Kisalföld logö

2019. 06. 20. csütörtök - Rafael 19°C | 26°C Még több cikk.

Egy svájci padlásról tért haza Arany János levele

Egy svájci padlásról tért haza Arany János levele
Kalandos utat bejárt levelet kapott az Országos Széchényi Könyvtár. Arany János és az Ercsey-család között több mint kétszáz levélváltás történt és a nemzeti könyvtárnak adományozott levél lehetett az első, amelyet a költő a Nagykőrösre költözését követően írt Nagyszalontára.
A levél az Ercsey-család egyik leszármazottjának, Fráter Györgynek a tulajdonát képezte, aki Arany sógora volt, majd halála után a hagyatékkal együtt került fiához, aki ugyancsak a Fráter György nevet viseli. Ő adományozta a levelet az Országos Széchényi Könyvtárnak.

Ifjabbik Fráter György 1956-ban, 15 évesen, édesanyjával együtt elhagyta az országot és Svájcba költözött. A szülei elváltak, édesapja pedig Magyarországon maradt, majd 1970-ben elhunyt. Öt évvel később fia meglátogatta édesapja második feleségét és megkérte, hogy a családi papírokat vihesse el magával külföldre. Apja íróasztalához ekkor már öt éve nem nyúltak, becsomagolta az iratokat és Svájcba indult azokkal. A néhai Fráter György korábban az iparügyi minisztériumban dolgozott, egy onnan származó borítékban volt a levél, melyre ceruzával a következő volt írva: eredeti Arany János levél.
Körülbelül három év telt el, amíg Fráter György rábukkant a levélre. Ekkor egy Zürich melletti kisvárosban éltek, de 15 évvel ezelőtt egy vidéki parasztházba költöztek, és a levelet tartalmazó papírdoboz, sok más dobozzal együtt felkerült a régi tehénistálló padlására és feledésbe merült. Egy alkalommal az egyik unokatestvérének – könyvtárunk egykori munkatársának, Fráter Zoltánnak, aki a könyvtárát segített rendezni – megemlítette a levél létezését, amit el is kezdtek keresni, de a közös kutatásnak nem lett eredménye. Fráter György végül 2019 januárjában bukkant a levélre, amiről úgy gondolta, hogy „Magyarországhoz tartozik". Ezt azzal magyarázta, hogy két gyermeke Svájcban született, nem beszélnek magyarul, és ha ő távozik, nem marad semmilyen emocionális összeköttetésük, és senki nem tudja majd, milyen értékes is ez a levél. Az autográf tulajdonosa ezt követően szakvéleményt kért az Arany 200 évfordulóra a nagyszalontai Arany-hagyatékot is feldolgozó kollégáinktól, akik megállapították, hogy a levelet valóban a költő írta.

Arany János családja sok gyűjteménynek adományozott kéziratokat, de a legismertebbeket, például a Toldi-trilógia négy variánsát és a Buda halálát a nemzeti könyvtárnak szánta. Később lírai költeményei és balladái mellett levelekkel is gyarapodott gyűjteményünk, de családi vonatkozású darab igen kevés került a birtokunkba. E levelet a restaurálást követően helyezzük el gyűjteményünkben, valamint eljuttatunk belőle egy digitális másolatot Nagyszalontára, a költő és az Ercsey-család származási helyére, a restaurált levélről pedig a szalontai Arany János Emlékmúzeumnak másolatot küldünk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hogy kerül a tojáspörkölt egy regénybe?

Hogy kerül a tojáspörkölt egy regénybe?
Kétségtelenül vannak hagyományai az ételreceptek regényekben szerepeltetésének, elég csak Jósika… Tovább olvasom