Rábaköz PRINT

2017.08.17. 18:35

Apró település gazdag múlttal

Milyen is az a cakóházias idő, ki volt Réti Ilona és Czakó Mihály? E kérdésekre is választ kaptak, akik részt vettek Cakóháza helytörténeti napján.

 

Cakóháza a Rábaköz legkisebb települése. Története azonban megannyi érdekességet vonultat fel. Ezekkel ismerkedhettek meg a közelmúltban a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának tagjai, illetve a faluból elszármazottak. 


A résztvevőket Csepi Éva polgármester és Szalay Balázs, a társulat vezetője köszöntötte. Megállapították, hogy az 1971-ig működő iskolában annyian vannak éppen, mint a faluban lakók száma: ötvenöt. A község történetével Nagy Ferenc ismertette meg a hallgatóságot. Utalt rá, a település bejáratánál most is egy gólyafészket lát az érkező. Ez is alátámasztja, hogy a falunak köze van a gólyákhoz, hiszen az egyik legkedveltebb madarunk népies neve a cakó. Nagy Ferenc előadásából kiderült: a Tóköz és a Rábaköz határán fekvő Cakóháza helyén a középkorban a Barbach nevű település állt. A falu fénykora a XIX. század második felében volt, amikor mintegy háromszázan lakták. Bár temploma nincs, az 1900-as évek elejéig három felekezet is megfért a faluban: evangélikusok, katolikusok és zsidók. Az 1876-ban emelt harangláb mellett még most is áll egy 1784-ben készült épület. A mosonmagyaróvári Haller János-iskola névadója az 1901-ben nyílt cakóházi iskolában kezdte a pályáját, ahol 1908-ig tanította a gyerekeket. A hallgatók azt is megtudhatták, milyen is a „cakóházias idő". Szájhagyomány szerint a cakóházai nemesek csak akkor mentek ki a mezőre dolgozni, ha nem sütött a nap. Azóta tartja magát a szólás, ha felhő eltakarja a napot: „de jó cakóházias idő van". Szó esett még Czakó Mihály és Réti Ilona történetéről, Erzsébet királyné fájáról, a cakóházai benyomás anekdotájáról és Fridli László tanítóról is, akinek a Kisalföld hasábjain megjelent visszaemlékezései szép példái a Cakóházához való kötődésnek.

A rendezvény másik előadója Németh János képzőművész-tanár volt, aki 1937-ben született Cakóházán. 1960 óta Kőszegen él, 1991 óta ő rajzolja a híres kőszegi Szőlő jövésnek könyvét, mely a kiemelt nemzeti kulturális értékeink között is szerepel. Érdekes, hogy az 1740 óta vezetett könyvbe majdnem három évtizede már egy rábaközi származású művész örökíti meg a Szent György-napi szőlőhajtásokat.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!