Rábaköz PRINT

2017.01.16. 09:57

A félszáz katonasírból tizenkilenc maradt

Elhanyagolt sírokban alusszák örök álmukat első világháborús hősök a csornai Szent Antal-temetőben. Ötven katonát hantoltak el 1915 és 1918 között. Közülük már csak tizenkilencnek van síremléke.

Cs. Kovács Attila

A csornai Szent Antal-temető nyugati kijáratának közelében első világháborús katonák alusszák örök álmukat. Száz évvel ezelőtt hat sorban hantolták el a hősi halottakat. Annak idején ötven katonasírt tartottak nyilván. Ma már csak tizenkilenc sírkő található a IV. parcellában, azok is rossz állapotban.


Rátemettek a sírokra


Szalay Balázs helytörténeti kutató név szerint is tudja, kik pihennek a kommunista diktatúra áldozatainak állított emlékmű mögött. A katonasírokra ugyanis az évtizedek során egyszerűen rátemettek.


A bécsi hadilevéltár katonai temetőkateszterei segítették Szalay Balázs munkáját. A csornai hadisírokról 1918 áprilisában készítettek pontos felmérést.


A Monarchia katonái voltak


– A Csornán eltemetett katonák egyéni sírhelyet kaptak. Többségük az Osztrák–Magyar Monarchia katonája volt, nyolcan valamelyik ellenséges hadseregben szolgáltak. A legtöbben, huszonhatan, bosnyákok, de voltak köztük szerbek, olaszok és oroszok is. Tizenhárman pedig magyarok. Bács-Bodrog, Máramaros, Somogy és Vas vármegyeiek, kilencen viszont a Rábaköz hat településéről származtak. Horváth Gábor Pásztoriban, Ihász András Szilban, Kiss Lajos Rábaszentandráson, Kópházi János Acsalagon, Szilvásy József Farádon, Jacob János, Szabó Dezső, Varga József és Varga Pál pedig Csornán lakott a bevonulásakor – sorolta az adatokat Szalay Balázs.

A 17-es sírban  Kópházi János alussza örök álmát. 1897-ben született Acsalagon és az 5. vonatzászlóaljban szolgált. 1916. július 25-én hunyt el, felesége, Szalai Erzsébet gyászolta, derítette ki Szalay Balázs helytörténész.



Vallásuk is vegyes volt: tizennyolcan a görögkeleti, tizenhatan a római katolikus felekezethez tartoztak. A többiek mohamedán, evangélikus és izraelita vallásúak.


– A katonatemetőt 1915 tavaszán nyitották meg. Az első eltemetett hősi halott a csornai Szabó Dezső, a huszonhatodik gyalogezred önkéntese, a Rábaközi Takarékpénztár legifjabb tisztviselője volt. Szinte jelképes, hogy az utolsó temetésre a háború utolsó napján, 1918. november 11-én került sor. Akkor Raguz Iván bosnyák szakaszvezetőt kísérték utolsó útjára. A katonák egy része a Margit Kórházban hunyt el, mások a vasútállomás közelében felépített üdülőtelepnek nevezett barakkokban. 1916 nyarán Mesichovic Abdullah bosnyák katona temetésére Győrből egy mohamedán katonai lelkész érkezett. Mindezt a korabeli sajtóból tudjuk. A húszéves férfit vallása szertartása szerint helyezték örök nyugalomra, amit a csornaiak nagy érdeklődéssel néztek végig a tudósítás szerint – emlékeztetett a csornai helytörténész.


A két háború között gondozták


Szalay Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy a ma már elhanyagolt sírokat a két világháború között rendszeresen gondozták. A Farádon élő Molnár Lászlóné elemi iskolás diák volt a csornai Isteni Megváltó Leányai apácarend által fenntartott iskolában. Annus néni mesélte el, hogy mindenszentek előtt két alkalommal mentek ki a temetőbe, és a kedvesnővérek irányításával rendbe tették a sírokat. A polgári fiúiskola évkönyvei is megemlékeznek róla, hogy a diákok a hazafias és valláserkölcsös nevelés részeként gondozták a sírokat. Az 1926–27-es tanévről kiadott értesítőben ezt olvashatjuk: „A növendékek Vargha László tanár vezetése mellett naponként felkeresik a gondjaikra bízott hősi sírokat és tőlük telhetőleg azon iparkodnak, hogy rövid időn belül a legszebb virágpompában jelezzék a hálás utódok kegyeletes érzületét." Mindenszentek napján a hősök nyugvóhelyét tölgyfalevélből font koszorúcskákkal díszítették fel. Horváth János hitoktató pedig, „midőn kigyúltak a gyertyák, szívhez szóló, magas szárnyalású beszédével a hős katonák iránti kegyeletet még erősebbé tette tanítványaink és az összesereglett hallgatóság szívében". Később az iskola ifjúsági Vöröskereszt-csoportja helyezett virágokat minden novemberben az ezernyolcszáznegyvenkilences csornai csata és az első világháború áldozatainak sírjaira.

Külföldi katonák  hamvait is rejti a csornai föld. E kő alatt a bosnyák Ivanisevic Gyuro nyugszik, aki 1892-ben született Mostar közelében. 1916. február 10-én hunyt el tbc-ben. A csornai temetőben a 7-es sírszám lett az övé, hatszáz kilométernyire a szülőhelyétől.



– A második világháború után a sírokra fokozatosan rátemetkeztek. Csak azok a kettős kereszttel jelölt sírkövek maradtak meg, melyek az urnák és a gyalogút közelében, illetve a fák védelmében elkerülték a felszámolást. A sírokat egyébként néha ma is látogatják, mert szinte valamennyi mellett van művirág. Tisztelni való ez a hozzáállás. Bízom benne, hogy az illetékesek találnak módot a síremlékek megmentésére. Az első világháború centenáriuma alkalmából méltó tett lenne felújításuk. A fellelhető dokumentumok felhasználásával akár egy emléktáblán is fel lehetne tüntetni az itt eltemetett egykori katonák adatait – fogalmazott Szalay Balázs.

Címkék#Csorna
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!