Rábaköz PRINT

2016.01.20. 17:18

Csornán is fényt hagyott maga után

Mécs László 121 éve, 1895. január 17-én született. Az ismert premontrei pap-költő többször megfordult a csornai rendházban, ahol emlékét számos becses relikvia őrzi.

 Korának egyik legismertebb és legkedveltebb költője volt. Felolvasóestjeit itthon és külföldön is mindenkor telt ház kísérte. Mécs László 1945 után visszavonulva élt, a negyvenes években Csornán a premontrei apátságban lakott.


– Negyvenöt után Mécs Lászlónak bujdosnia kellett, a csornai rendházban is volt egy szobája, amit ma emléktábla jelöl. Emlékszem, novíciuskoromban egyik nap magiszterünk felhívta a figyelmet, hogy délután jeles vendégnek örvendhetünk. Valóban, a vacsoránál megjelent a költő. A közös étkezés és ima után elszavalta a Bakonyi látomás című versét, ami igazi premier volt, hiszen mint szavaiból kiderült, akkor hangzott el először közönség előtt – emlékezett néhány éve az első személyes találkozásra Horváth Lóránt Ödön prépost-prelátus, premontrei apát, aki diákként találkozott először Mécs László műveivel és lelkesen szavalta azokat.


 – Magasztos élmény volt hallgatni ezt a költeményt, amelyben egybefonódik a magyarság sorsa a sajátjával.Mécs László egy szlovák népdal dallamára el is énekelte nekünk. Jóval később, amikor Győrbe kerültem teológiai tanárnak, többször meglátogattam Pannonhalmán, ahol élete utolsó szakaszában élt. Sok más relikvia mellett a csornai rendházunkban őrizzük azt a kék-fehér hímzett párnát, amelyen az utolsó óráiban feje nyugodott. Egyik emlékünnepségünkön Korzenszky Richárd bencés perjel arra figyelmeztetett, hogy Mécs Lászlót nem szabad feledni, mert ő mindenkor időszerű. Ehhez én hozzátenném, vele megvalósult, amit egyik versében írt: szent fényt hagyott maga után.

A premontrei rendházban számos relikvia őrzi a jeles költő emlékét, többek között Feszty Masa művészi Mécs-portréja, valamint az a hímzett párna is, amelyen utolsó óráiban a feje nyugodott. Fotó: Cs.

A premontrei rendházban számos relikvia őrzi a jeles költő emlékét, többek között Feszty Masa művészi Mécs-portréja, valamint az a hímzett párna is, amelyen utolsó óráiban a feje nyugodott. Fotó: Cs.

– Az elmúlt közel húsz esztendőben számomra a „leg" Mécs László, aki a modern katolikus költészet megteremtője, sajátos alkotója. A múlt század derekán rendszeresen járt Csornára előadóesteket tartani. Ötvenháromban koholt váddal letartóztatták, mondván, hogy röplapokat terjeszt. Ezek persze nem röpla-

pok voltak, hanem például az előadásain megjelenteknek emlékül kézírásos verseit osztogatta – mesélte V. Szalontay Judit néprajzkutató, a Csornai Múzeum nyugalmazott igazgatója. – Ilyet kaptak tőle hatvankettő karácsonyán a csornai Herceg Zoltánék is. A kézirat fénymásolatát a múzeum helytörténeti adattára őrzi. Hadd idézzem a Vallomás című versnek azt a részletét, amit a költő ünnepi biztatásként küldött: „Egyszerűek legyünk, mint az országút, / hogy mindenkihez elmehessünk; / jók legyünk, mint a levegő, / hogy mindenkit megölelhessünk; / édesek legyünk, mint a kenyér, / hogy mindenkit etethessünk; / vidámak legyünk, mint a bor, / hogy mindenkit megnevettessünk."

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!