Regényújság

2018.10.08. 21:02

Minikrimi: Megszöksz vagy megszoksz

<br>Sohn Bonnet, a londoni csatornázási művek ügyeletes hibaelhárító szakembere már a műszakváltáshoz készülődött, amikor megszólalt az íróasztalán a telefon. A bejelentő közölte vele, hogy a bérlakásban, ahol lakik, eldugult a WC.

Hegedüs Péter

 Meglehetősen gyakori probléma. Bonnet magához vette a szerszámait, beült az autójába és kiszállt a helyszínre. A bevett gyakorlat szerint átvizsgálta az egész csatornarendszert, de amikor szétcsavarozta a könyökcsövet, olyan irtózatos bűz csapta meg az orrát, amely még az ő edzett szaglószervét is megviselte. Amikor pedig gumikesztyűs kézzel beletúrt a vezetékbe, zselés, nyálkás üledéket kotort ki belőle: hajcsomók, csontdarabok, bőrlebenyek gusztustalan masszáját.

Emésztőgödör extrákkal

A házigazda azzal viccelődött ugyan, hogy talán a Kentucky Fried Chicken közeli gyorsétkezdéje csatlakozott rá a csatornájára, ám Bonnet rosszat sejtett. Ahogy visszaért a munkahelyére, jelentette az esetet a főnökének. A cég vezérigazgatója még aznap felhívta a rendőrséget, hogy szerinte a beosztottja emberi maradványokat talált a helyszínen.


Amikor a nyomozók kiszálltak a helyszínre, egy középkorú, szemüveges férfi nyitott ajtót, aki a kerületi munkaügyi központban dolgozott. Amikor felmutatták az igazolványukat és közölték vele, hogy a dugulás ügyében jöttek, a házigazda gúnyosan megkérdezte tőlük, hogy mióta foglalkozik a rendőrség a szennycsatornával. A tiszt, aki a tömény illatosító spray émelyítő illatán túl is érezte a rothadó hús semmivel össze nem téveszthető szagát, rászólt, hogy ne szórakozzon vele, azonnal mondja meg, hogy hol rejtette el a holttestet. A válaszon azonban maga lepődött meg a legjobban. A férfi ugyanis szemrebbenés nélkül, szenvtelen hangon közölte, hogy a ruhásszekrényben.


Ahogy kinyitották a gardrób ajtaját, három leragasztott fekete szemeteszsákot találtak benne. Elég volt egy pillanatra belekukkantani az egyikbe és a tiszt máris erősítést kért telefonon. A nejlonzsák ugyanis egy fél emberi mellkast és egy levágott jobb kart tartalmazott. Az emésztőgödör átkutatása után aztán egyre-másra kerültek elő az emberi maradványok.


Ennyi elég volt ahhoz, hogy a házigazdát letartóztathassák és beszállíthassák a kapitányságra, hogy ott folytassák a kihallgatását. Akkor lepődtek meg csak igazán, amikor a férfi az autóban közölte velük, hogy a testrészek három áldozattól származnak, de ő valójában tucatnál is több embert tett el láb alól.

 

A magányos napok azonban hamar újra nyomasztani kezdték, ezért Nilsen ettől kezdve céltudatosan kezdett áldozatokat keresni.

Ördögi kísértés

A 38 éves Dennis Andrew Nilsen nem emlékezett ugyan minden áldozata nevére, de azt elmondta, hogy kizárólag fiatal férfiak voltak. Többségük hajléktalan alkoholista, akiket az utcáról szedett fel, és akik várhatóan senkinek sem hiányoztak, és nem is keresték őket. Tettének valódi okára azonban sosem adott választ.


A tettes 1945-ben született egy szürke és zord skót kisvárosban, Fraserburghban. Alkoholista édesapja még a háború alatt menekült el Norvégiából, és új hazájában meg is házasodott. Három gyermekük született, de a pár hamarosan elhidegült egymástól, és külön is váltak. A kis Dennist valójában mélyen vallásos, szigorú nagyszülei nevelték fel, akik még a rádiót is a sátán dobozának tartották. Unokájuknak még azt sem engedték, hogy az osztálytársaival barátkozzon. A kisfiú postagalambok gondozásában találta meg az örömét, ám egy napon egyik szomszédjuk puskavégre kapta a szárnyasokat. Nilsen ezt követően még inkább magába zárkózott. Ennél is nagyobb trauma érte, amikor halász nagyapja 1951-ben, halloween napján hirtelen meghalt, és őt arra kényszerítették, hogy nézze meg az ebédlőasztalon felravatalozott holttestet.


Az otthoni nyomasztó környezetből csak tizenöt évesen tudott kiszabadulni, amikor beállt a hadseregbe. A hadtáphoz került, ahol többek között megtanulta kicsontozni az étkezésre szánt, levágott háziállatokat. Itt döbbent rá arra is, hogy a saját neméhez vonzódik, amit azonban szégyellt bevallani. Ezért egy évtizednyi szolgálat után inkább felmondott. Végül egy munkaközvetítő hivatalban helyezkedett el, és a keresetéből egy lakást is tudott bérelni a Melrose Avenue 175. szám alatt. Egy ideig együtt élt egy homoszexuális férfival, aki azonban 1978-ban elhagyta őt. A magányosan karácsonyozó Nilsen mély depresszióba süllyedt, és valószínűleg ekkor döntött úgy, hogy többé senki sem fogja őt elhagyni.

„Itt vágd el!"

Szilveszter éjjelén egyedül járta az utcákat, de aztán megismerkedett egy drogfüggő fiúval, akinek rövid barátkozás után, alkalmi szexért cserébe pénzt ígért. A lakásán aztán leitatta, majd a nyakkendőjével megfojtotta a magatehetetlen fiatalembert. Ezután szépen megfürdette, megborotválta és felöltöztette áldozatát, majd napokig együtt élt vele. Beszélt hozzá, hozzábújt, tévézésnél pedig maga mellé ültette a kanapéra. Amikor azonban a holttest bűzleni kezdett, elrejtette a padlódeszka alá.


A magányos napok azonban hamar újra nyomasztani kezdték, ezért Nilsen ettől kezdve céltudatosan kezdett áldozatokat keresni. Olyan kocsmákba járt, ahol fiatal, magányos homoszexuálisok fordultak meg, és akik egy italért cserébe bármire hajlandóak voltak. Mindegyikkel hasonló módon végzett, majd egy polaroid géppel fényképeket készített róluk.   Éjjelente még jó éjszakát is köszönt a padló alá rejtett áldozatainak. Egy idő után azonban már nem fértek el ott, ráadásul a légylárvák is elszaporodtak a lakásban. Ezért felszedte a deszkákat, és egy elektromos késsel szakszerűen feldarabolta a hullákat, majd egy edényben lefőzte róluk a húst. A csontokat a hátsó kertjében tüzelte el, a többi maradványt pedig lehúzta a WC-n. Amikor azonban új lakásba költözött, a lefolyó túl szűknek bizonyult.


Nilsen soha nem mutatott megbánást bűnei miatt, csupán azt sajnálta, hogy egyetlen nyakkendője sem maradt. Vallomása szerint egyik áldozata, egy skinhead srác nyakán a következő tetoválás díszelgett: „Itt vágd el!" Amikor a bíró megkérdezte tőle, hogy nehéz volt-e ölnie, annyit felelt, hogy csak annyira, mint egy cukorkát adni egy babának. Bár volt némi kétség a beszámíthatóságát illetően, végül életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!