Kisalföld logö

2019. 05. 24. péntek - Eszter, Eliza Még több cikk.

Schima Bandi munkája Mérgesen

Az edvei katonák majd fele elesett az első világháborúban. Magyarkeresztúron a temetőkaput alakították át hősi emlékművé,a szilsárkányi alkotás pedig 120 mázsa búza árából készült el.
Harmadik alkalommal adott ki falinaptárt az első világháború centenáriuma alkalmából a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata, s ahogy az előző kettőben, ebben is a rábaközi hősi emlékművek képei szerepelnek. Az előző két falinaptárhoz képest a különbség annyi, hogy az ideiben a képek mellett az emlékművek készítéséről is találhatnak részleteket az érdeklődők. Szalay Balázs, a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának elnöke néhány, az emlékművekhez kötődő történetet is megosztott lapunkkal:

 – A csornai zsidó hősi halottak emléktábláját 1934. június 10-én leplezték le a temető ravatalozójában. Az ünnepségen megjelentek az összes csornai hatóság és egyesület képviselői. A zsidó énekkar a Magyar Hiszekegy eléneklésével kezdte a megemlékezést. Horovitz József szombathelyi főrabbi a tizenhét csornai zsidó hősi halottra emlékezve kijelentette: „nekünk, zsidóknak egy volt a sorsunk a magyarsággal". Az előcsarnok oldalában elhelyezett emléktáblánál koszorút helyezett el a honvédség, a premontreiek, a katolikus hitközség és Hegedüs Józsefközségi bíró is. A bajtársak nevében Berger József mondott beszédet, aki tíz évvelkésőbb az ünnepség sok résztvevőjéhez hasonlóan a holokauszt során vesztette életét.
A szilsárkányi szobor van az 1940-es fotón.

A történelmi Magyarországon kevés olyan település volt, amely arányaiban annyi hősi halottat adott volna a hazának, mint Edve. A harctérre siető katonák majdnem fele elesett, a 22 edvei hős nevét az evangélikus és a római katolikus templom falán két emléktábla is őrzi.

 „Magyarkeresztúron egészen különleges módon emlékeztek meg a hőseikről. Mivel nem találtak megfelelő helyet egy szobornak, és annak költségeit sem tudták volna viselni, ezért 1930-ban úgy döntöttek, hogy a temetőkaput alakítják át hősi emlékművé. Az elkészítéséhez szükséges összeg egy részét a vadászati jogok bérbeadásából fedezték, de az anyagiak nagy részét a községi földek hozama, a kisgazda és törpebirtokosok áldozatkészsége teremtette meg. A Hősök kapuját végül csak hét év múlva, 1937. május 30-án avatták fel – emelte ki Szalay Balázs.

 – A világháború idején mintegy 220 lakosú Mérges tizenkét fiát gyászolta. Az evangélikus templomon lévő emléket Szabó Lajos mérgesi tanító elképzelései alapján Schima Bandi győri iparművész készítette. Kettőjük között barátság alakult ki, melynek dokumentumait a tanító lánya, Kutasné Szabó Piroska osztotta meg velem. Az első világháborús emléktábla átadására már a második világháború idején, 1941. október 5-én került sor. A háború éreztette hatását a kivitelezésben is. Erről így írt a mester: „Pompás, komoly, szép munka, mely a község ékszere lesz. Örülök, hogy komolyan, megrázkódtatás nélkül sikerült teljes egészében befejeznem a szép munkát, mert a rézanyag felhasználása már az egész vonalon le van tiltva hadi célokra." 
 Szabó Lajos tanító lánya, Kutasné Szabó Piroska és Szalay Balázs helytörténet-kutató a mérgesi emléktáblánál. Magyarkeresztúron  a temetőkaput alakították át hősi emlékművé. Fotó: Tóth Imre
Szabó Lajos tanító lánya, Kutasné Szabó Piroska és Szalay Balázs helytörténet-kutató a mérgesi emléktáblánál. Magyarkeresztúron a temetőkaput alakították át hősi emlékművé. Fotó: Tóth Imre

Szilsárkányban a Baditz Lajos vezette szoborbizottság éveken keresztül szervezte az emlékmű felállítását, míg 120 mázsa búzának megfelelő összegből elkészült. A Székely Károly budapesti szobrászművész alkotta hősi emlékművet 1925. június 21-én leplezték le. Székelynek van még két alkotása a közelben: Egyeden és Marcaltőn. A szilsárkányi szobron ábrázolt honvéd jobb kezében az ellenségtől elvett zászló, baljában pedig a puskája van. A talapzaton a hősi halált halt 63 szilsárkányi neve sorakozott. A község szülötte, Hőgyészy Pál vármegyei főjegyző tartott emlékbeszédet. 
 
Folytatódik a gyűjtés
A társulat továbbra is gyűjti az emlékművek avatásáról készült fotókat, visszaemlékezéseket és meghívókat is. A helytörténet-kutatók nem csupán az első, hanem a második világháborús emlékművek készítésének idejét is szeretnékösszegyűjteni, így ezekről is várják az információkat. Ha valaki szeretne hozzájutni a naptárhoz, akkor az rhtkapcsolat@gmail.com címen érdeklődhet. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyéves lett a Mihályi Dalkör

Egyéves lett a Mihályi Dalkör
Fennállásának első évfordulóját ünnepelte nemrégiben a Mihályi Dalkör. Tovább olvasom