Rábaköz PRINT

2016.07.19. 17:10

Csontvelőt és életet adott bátyjának a páli falugondnok

Öccse csontvelője gyógyította meg a páli Németh Sándort. A 63 éves férfi leukémiás lett, orvosa szerint másfél éve volt hátra. Testvére nem gondolkodott, mikor feltették neki a kérdést: lesz-e donor?

Cs. Kovács Attila

 

A testvéri szeretetről, az áldozatvállalásról adott példát a közelmúltban a páli falugondnok. Németh István bátyjának lett csontvelődonorja és így életének megmentője. A Kisalföldnek elmondta: egy percet sem gondolkodott, hogy vállalja-e a beavatkozást. 


– Nem tudtam, mivel jár a csontvelő átadása. Nem tudtam, lesznek-e fájdalmaim, átesek-e esetleg műtéten, vagy kockáztatom-e a saját egészségemet. Azt tudtam csak, hogy a bátyám bajban van és rajtam kívül másra nem számíthat – fogalmazta meg érzéseit 250 nappal az átültetés után Németh István.


Az előzmények: Németh Sándor 2013-ban ment nyugdíjba. Világéletében fizikai munkát végzett, gyakran járta a természetet, egészségesnek érezte magát. Rövidesen azonban jelzett a szervezete. Kétszer trombózissal, aztán tüdőembóliával, rosszullétekkel. A vizsgálatok kimutatták a vérszegénységet, de szervi bajt nem állapítottak meg. A kétszeri csontvelő-mintavétel is negatív lett. A harmadik aztán kimutatta: a leukémia egy fajtája gyengítette le az amúgy erős, jó fizikai állapotban lévő férfit. Kezelőorvosa közölte vele, másfél éve van hátra, ám ha találnak megfelelő donort, aki csontvelőt ad számára, meggyógyulhat. Első körben a rokonságban kell keresni. Németh Sándornak hat élő testvére van, ám csak egyikük, István felelt meg a korhatári feltételeknek. 54 évesen még éppen alkalmas volt a testvérmentő feladatra.

 Németh István és Németh Sándor mindig is jó testvérek voltak. Az öcs számára nem volt kérdés, hogy segítsen-e beteg fivérén.

Németh István és Németh Sándor mindig is jó testvérek voltak. Az öcs számára nem volt kérdés, hogy segítsen-e beteg fivérén.

– Tizennégy vizsgálatot végeztek el rajtunk, mire kiderült, a csontvelőm alkalmas arra, hogy a testvéremnek adjam. Az eredményeink annyira azonosak voltak, hogy csak minimális eltérést mutattak ki. Az orvosok szerint az ikreknél is ritka az ilyen mértékű egyezés – beszélt a beavatkozást megelőző hónapokról Németh István. – A legrosszabb a csontvelő-mintavétel volt, amikor a mellkasi csontomat szúrták meg. Azt nehezen viseltem. Utána aztán itthon készültem, míg eljött a kitűzött nap. Négy órán keresztül, lekötözött kezekkel feküdtem, csövekkel a karjaimban.


István még aznap hazautazhatott, Sándor viszont még jó ideig Budapesten maradt. Steril szobában, a családtagjait is csak üvegen keresztül láthatta. 250 napja történt mindez. Azt mondja, amikor először közölték vele a diagnózist, nem hitt a jövőben. Most viszont már bizakodó. Jók az eredményei és egyre jobban, egyre erősebbnek érzi magát. Öccsével eddig is közel álltak egymáshoz, ezért is volt mindkettejük számára természetes a csontvelőátadás.


– Nagyon érdekes dolog, de sok mindenben hasonlítani kezdtem a testvéremre. Eddig nem szerettem a töltött paprikát, ma már szívesen eszem, akárcsak ő. A zsíros ételekre rá sem tudtam nézni azelőtt, most olyanokat kérek, mint Pista – sorolta. – Hálás vagyok az öcsémnek, a családomnak, orvosaimnak, a nővéreknek, a budapesti Szent László Kórháznak, hogy segítettek, mellettem álltak. Pistával eddig is jó testvérek voltunk, ezért nem is okozott meglepetést, hogy vállalta az áldozatot. Fordított esetben én is megtettem volna érte vagy bármelyik testvéremért. 


Németh Sándor hobbija évtizedek óta a vadászat, ahogy István öccsének is. Gyakran járták együtt a határt puskával a vállukon. Mikor kiderült a betegség, Sándor a lányának adta át a vadászati jogát. Egy őzbakra azonban ígéretet kapott fivérétől.


– Alig várom, hogy a bátyámmal újra útra keljünk, mint régen. Az idei őzbakomat neki ígértem – mosolygott testvérére a páli falugondnok.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!