Rábaköz PRINT

2014.07.04. 10:45

A jóságos csornai orvos utolsó betege

Sorsát vállalva, úton a haláltábor felé, Mosonmagyaróváron halt meg 1944-ben dr. Neumann József csornai orvos.

Cs. Kovács Attila
A jóságos csornai orvos utolsó betege

Nem rejtőzött el, holott többször is lett volna rá alkalma. Vállalta sorsát és az utolsó percig gyógyított. Emberségéről, betegeihez való hozzáállásáról ma is beszélnek a városban. Holttestét csornai tisztelői hazahozták szülőfalujába.

Dr. Neumann József Csornán született 1887-ben, zsidó családban. 1910-ben szerezte meg orvosi oklevelét. Az első világháborúban egészségügyi szolgálatot teljesített, leszerelése után Csornán állt munkába.

1944 áprilisában Csornán 1785 zsidó élt. Közülük 138 élte túl a háborút.

– A jóságos orvos neve szinte nemzedékről nemzedékre száll, halála után hetven évvel is – fogalmazott Szalay Balázs helytörténész. – A szegényeket ingyen gyógyította. Elismertségére jellemző, hogy nevét még egy ballada is megörökítette. Találkoztam olyan csornaiakkal, akiket ő segített világra vagy gyógyított meg olyan betegségből, mely a korban szinte egyet jelentett a biztos halállal. Moldoványi Eleonórát tüdő- és mellhártyagyulladással kezelte, megmentve életét. Elli néni úgy jellemezte, hogy ami jót el lehet mondani egy emberről és orvosról, az rá mind igaz.

Dr. Neumann József a fiú elemi iskola iskolaorvosa is volt a zsidótörvények hatálybalépéséig. Az egykori kórházigazgató, dr. Kokas Lajos unokája, dr. Gaál István így emlékezett: „Neumann doktort a zsidótörvények miatt eltiltották mint iskolaorvost, a szülők többsége azonban őt akarta továbbra is. A rendelőben sokan megdöbbentünk, amikor elkezdte mondani az előírt szöveget, hogy tudjuk-e, hogy ő zsidó, és ennek ellenére van-e bizalmunk hozzá. Azt válaszoltuk, a szüleink bíznak a doktor bácsiban és mi is nagyon szeretjük. Erre megtelt a szeme könnyel."

Dr. Neumann József vállalta sorsát és nem rejtőzött el.

Dr. Neumann József vállalta sorsát és nem rejtőzött el.

A gettó felállításakor a premontrei prépost felajánlotta neki, hogy vidéki birtokukon menedéket adnak számára, de ő nem élt a lehetőséggel. Az utolsó percig gyógyított. Bognárné Cser Ágnes nyugdíjas gimnáziumi tanár is erről mesélt, akinek életét mentette meg.

– 1944 júniusának közepén, nyolcéves koromban vérhasban megbetegedtem. Édesanyám elment a doktor úrhoz, aki éppen akkor rakodta kis csomagját, készült a másnapi deportálásra. Ő önfeláldozó módon hazakísérte aggódó anyámat. Gyógyszere már nem volt, de olyan gyógymódot javasolt, amitől felgyógyultam – mondta.

Ági néni így lett Neumann doktor talán utolsó csornai betege, hiszen másnap vonatra tették a zsidókat. Egy másik visszaemlékező szerint az utolsó napokban az orvost, akinek egészségi állapota egyre romlott, körülvették a helyi asszonyok, és felajánlották neki, hogy elrejtik, csak ne menjen vissza a gettóba. Neumann doktor azonban kijelentette, hogy neki az „övéi" sorsában kell osztoznia.

Június 21-én a sárvári gettóba induló vagonba került. Onnan Budapestre, majd augusztus 23-án Mosonmagyaróvárra vitte a vonat. Legyengült szervezete azonban nem bírta tovább a megpróbáltatásokat, ott hunyt el augusztus 29-én. Holttestét Papp László kereskedő vitette haza Csornára.
Dr. Neumann József emléke a háború után is élt. Síremléket készíttettek neki, de neve nemcsak a temetőben olvasható: szerepel a világháborús áldozatok között a Jézus Szíve-templom falán is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!