Rábaköz PRINT

2018.01.13. 08:00

Ma is viseletben jár a 89 éves kapuvári Kati néni

A 89 éves kapuvári Kiss Józsefné Kati néni a mai napig viseletben jár, ő az egyetlen Gartán, aki mindennap magára ölti a hagyományos öltözetet. Segítője volt annak a kutatómunkának, mely nyomán kiadták a Kapuvár néprajzáról szóló könyvet.

Kustor Réka

Mintegy tízéves kutatómunka után született meg a Fejezetek Kapuvár néprajzából című honismereti sorozat első része, melyet a Dr. Barsi Ernő Művészeti Iskola és a Rábaköz Öröksége Alapítvány adott ki. 

 

Kiss Józsefné


„Még 2006-ban, amikor is tánctábor volt Kapuváron, beszélgettünk arról dr. Varga Sándorral, a Szegedi Tudományegyetem tanárával, hogy jó lenne feltérképezni a kapuvári tradíciókat. Ezt követően minden évben az egyetem néprajz szakos hallgatói egy-egy hétig gyűjtöttek a városban, egészen 2013-ig. A könyv első kötete ennek a majd tíz évig tartó néprajzi gyűjtésnek az eredménye. Ilyen jellegű összefoglaló kiadvány Podmaniczky Zsuzsanna 1943-ban kiadott, Kapuvár néprajza című könyve óta nem készült. A kiadvány egy sorozat része, amit egy néptáncos fejezettel szeretnénk folytatni" – mondta Csitei Gábor, a néptánciskola vezetője.


 A kutatásban, kivált a helyi viselet megismertetésében jelentett nagy segítséget a Kapuvár-Gartán élő Kiss Józsefné Kati néni, aki nyáron tölti be 90. életévét. Az asszony a mai napig viseletet ölt magára úgy hétköznap, mint ünnepna-pokon, s mindig az alkalomhoz illően öltözik fel: „Van az itthoni, az ünnepi  és a »kóláló« ruha" – kezdi Kati néni, majd az utolsót ekképp magyarázza: „Ebben mentünk a csütörtöki vásárba vagy moziba."

 


Szekrényéből sorra kerülnek elő a nagy becsben tartott viseletek: bársony-, selyem-, pargetruhák és a gondosan összehajtott fejkendők. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára öltözéke, nemes egyszerűséggel azt felelte: „Megszoktam, nálunk ez volt a divat." Gyermekkorában természetes volt a viselet. Mára Gartán ő az egyetlen, aki mindennap magára is ölti. Öltözéke szerves részét képezi a kobak, ami a fejkendő alatt lapul, az ívelt formájú kiegészítőt a kontyukra helyezték az asszonyok. „A lányoknak pedig koszorúba volt fonva a haja" – teszi hozzá. Kabátot nem hordtak korábban, a hideg elől leterítő kendőbe burkolóztak. „Karácsonykor, húsvétkor  és szentségimádáskor temploma menet még most is szép ruhát veszek fel" – mondja Kati néni. 


Ő ma is kitűnő szellemi frissességnek örvend, és a fizikumára sem lehet panasz: „Mindennap jönnek az asszonyok, belém karolnak, és elvezetnek a misére. Ilyenkor félúton meg-megállunk, jókat beszélgetünk. Amíg tudok, elmegyek a jó Isten segítségével." 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!