Százhatvan éve született a modern bűnügyi regény megteremtője, Sir Arthur Conan Doyle

Sir Arthur Conan Doyle 1859. május 22-én a skóciai Edinburghban született ír szülők gyermekeként. Apja alkoholizmusa egész gyerekkorára rányomta bélyegét, a család meglehetősen szerény körülmények között élt. Csak a tehetős rokonok támogatása tette lehetővé, hogy Doyle a közép-angliai Stonyhurst jezsuita kollégiumában tanulhasson (az író felnőttként szakított a kereszténységgel, és agnosztikusnak vallotta magát).

Mary Foley Doyle, Arthur édesanyja

Kép forrása: arthurconandoyle.com

1876-tól az edinburghi egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat, doktori disszertációját - amellyel komoly elismerést is szerzett - a szifiliszes hátgerincsorvadásról írta. Az egyetem után Plymouthban, majd a walesi Southsea városában praktizált, de kevés páciense akadt, s unaloműzésből írogatni kezdett. Első regényét, egy köszvény miatt szobafogságra kényszerült férfi elmélkedéseit, 1883-84-ben írta, de a kézirat útban a kiadó felé valahol elveszett. Emlékezetből újraírta az egészet, de soha nem fejezte be, a könyv csak 2011-ben került az olvasók elé.

Első jelentősebb műve, a Bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg, ebben mutatkozott be a zseniális és különc mesterdetektív, Sherlock Holmes és segítőtársa-krónikása, a lassú észjárású, jámbor Watson doktor. A rejtélyeket éles megfigyelőképessége és logikus következtetései révén megoldó nyomozót az író egykori sebészprofesszoráról mintázta.

Kép forrása: arthurconandoyle.com

A következő Holmes-regény, A Négyek jele 1890-ben jelent meg, és ugyanebben az évben Doyle ismét az iskolapadba ült, Bécsben szemészetet tanult. Hazatérve Londonban kezdett szemészeti praxist, finoman szólva is minimális sikerrel, mert egyetlen páciense sem akadt, ezért tovább folytatta a bűnügyi novellák írását.

A fanyar humorú, fordulatos történeteket és a briliáns észjárású, bár kissé nehéz természetű detektívet imádta a közönség, de a szerző unni kezdte teremtményét, és 1893-ban Az utolsó eset című novellában "meggyilkolta": Holmes az ősellenségével, dr. Moriartyval folytatott küzdelemben lelte halálát. Az olvasói felháborodás azonban olyan nagy volt, hogy A Sátán kutyája című regényében kénytelen volt feltámasztani Sherlockot, akinek ezt követően még számos novellát és egy regényt is szentelt.

Joseph Bell professzor, aki Sherlock Holmes figuráját inspirirálta. Kép forrása: arthurconandoyle.com

Egyébként az író a való életben is szeretett rejtélyeket megoldani, két ügyben is bebizonyította már elítélt vádlottak ártatlanságát, s a rendőrség is fordult hozzá segítségért, például Hasfelmetsző Jack ügyében.

Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá Doyle-t, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit.

Amennyire rajongtak hőséért az olvasók, annyira ki nem állhatta ő maga, és teremtményét okolta azért, hogy az áhított irodalmi sikerek elmaradtak, és egyetlen műfajba, témába szorult vissza. Pedig rengeteget próbálkozott: írt színdarabokat, történelmi regényeket, katonadalokat, a búr háború idején röpiratban igyekezett kedvező színben feltüntetni a brit fellépést.

A nagy búr háború címmel regényt is írt afrikai élményeiről, 1909-ben a Kongói Szabadállamban zajló kegyetlenkedések ellen szólalt fel egyik pamfletjében.

Az írót 1902-ben ütötték lovaggá, de nem - mint várható lett volna - irodalmi tevékenységéért, hanem a búr háborúval kapcsolatos műveivel a Koronának tett szolgálataiért.

Magánélete nem volt kiegyensúlyozott, két sikertelen házasságából öt gyermeke született.

Első felesége tüdőbajban halt meg, Kingsley nevű fia az I. világháborúban esett el. Emiatt mély depresszióba esett, amelyből a spiritizmus nyújtott számára kiutat, ami kései műveire (A köd birodalma, A tündérek eljövetele) is rányomta bélyegét.

Ekkoriban kötött barátságot a magyar származású neves szabadulóművésszel, Harry Houdinivel is, akinek természetfölötti erőt tulajdonított. Ezen még az sem változtatott, hogy Houdini többször is próbálta meggyőzni: mutatványai csupán trükkök, nézetkülönbségeik végül barátságuk felbomlásához vezettek.

Sir Arthur Conan Doyle Kép forrása: arthurconandoyle.com

Doyle neve a század egyik leghírhedtebb tudományos csalása, az 1912-ben "felfedezett" ún. piltdowni ember (a Darwin evolúciós elméletét bizonyító, a majom és az ember közötti hiányzó láncszem) "felfedezése" kapcsán is felmerült.

Csak fél évszázaddal később derült ki, hogy a szenzációs leletet egy emberi koponya és egy orangután-állkapocs töredékei alkotják. Ezután sokan állították, hogy a spiritualista nézetei miatt gúnyolt író így akart visszavágni a tudóstársadalomnak, de 2016-ban angol szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az átverés egy amatőr régész munkája volt, az írónak pusztán annyi köze volt a dologhoz, hogy időnként a környéken golfozott, és néha a régészt is elvitte magával a pályára.

Sir Arthur Conan Doyle a sussexi Crowborough-ban halt meg 1930. július 7-én, szívrohamban.

Az írót először háza kertjében, majd 1955-ben - második felesége kérésére - a minsteadi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Neves hőse, Sherlock Holmes 1927-ben "visszavonult" vidéki otthonába, és méhészkedni kezdett, londoni címére azonban mind a mai napig hetente több száz levél érkezik. A regényekben szereplő 221/b a Baker Street 239. számú ház mellé van kiírva, itt működik a Sherlock Holmes Múzeum.

A mesterdetektív magyarul is megjelent kalandjaiból még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok, legutóbb a BBC forgatott nagy sikerű sorozatot Benedict Cumberbatch és Martin Freeman főszereplésével, a mai Londonba helyezve át a történeteket.