Regényújság

2018.10.09. 16:00

Könyvből film - Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

A kanadai írónő disztópikus története a jövő Amerikájában, Gileádban játszódik, ahol drasztikusan csökkent a termékenység, ezért a vallásos, gyermektelen családok ún. szolgálólányokat tartanak, akiknek a feladata, hogy gyermeket szüljenek a ház urának.

–  Az egyik szabály, amit követtem, az volt, hogy semmilyen eseményt nem teszek a könyvbe, ami ne történt volna már meg – James Joyce szavaival élve – a történelem „lidércnyomásában", ahogy semmilyen technológiát sem, ami nem elérhető. Semmi képzeletbeli bigyó, törvény vagy rémtett. Isten a részletekben lakozik, mondta valaki. Az ördög is

– írja A szolgálólány meséje című könyv szerzője, Margaret Atwood a kötet előszavában. A disztópikus történetben számos különböző szál szövődik egybe: csoportos kivégzések, fogyasztást korlátozó törvények, könyvégetések, az SS Lebensborn programja és az argentin tábornokok gyermekrablásai, a rabszolgaság története, az amerikai poligámia története és így tovább.

A szolgálólány meséje című könyvből készült sorozatot 2017-ben mutatták be. A főbb szerepekben Elizabeth Moss, Alexis Bledel és Joseph Fiennes látható. Fotók: HBO

A szolgálólány meséje című könyvből készült sorozatot 2017-ben mutatták be. A főbb szerepekben Elizabeth Moss, Alexis Bledel és Joseph Fiennes látható. Fotók: HBO

Margaret Atwood írását 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.

A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai író regényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – film is készült 1990-ben. Legutóbb 2017-ben az MGM stúdió készített filmsorozatot a regény alapján, ezáltal széles rétegeket megérintett a történet, amely már íródása idején is pozitív kritikákat kapott.

Az Atwood által lefestett világ az ószövetségi Jákob és Ráhel történetéből meríti alapgondolatát: mivel Ráhel nem tudott gyermeket szülni, szolgálójára, Bilhára ruházta, hogy szüljön gyermekeket Jákobnak.

A szolgálólányok öltözetét, például az arcot rejtő főkötőt nemcsak a viktoriánus kor és az apácaruhák ihlették, hanem az 1940-es évekbeli Old Dutch Cleanser súrolószer csomagolása is, amin egy nő szerepel eltakart arccal – ez a kép az írót gyerekkorában rémülettel töltötte el.

A főkötőt nemcsak a viktoriánus kor és az apácaruhák ihlették, hanem a szerző gyermekkori élménye is. Fotók: HBO

A főkötőt nemcsak a viktoriánus kor és az apácaruhák ihlették, hanem a szerző gyermekkori élménye is. Fotók: HBO


A kanadai írónő disztópikus története a jövő Amerikájában, Gileádban játszódik, ahol drasztikusan csökkent a termékenység, ezért a vallásos, gyermektelen családok ún. szolgálólányokat tartanak, akiknek a feladata, hogy gyermeket szüljenek a ház urának.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!