Móricz után tánclépésben

 A hagyományőrző néptánc-együttesek országos bemutatóját rendezik meg szombaton. Alap, Bag, Gencsapáti, Nagyecsed, Tura, Und és Kapuvár együttesei lépnek fel. A minősítést kétévente a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség hirdeti meg. Móricz Zsigmond a Pesti Naplóban idézte meg a kapuvári misére vonulókat és az akkori viseletet. A kapuvári néptáncosok ezen visszaemlékezést hívják életre műsorukkal a színpadon. 

A kapuvári néptáncosok lelkesen készülnek a szombati fellépésre.

„»Ha valami szépet akar látni – mondja a ház úrasszonya –, jöjjön velem, elviszem Kapuvárra misére.« »Boldogan« – hangzik a válasz."

Így kezdődik Móricz Zsigmond „Kapuvári mise" című, 1928 novemberében megjelent írása. Kedves, rendes falvaknak írja le a rábaközi településeket, s alföldiként megjegyzi, hogy szülőföldjén nem lát ilyen szép házakat. „Más földek vannak itt, mint amilyenhez otthon vagyunk szokva… Itt egy hold föld huszonöt-huszonnyolc mázsa búzát ad", miközben az Alföldön helyenként hetven kiló volt a termésátlag. Móricz álmélkodva néz a Kánaánra.

„Csorna, Kapuvár, mint egy-egy kertváros. Tágas piacok, tele fával, széles utcák, pompás gazdasági épületek" 

– majd kitér „Hanyi Istók" legendájára, akiről Jókai után mindenki mesél. A misére érkezvén megcsodálja a gyülekező tömeg ruházatát. „Tarkák, de valami egészen különös, színes, választékos, nemes ízlésű ruhák" – írja, majd részletesen elemzi a lányok, asszonyok és legények öltözékét. „Ez az egész vidék különben a Hanság és a Fertő tája, ez a Kánaán, egy kedves fiatalember tulajdona, kétszáznegyvenezer hold erejéig, Eszterházy hercegé. Legényember. Jó parti. Szeretik." 

A hagyományőrző néptáncegyüttesek országos bemutatóját rendezik meg október 22-én, szombaton délután két órától a művelődési központ színháztermében. A belépés díjtalan.