Kisalföld logö

2019. 06. 16. vasárnap - Jusztin 20°C | 32°C Még több cikk.

"A nők nem pusztán csinos és önállótlan teremtések!" - Kétszázhatvan éve született a feminizmus úttörője, Mary Wollstone

Az írónő női olvasóknak is összeállított egy antológiát.
Kétszázhatvan éve, 1759. április 27-én született Mary Wollstonecraft angol írónő, filozófus, az újkori nőjogi mozgalmak elindítója. Wollstonecraft legismertebb és legnagyobb hatású műve az 1792-ben megjelent A nők jogainak követelése.

Forradalmi gondolkodásmód

Wollstonecraft A nők jogainak követelése című művében élesen kritizálta kora társadalmi berendezkedését, metsző gúnnyal tette nevetségessé azt a felfogást, amely szerint a nők pusztán csinos, de önállótlan teremtések, akik csak a háztartás vezetésére és a gyermeknevelésre alkalmasak. Amellett érvelt, hogy megfelelő iskolázással a nők öntudatra ébrednek, szellemi teljesítőképességük semmiben sem marad el a férfiaké mögött. Sürgette, hogy új foglalkozási ágak nyíljanak meg előttük, követelte anyagi függetlenségüket, szavazati jogukat, helyüket a képviselőházban. Ugyanakkor hevesen bírálta azokat a nőket, akiknek ostoba, felszínes élvezeteket hajszoló életmódja, a fényűzés iránti olthatatlan vágya a nőellenes férfiak malmára hajtja a vizet. A korban forradalminak számító művet sokan azzal vádolták, hogy kiváltságokat követel a nők számára.
A feminizmus alapműve
A könyv a mai napig a feminizmus egyik alapművének számít, a 19. század végén, a szüfrazsettmozgalom fedezte fel újra, majd a múlt század második felében a feminista mozgalom második hulláma is hivatkozott rá. Wollstonecraft életéről és munkáiról számtalan könyv született. Meglepő módon hazájában még nem áll szobra, ennek érdekében mozgalom indult. 

Gondolatok a lányok neveléséről

Hatgyermekes családban született Londonban. Zsarnoki természetű, agresszív apja pénzügyi spekulációkkal elverte vagyonát, sikertelenségét részeg haragjában családján bosszulta meg. Kiszolgáltatott édesanyját rendszeresen Mary védte meg a verésektől a hálószoba ajtaja elé feküdve. Tizennyolc évesen elköltözött, és a korabeli lehetőségeknek megfelelően társalkodónőként helyezkedett el. Később varrónőként és házitanítóként tartotta el magát és családját, ápolta halálos beteg anyját, akinek helyét is átvette testvérei életében.
John Opie 1797 körül készült festménye Mary Wollstonecraftról.
John Opie 1797 körül készült festménye Mary Wollstonecraftról.
A szülés után depresszióba süllyedt Eliza húgát meggyőzte, hogy a csecsemőt hátrahagyva szökjön el erőszakos férjétől. A két nő és Mary legjobb barátnője, Fanny Blood 1783-ban együtt nyitott lányok részére iskolát a főváros Newington Green kerületében. Blood hamarosan beteg lett, nem sokkal később meg is halt, az iskolát be kellett zárni. Mary ezt követően Írországban vállalt nevelőnői állást egy főúri családnál. A megaláztatásokat nem sokáig viselte, és amikor a haladó szellemű könyveket kiadó Joseph Johnson állást ajánlott neki, visszatért Londonba. Johnson adta ki első könyvét is, az iskolájában szerzett tapasztalatokat összefoglaló Gondolatok a lányok neveléséről című művet.

Az első angol nő, aki írásból élt meg

Ő volt az első nő Angliában, akinek sikerült írásaiból megélnie, írt szépirodalmat, kritikát, irodalomtörténeti tanulmányt, sikeres gyermekkönyvet Eredeti történetek a való életből címmel, női olvasóknak állított össze antológiát, fordított németből és franciából, történeti, filozófiai, politikai, jogi és erkölcsi kérdésekkel egyaránt foglalkozott.
Az írónő női olvasók számára is sösszeállított egy antológiát. Fotó: Illusztráció
Munkája során olyan kiválóságokkal ismerkedett meg, mint a gyermekkönyveit és fordításait illusztráló vizionárius költő és képzőművész William Blake, a radikális író és filozófus William Godwin, a festő Henry Fuseli, a költő William Wordsworth és az amerikai író, filozófus és forradalmár Thomas Paine. Mary lelkesen üdvözölte az 1789-ben kezdődött francia forradalmat, Edmund Burke Gondolatok a francia forradalomról című művére válaszul írta Az emberi jogok követelése című vitairatát.

Szerelem Párizsban

1792 decemberében a forradalmi Párizsba utazott, tanúja volt XVI. Lajos perének és halálra ítélésének, Marie Antoinette végzetes sorsának, a girondisták kivégzésének. Tapasztalatait A francia forradalom keletkezésének és fejlődésének történelmi és erkölcsi áttekintése és Európára kifejtett hatása című művében írta meg. A francia fővárosban beleszeretett egy Gilbert Imlay nevű amerikai kalandorba, akivel összeköltözött, és 1794. május 14-én lányuk született. Imlay a jakobinus terror idején - hogy megvédje az ellenséges Anglia állampolgáraként gyanús Maryt, és törvényesítse gyermeküket - feleségeként jegyeztette be az amerikai követségen, az asszony ezután a Mrs. Imlay nevet használta.

1795-ben tért vissza Londonba, de "férje" csak anyagilag támogatta, együtt élni nem volt hajlandó vele, és a kétségbeesett Mary kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg. Idővel fokozatosan visszatalált irodalmi és baráti körébe, és a barátság, amely William Godwinhoz fűzte, szerelemmé mélyült. Mindketten elvetették a házasság intézményét, együtt éltek, és csak azt követően házasodtak össze, hogy Mary újra teherbe esett. A házaspár két lakást is bérelt, így mindketten megtarthatták függetlenségüket, és sokszor csak levélben érintkeztek. Az asszony néhány nappal második lánya születése után, 1797. szeptember 10-én gyermekágyi lázban meghalt.

Lánya, aki a Mary nevet kapta, a romantikus költőfejedelem Percy Bysshe Shelley élettársa, majd felesége lett, Mary Shelley néven ő írta a számtalanszor feldolgozott Frankenstein című regényt.

Férje írta meg életrajzát

Halála után egy évvel férje megírta Mary életrajzát, amely kíméletlen őszintesége és az addig nem ismert tények nyilvánosságra hozatala miatt nagy botrányt kavart. A Godwint érő támadások csak fokozódtak, miután kiadta felesége kéziratban maradt munkáit, ezek közül A Maria, avagy a nők tévedései című, befejezetlen regény hatalmas felháborodást váltott ki, mert bírálta a házasság patriarchális intézményét, az azt védő jogrendszert, de azzal is, hogy kendőzetlenül beszélt a nők szexuális vágyairól, és azt fejtegette, hogy nem a vágy, hanem annak tagadása a megalázó és feslett.
 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hangos Biblia készül önkéntesekkel

Hangos Biblia készül önkéntesekkel
Folytatódik a magyar nyelvű Hangos Biblia készítése, a következő hónapokban önkéntesek olvassák föl… Tovább olvasom