaludy Terem falára fog felkerülni. Olyan multifunkcionális terem lesz, aminek elsődleges feladata a színház kiszolgálása, de a többféle lehetséges nézőtéri elrendezéssel különböző rendezői elképzeléseknek adhat teret, illetve rendezvényeknek is alkalmas lehet azokban az időszakokban, amikor nincs előadás. A Bajcsy-Zsilinszky út felőli oldalon sokat fog változni a tér. Az épületnek lesz egy olyan része, ami befelé büfé, kifelé kávézó, így az utca irányába is kulturális miliőt adhat a színház, amely most is Győr egyik kulturális központja, de kisugárzása sokkal inkább megjelenhet a téren.
– Az álmoknál maradva: Illyés Gyula Fáklyalángja volt a nyitó előadás ’78-ban. Meglepődnék, ha Forgács Péter fejében nem forogna a lehetséges díszbemutató...
Forgács Péter: – Az lenne a meglepő, ha azt mondanám, hogy nem forog.
– Akkor is meglepődnék, ha elmondaná, mi lenne.
Forgács Péter: – Most elolvastam még egyszer a Fáklyalángot, és láttam is a Tháliában. Borzasztóan aktuális ma is. De ne szaladjunk előre, nekem addigra lejár az igazgatói mandátumom.

8/ A bársonyszékek is költözhetnek

– Valóban előreszaladtunk, ne ugorjuk át azt a két évadot, amit az OSP-ben töltenek. Milyen játszóhellyel számolhatnak a művészek és a nézők?
Páternoszter Piroska: – Ha minden ugyanúgy mehetne az OSP-ben, mint a mostani épületben, akkor ott maradnánk a színházzal, és megspórolnánk a felújítás költségét. Az optimális minimumot próbáljuk ott megvalósítani. Fel kell szedni a nagyteremben a parkettát, szét kell tolni az egészet, hogy ötszáz férőhelyet ki tudjunk alakítani. Most azon dolgoznak a kollégák, hogy át lehet-e vinni a színházból a székeket. Ez nemcsak a költségmegtakarítás miatt lenne fontos, de érzelmileg is, mert így a bérletes azon a széken ülhetne, amit megszokott. Március 31-ig elkészül az a terv, amelyből kiderül, hogy miket tudunk átvinni, felhasználni és miket nem. A kollégákkal jó kilencvenszázalékos megállapodás van arról, hogy milyen lesz a színpad. Simon Csabáék (az OSP-t működtető Győr Projekt Kft. ügyvezetője – a szerk.) maximálisan próbálnak segíteni mindenben, de hát az mégiscsak sportcsarnok, nem színház.
Forgács Péter: – Nyilvánvaló, hogy mostohább körülmények közé megyünk, és a művészeti elgondolások picikét bedőlnek. Amikor arról volt szó, hogy elköltözünk, két évadot kellett terveznem. Egy színházban maradó évadot és egy OSP-be valót. Rendkívül bonyolult volt. Nem mindegy, hogy milyen darabot, milyen koncepcióval, hogyan lehet ott megcsinálni. Borzasztóan félek a költözéstől, mert ki kell mondanunk, ez bérletvisszaesést fog jelenteni. Már most úgy állítottak meg a piacon, hogy „nagyon sajnáljuk, művész úr, amiért idén már nem mehetünk színházba". Sokan azt gondolják, hogy már zárva vagyunk, pedig nem; tessék csak jönni, mert még nyitva vagyunk. Ha sikerül átvinni a bársonyszékeket, az mintegy harmincmillió forint megtakarítást jelent, amiből forgót lehetne csinálni.
Páternoszter Piroska: – Ez az üzenet most nekem szól a forgószínpadról?
Forgács Péter: – Én két színházi felújításban is részt vettem színészként. Sátorban játszottunk és vagonokban öltöztünk a Nyugatin. Volt egy romantikus miliője, de nem kívánom senkinek. Ha csak színpadunk van, akkor oldalról tudok behozni díszletváltozásokat, vagy olyan darabot veszek elő, ahol nincs változás. Zsinórpadlás nincs, forgó nincs... nem is tudom. Ez nagyon behatárolja az embert művészileg, és nem tudja azt produkálni, amit eddig tudott. Van olyan része a Győri Nemzeti Színháznak technikában, ami még ma sincs másutt Magyarországon. Már azon gondolkodom, hogyan lehetne nagy, monstre előadásokat rendezni az OSP-ben, hogy bejátsszuk a tribünöket. Mindenféle jár az agyamban, hogyan lehetne komplex színházat csinálni.
– És akkor még nem számoltunk a művészekkel, akik ugyanúgy félnek a változásoktól.
Forgács Péter: – A színésznél hisztérikusabb ember nincs a Földön, de akinek nem tetszik, el kell menni. Nem tudok mit csinálni. Vagy átvészeljük együtt, megcsináljuk és küzdünk... különben nincs értelme az egésznek. Ha megcsináljuk és jó lesz, akkor utána más lesz. Összekovácsolódunk.
– Ugyanez elvárható a nézőktől is.
Forgács Péter:
– Remélem, hogy lesz olyan reklám, megmozdulás, hogy a nézők álljanak mellénk és ne dobják el a bérleteket. Bízom abban, hogy a közönség velünk tart.
 
Nagy Andrea: A várfalak ott vannak, ahol lenniük kell.

9/Ékszerdoboz a padláson

Kiss János: – Ismertek, én alapjáraton optimistább vagyok, mint Péter. A kényszer nagy úr, s a kreativitást az új körülmény inspirálhatja. Hála istennek, nekünk Győrben jó körülményeink vannak, s az OSP még mindig jobb lesz, mint ahogy más színházaknak kell játszani. Hiúak és esendőek vagyunk. A hiúságunk arra kényszerít, hogy baromi jót kell csinálnunk. Ha a körülmény változik is, a minőség nem változhat. A közönséget nem lehet átverni. Bízom az emberekben, szeretnénk a közönséget kézen fogni és átvezetni az OSP-be. A néző azt várja el – s az önkormányzatnak köszönhetően minden lehetőség megvan rá –, hogy a csoda megtörténjen. Ezen dolgozunk. Április 25-én a negyvenéves Győri Balett új próbatermet kap (az Árpád parkolóházban – a szerk.), így a mi körülményeink nemhogy rosszabbak, hanem sokkal jobbak lesznek.
Forgács Péter: – Hadd dicsekedjek én is: saját erőből építünk egy kis ékszerdobozt. Most kezdődik a munka, és nyár elejére talán el is készül. Igaz, hogy csak 60–65 személyes lesz, de a miénk.
– Az egykori Padlásszínház a Czuczor Gergely utcában?
Forgács Péter: – Igen. Az önkormányzat is támogatott minket, és kapunk taót.
Kiss János: – Kaptunk, múlt időben.
Páternoszter Piroska: – Mert most már más a rendszer.
 
Polgári István: Lesz egy új Kisfaludy Termünk, kétszáz fős nézőtérrel.

10/ A legfontosabb üzenetek

– Lezárva a beszélgetést, szeretnénk, ha mindenki egy mondatban elmondaná, hogy számára mi a legfontosabb ebben a projektben.
Kiss János: – A megújult színháznak az ország legjobbjának kell lennie építészetileg és művészetileg is.
Forgács Péter: – Ne jöjjön semmi közbe, és minél előbb valósuljon meg.
Kádár Mihály: – Biztosított a projekt sikeressége. Egy épületben csak úgy lehet sikert alkotni, ha a beruházó és a felhasználó sikeresen együttműködik. Nekünk egyszerű dolgunk van, mert csak ki kell szolgálnunk a felhasználót.
Sándor János: – Én „gyüttment" vagyok, Csongrád megyéből költöztem ide. Amikor megláttam ezt a házat, azt mondtam, hogy nem jó, és egyszer majd átépítem. Nagyon önző dolog, de úgy tűnik, most sikerül.
Nagy Andrea: – Mi azt az egyet szeretnénk, hogy elegendő időnk legyen a munkánk elvégzésére.
Páternoszter Piroska: – Itt ül egy asztalnál minden kulcsszereplő. Nekem egy kívánságom van: amikor megnyitjuk a színházat, akkor is maradjon meg az a tisztelet, amivel most tudtunk beszélni egymással.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zenei kincsek az ágyneműtartóból

Zenei kincsek az ágyneműtartóból
Dr. Kárpáti György soproni háziorvos szülei halála után a hagyaték feldolgozása kapcsán egy… Tovább olvasom