Aki akarja, annak sikerül

Telnek a napok.

Változunk.

Ahogy változik körülöttünk a világ. Sakkozunk a Jóistennel. Nehéz, mert ő mindig helyzet előnyben van. Ezt Poppertől tanultam, s igaza van.

„Soha ne sakkozzál a Jóistennel, mert amikor azt hiszed, hogy lejátszottad a játszmát, ő mindig tud új figurákat teremteni a sakktáblára:"

Ugye számtalan példát tudnál felsorolni Te is az életedből?

Mi lesz, ki tudja? Ahogy kimondod, hogy veled „ez" soha nem fog megtörténni, csak idő kérdése és az élet bebizonyítja, hogy Te sem vagy kivétel. Ne ítélj, mert megítéltetsz!

Annyiszor megváltoztam már.

Kívül is belül is. Hányszor mondtam már, hogy nálam ez elvi kérdés. És hányszor adtam fel az elveimet.

Ma már azt mondom nincsenek elveim.

Nem az alapértékek erejében hordozott létről, elvekről beszélek, azok szentséget élveznek és sérthetetlenek.

Szóval, változunk. Minden új helyzet, új ismeretség, új gondolatiság egy kicsit formál mindannyiunkat, jó és sajnos néha rossz irányba is.

A változás ereje a szükségességében rejlik. Ezért ne félj az újtól és ne sajnáld a régit.

A jövőnkre a múltunk mindig válaszol. Ha változol – mert változol – a jelenedben, változol a jövődben is. A választás lehetőséget megkaptuk és ez jó nekünk. Siránkozásra semmi okunk. Türelem, bizalom, hit.

Hiszek az emberekben.

Megszállottan.

Aki akarja, annak sikerül.

Útkeresésben vagyok, mindig.

Ahogy mindenki más.

Tudom, hogy mindenkinek kijelölték az útját, s csak rajta áll, hogy hány kanyarulattal ér a végére.

Lehet kitérőket tenni, a tapasztalás kedvéért.

Ha újra egy kereszteződésbe érkezel, már tudnod kell az előző kanyarulat mire volt jó és megcélozva a végpontot, minél egyenesebben kell odaérned.

Ne félj, odaérsz.