Gondolta volna? A siker vonzza a sikert

Ha 80–100 órát dolgozol egy héten, jelentősen javulnak az esélyeid a sikerre. Ha mások 40 órát dolgoznak, de te százat, még akkor is, ha nem vagy jobb náluk, eléred pár hónap alatt azt, amit ők egy év alatt fognak összehozni – vallja Elon Musk, a Tesla és többek között a PayPal megalapítója, korunk talán legsikeresebb feltaláló-üzletembere: maga a Vasember.

Karrier-tanácsadók, pszichológusok és mi magunk is sokat rágódunk azon, hogyan lehetnénk sikeresek, ki a sok munkára, ki a szerencsére esküszik.

Barabási Albert-László. Fotó: Németh Dániel/ Libri Kiadó

Karcfalváról a csúcsra

A kutató az erdélyi Karcfalván nőtt fel az akkor még kommunista Romániában, – ahogy mondja – a tudományos élettől elvágva. Ez Magyarországon, politikai menekültként változott csak meg, és professzorának, valamint kapcsolatainak köszönhette, hogy Bostonban kötött ki, a modern tudományok Alexandriájában. Vallja, hogy a kapcsolatok és a közösség saját boldogulásában is fontos szerepet játszott, ez is hozzájárult tehetsége, elhivatottsága mellett sikeréhez.

A világ tudományos élvonalába tartozó Barabási Albert-László matematikai problémaként ragadta meg a sikert: az egyéni sikereink vagy éppen kudarcaink mögött tetten érhető univerzális erőket vizsgálta. A művészet, a tudomány, a kereskedelem és az üzleti élet szférájából gyűjtött kutatócsapatával adatokat – óriási, minden területre kiterjedő adatbázisokból. Arra voltak kíváncsiak, milyen minták motiválják a különböző területeken, akár gyermekeink iskolai pályafutása vagy az állásinterjúkon való szerepléseink során a sikert – ezeket hívják a siker törvényeinek.

Nem csupán a teljesítményen múlik

Tapasztaltuk már, hogy munkatársunkat, aki közepes vagy akár még annál is rosszabb teljesítményt nyújtott, az egekig magasztalták? Egy hasonló hétköznapi helyzet is rámutat, hogy nem csupán teljesítményünk befolyásolja elismertségünket.

A kutatócsoport szerint a siker „az az elismerés, amit attól a közösségtől kapunk, ahová mi magunk is tartozunk", másfelől megközelítve az a hatás, amit el szeretnénk érni. Persze, belső sikerélményeink vannak, amelyek hajtanak, motiválnak. Örülünk és örüljünk, ha egy kilométerrel többet futottunk délután, ha nemcsak a másnapi, de mondjuk a következő heti lecke is elkészült. 

„Ha az ember nem érzi a mindennapok sikerét, keserű tud lenni. A mindennapok sikeréhez viszont állandóan nyüzsögni és bizonyítani kell"

– fogalmazott korábban Karinthy Márton színigazgató, színházrendező, író is. 

De amit a „világ előtt" sikerként értelmezünk, az az, amit az adott közösségnek el kell ismernie, tudnia kell róla, ezért közösségi természetű.

A hírnév sem minden

Hajlamosak vagyunk a sikert ezért a hírnévvel azonosítani, de valljuk be őszintén: hány Nobel-díjas tudós nevét, arcát tudjuk felidézni, ehhez képest hány popsztárt, sőt, valóságshow-szereplőt tudunk megnevezni? Ráadásul a Pantheon Projectnek nevezett, nagy volumenű vizsgálat arra is rámutatott: minden idők leghíresebb embere Arisztotelész görög filozófus, de ezen a listán Kim Kardashian örmény származású amerikai televíziós személyiség például a tizennegyedik.

Hogy is van ez? Barabási Albert-László e bonyolult jelenség törvényszerűségének tekinti, hogy a siker vonzza a sikert. 

Számos felmérésre alapozva rámutatott, hogy a teljesítmény is alapvetően vonzza a sikert. Az ugyanolyan képességű diákok, hallgatók például egy kevésbé jó nevű oktatási intézményben ugyanolyan eredményeket képesek elérni, mint a topiskolában, egyéni ambíció kérdése (is), mire viszi a gyerek.

Aztán azt is be kell látnunk, hogy míg a siker korlátlan, a teljesítmény korlátos. Usain Bolt olimpiai és tizenegyszeres világbajnok jamaicai atléta, rövidtávfutó, a 100 és a 200 méteres síkfutás világcsúcstartója például „csak" pár tizedmásodperccel jobb, mint az utána következők, de a többiek közül hány sportoló nevét tudjuk felsorolni?

A siker közösségi természetű, hiszen az adott közösségnek el kell ismernie, tudnia kell róla. Fotó: Illusztráció

Egy állásinterjún is kicsik a különbségek a behívott jelentkezők között, múlhat a sikerünk egy felvételi helyzetben azon, hányadikként hallgatnak meg, de azon is, meg tudtak-e jegyezni valamilyen egyedi ismertetőjegyünkről. Aztán lehet, hogy egy kisebb-nagyobb csapat tagjaként érjük el azt a bizonyos sikert, a babérokat valószínűleg egy konkrét munkatárs fogja learatni… A leghétköznapibb helyzeteinkben is felmerülnek ezek a kérdések, nem mindig csak a teljesítményünkön, elszántságunkon fog múlni, révbe érünk-e, de néhány trükk és minél több fáradhatatlan próbálkozás előrébb fog vinni.