Rábaköz PRINT

2016.03.24. 10:58

Huszonöt éve történt - Szigethy Attila újratemetése

Nevezetes nap volt 1991. március 24-e Kapuváron: harmincnégy évi jeltelen síri lét után ekkor helyezték végső nyugalomra Szigethy Attilát, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökét, 1956 mártír politikusát.

Borbély-Cs. Kovács

Huszonöt éve, 1991. március 24-én helyezték végső nyugalomra Szigethy Attilát, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökét, 1956 mártír politikusát Kapuváron.


Borbándi Gyula, a magyar népi mozgalom kiváló ismerője írja: „mint politikusnak, a népiek közül a legnagyobb szerep Szigethy Attilának jutott… Határozottan és félreérthetetlenül Nagy Imre oldalán állott, a szenvedélyek csillapítására és a szélsőségek megfékezésére törekedett. Tevékenységében a népiek stratégiája és taktikája tükröződött. Ez megfontoltságra, józanságra, mértéktartásra és realizmusra épült."


A joviális külsejű „Attila bácsi" meggyötört testét végül ugyanaz a föld fogadta be, mint a radikálisabb társaiét: Sopronkőhida-Jánostelep rabtemetője. 1989 tavaszán derült ki, hogy a rabtemetőben földeltek el kilenc ’56-os forradalmárt.  A Soproni Ellenzéki Kerekasztal derítette ezt ki, s megszervezett egy felejthetetlen megemlékezést 1989. június 15-én este. Több ezer ember fáklyákkal vonult Sopronból a rabtemetőbe, hogy ott tisztelegjen emlékük előtt.


 

Szigethy Attila újratemetése. Fotó: archív filmrészlet

Szigethy Attila újratemetése. Fotó: archív filmrészlet



Szigethy Attila felesége és a lánya (aki ekkor végzős volt a kapuvári gimnáziumban), ott voltak ’57 augusztusában Szigethy Attila kőhidai temetésén. Ám több mint három évtized múlva az elvadult rabtemetőben már nem lelték fel a nyughelyet. Így a kilenc ’56-os mártír exhumálása régészeti kutatással 1990 áprilisában kezdődött dr. Tomka Péter és Szőnyi Eszter, a győri Xántus János múzeum régészei részvételével,  Bajnóczky István igazságügyi orvos szakértő irányításával. Hosszú ideig eredménytelen volt a kutatás, mígnem a nyári kutatási szünet előtt a temető távolabbi kerítése mellett, az ellenzék által emelt emlékhalom alatt felleltek egy boncolt hullát, félig gyógyult csuklótöréssel, és mellkasi törésekkel: Szigethy Attilát rejtette a sír.


Március 24-én Kapuvárott több ezer ember kísérte utolsó útjára, a temetőkápolna előtt felravatalozott koporsójánál volt ’56-os társai álltak díszőrséget. A szertartást Cseh Sándor győri kanonok és Galambos Ferenc atya, volt ’56-os, Alsóőr plébánosa végezte.


Arról volt szó, hogy közös emléktáblát kapnak az ott nyugvók és csak később született az a döntés, hogy a hozzátartozók odahaza temessék el szeretteiket.


Szigethy Attila lánya, Árvai Lászlóné ma Kisfaludon él. Érdeklődésünkre megosztotta gondolatait édesapja újratemetésével kapcsolatban. Mint elmondta, először úgy volt, hogy az áldozatok hamvait Sopronkőhidán hagyják.


– Arról volt szó, hogy közös emléktáblát kapnak az ott nyugvók és csak később született az a döntés, hogy a hozzátartozók odahaza temessék el szeretteiket. Így kapott édesapám is díszsírhelyet Kapuváron. Nem éreztünk mi elégtételt a temetéskor. Inkább az fogalmazódott meg bennem, hogy édesapám nem örülne ennek a nagy felhajtásnak. Nem olyan ember volt ő, aki ezt igényelte volna. Nagyon sokan akartak ott lenni a búcsúztatón, olyanok is, akik bizonyítani akarták azt, amit akkor már bizonyítani nem lehetett. Amikor ugyanis szükség lett volna a támaszra, a segítségre, még a családdal való ismeretséget sem merték vállalni. Az évtizedek alatt rengeteg keserűség ért bennünket, és az újratemetés nem tudta elfeledtetni ezeket – mondta most Árvai Lászlóné Szigethy Piroska.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!