Regényújság

2019.03.09. 07:00

Magamat kigúnyolom, ha kell

Négyszáz éve, 1619. március 6-án született Savinien Cyrano de Bergerac, a méretes orráról is ismert, kalandos életű francia író, akinek nevét Edmond Rostand drámája tette világhírűvé.

mti

Szabad szellem, fékezhetetlen természet

Párizsban látta meg a napvilágot szárd származású, tehetős polgárcsaládban. Apja ügyvéd volt, fiát kollégiumban neveltette. Cyrano szabad szelleme, fékezhetetlen természete nehezen viselte az iskolai életet, igazgatóját később a Felsült tudálékos című vígjátékában figurázta ki. Ideje jó részét kocsmákban, a kártyaasztal mellett töltötte, így állandó anyagi problémákkal küzdött. Kalandvágyát a katonaságnál akarta kielégíteni, belépett hát egy gascogne-i gárdacsapatba, ahol félelmetes hírű kardforgató lett, a háborúban kétszer meg is sebesült.

Merész kalandok

1640-ben meg kellett válnia a katonai szolgálattól, visszatért Párizsba, ahol Pierre Gassendi materialista filozófus és fizikus előadásait hallgatta, és megismerkedett Moliere-rel is. Az akkor szabadgondolkodóknak, libertineknek nevezett fiatalok köréhez tartozott, akik a francia materializmus kezdeti bizonytalan, de harcos formáját képviselték. Hírnevét az irodalomban kívánta öregbíteni, ám szélesebb körben merész kalandjai, verekedései tették ismertté. Sokszor nyomorgott, súlyos betegség is gyötörte, 1648-ban apja halála után kisebb járadékot örökölt, de hamar felélte a pénzt.

 

Edmond Rostand írógépe.

Edmond Rostand írógépe.

Az irodalom lett a menedéke

Az irodalom maradt egyetlen menedéke, verseket, szatirikus leveleket írt, epés költeményekben támadta az államügyeket intéző Mazarin bíborost, majd nem sokkal később a védelmében írt heves pamfletet, talán érdekből, talán meggyőződésből. A kor divatja szerint főúri támogatót talált Arpajon hercegének személyében. A Vegyes művek, két színdarab és vegyes tárgyú levelek gyűjteménye 1654-ben jelent meg. Előző évben bemutatták az Agrippina halála című darabját is, ám merész hangja miatt istenkáromlással vádolták, s levették a műsorról. Nagy vihart kavart a Felsült tudálékos című vígjátéka is, amelyben rabelais-i bőséggel áradnak a bolondos ötletek, a groteszk jelenetek és a vaskos tréfák. (Moliere fel is használta egyes részeit a Scapin furfangjai című darabjában.)

Mert magamat kigúnyolom, ha kell,

De hogy más mondja, azt nem tűröm el!

Cyrano de Bergerac

 Cyrano de Bergerac szobra.


Álom, irónia és értelem

Cyrano halhatatlanságát két fantasztikus utópiájának köszönheti: a Holdbéli utazás, valamint A Nap államai és birodalma című regényeiben álom, irónia és értelem fonódik egybe, változatos alakok, mulatságos helyzetek szövődnek össze. Mindemellett a kor tudományos ismereteit is népszerűsíti, és nevetségessé teszi a tekintély, főleg a vallási autoritások uralmát, és szabad, önálló gondolkodásra készteti az olvasót.

Művei megjelenése évében, 1654-ben titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére, a korabeli pletykák szerint a papok által feltüzelt fanatikusok követtek el merényletet ellene, maga Cyrano is így vélekedett, amikor „Egy gyilkos és rágalmazó jezsuitához" írt levelet. A 36 éves Cyrano nem sokkal később, 1655. július 28-án Párizsban halt meg, halálának oka nem ismert pontosan.

 

A műből először 1900-ban készített filmet Clément Maurice, majd többen is vászonra álmodták, legnépszerűbb talán a Jean-Paul Rappeneau rendezésében készült filmváltozat, amelynek főszereplője Gérard Depardieu. Fotó:  MTI/EPA/Ian Langsdon

Történetét vászonra álmodták

Nem mindennapi alakja, kalandos élete nyomán írta meg 1897-ben Edmond Rostand a Cyrano de Bergerac című színművet, amelyet először a párizsi Théâtre de la Porte Saint-Martin-ben láthatott a közönség, és hamarosan az európai színpadok mellett Amerikában, majd Japánban is kirobbanó sikert aratott. A műből először 1900-ban készített filmet Clément Maurice, majd többen is vászonra álmodták, legnépszerűbb talán a Jean-Paul Rappeneau rendezésében készült filmváltozat, amelynek főszereplője Gérard Depardieu. Rostand világsikerű művéből több opera, 1959-ben pedig Marius Constant zenéjével, Roland Petit koreográfiájával balett is készült.


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!