Megújul a százötven éves térkép Csornán

Dr. Turi Györgyöt, Csorna korábbi polgármesterét érdekli a múlt, a történelem, a helytörténet. Féltve őrzi a szüleitől, nagyszüleitől örökölt dokumentumokat, fotókat, iratokat. A napokban, gyűjteményét rendezgetve egy érdekes térkép akadt a kezébe. 1869-es kiadású és az egykori Sopron vármegyét ábrázolja.

Turi György a térképet megmutatta a rábaközi helytörténészeknek. Társulatuk hasonmás kiadásban ismét megjelenteti az idén 150 éves „földabroszt".

– Olyan szerencsém van, hogy Turi István dédnagyapámat érdekelték lakóhelye és a világ dolgai. Huszonhét éven át községi képviselőként tevékenykedett, komoly könyvtára volt és megőrizte az iratokat is. Sok értékes dokumentum maradt ránk tőle – fogalmazott dr. Turi György. – Hagyatékában, még gimnazista koromban találtam meg az 1869-es térképet, ami nemrégen ismét a kezembe akadt. Úgy gondoltam, a helytörténet-kutatók kezében jó helyen lesz. Örülök neki, hogy kiadásra méltónak találták, hiszen így mindenkihez eljuthat, akit érdekel a téma. Én pedig így is emléket állíthatok a dédapámnak.

A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata tehát vállalta, hogy újranyomtatja a másfél évszázados atlaszt. Szalay Balázs, a társulat elnöke úgy véli, helytörténeti szempontból komoly értéket képvisel.

Dr. Turi György a helytörténészek figyelmét is felhívta dédnagyapja térképére. A képen Szalay Balázzsal, a társulat elnökével.

– A térképet 1869-ben a Császári és Királyi Katonai Földrajzi Intézet adta ki Bécsben. A települések mellett feltüntették rajta a csárdák, keresztek, majorok, malmok, gyógyfürdők, bányák, téglavetők helyét, de a taligautakat is ábrázolták. A Rábaköz keleti részén, az akkor Győr vármegyéhez tartozó községek is helyet kaptak. Még külön településként jelzik Kistatát és Szilt, Gartát és Kapuvárt, Bágyogot és Szovátot, Bödögét és Markotát, Szergényt és Agyagost, de Dénesfát és Kis Dénesfát is – mutatta be a térképet Szalay Balázs. Hozzátette: a kiegyezés után ügyeltek arra, hogy a magyar vonatkozású adatok elsősorban magyarul legyenek feltüntetve, ezért ez a térkép is kétnyelvű. A második katonai felmérés alapján készült, mely 1840–47 között zajlott ebben a körzetben. Szerepel már rajta az 1876-ban megnyílt Győr és Sopron közti vasútvonal is. Ez azt valószínűsíti, hogy az eredeti, 1869-esnek egy későbbi kiadásáról van szó. Ám, mivel nem általánosan javították, csak a vasútvonalat rajzolták be és az évszámot nem cserélték le. 

– A térkép még a helynevekről hozott törvény előtti településneveket tünteti fel. Ma már furcsának tűnik a Bő Sárkány, Jobbaháza, Szill Sárkány, Némethi, Pályi, Vicza, Miháli, Vágh. A Rába előtag is ritka volt még ekkor, így a ma „rábás" községeinket például Tamásiként, Sebesként, Szt. Andrásként vagy Csécsényként szerepeltetik – jegyezte meg Szalay Balázs. Hozzátette: aki szeretne az újranyomott térképből vásárolni, keresse meg a társulatot.

1898-ban jelent meg a törvény arról, hogy Magyarország területén egy településnek csak egy, a belügyminiszter által jóváhagyott magyar neve lehet és egy név az ország területén csak egy települést jelölhet. Így kapta meg a Rábaközben több község is a Rába előtagot. A változtatás mértékére jellemző, hogy 1912-ig az ország több mint tizenkétezer településének harmadát érintette. Ennek alapján kezdték meg a helységnevek törzskönyvezését is, amit Sopron vármegyében 1906-ban végeztek el. Ekkor lett Tót Keresztúrból Magyarkeresztúr, de 1906. április 12-én jött létre például Pásztori is Alsó- és Felső-Pásztori egyesítéséből.