Megújult látnivalókkal, új kalandokkal várja felfedezőit a Fertő-táj

A Fertő tó és az azt körülölelő táj a környező településekkel a világ legszebb tájai közé tartozik, amelynek révén az UNESCO 2001-ben felvette a régiót a világörökségek közé. A megtisztelő tagságot gazdag történelmi, kulturális és épített örökségével, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki a térség. A Fertő-táj ékkövei projekt fejlesztéseinek köszönhetően két új látnivaló és négy nevezetesség korszerűsítve, helytörténeti, kulturális és természeti kincsekkel gazdagítva várja mindazokat, akik szeretnék közelebbről megismerni e páratlan táj rejtett értékeit.

Felsorolni is lehetetlen azokat a történeteket és látnivalókat, amelyek a világ egyik legszebb vidékeként számontartott Fertő kultúrtájra csábítják az utazókat. Ide kötődik Tündér Rózsa, Hany Istók legendája, a Széchényiek és Eszterházyak élete, és itt található Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma is. A legismertebbek mellett azonban olyan felfedeznivalókat is tartogat a táj, amelyeken keresztül a Fertő környékének eddig rejtett arca tárul fel a kíváncsi utazók előtt. A természet, a falvak és a helyiek mindennapjainak újabb és újabb történeteit ismerhetjük meg a Fertő-táj ékkövei nevet viselő projekt keretében létrejött vagy megújult látnivalókban is.

A Fertő-táj ékkövei

„Évente mintegy százezer látogató érkezik a térségünkbe, de szeretnénk, ha még többen vennék észre a vidék rejtett szépségeit is. Minden településen, majdnem minden dűlőn találunk kiemelkedő kulturális vagy természeti értéket, de a Fertő-táj igazi különlegessége ezek összességében, a sokszínűségben rejlik” – mondta Taschner Tamás, a konzorciumvezető, a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának ügyvezetője. „Nem véletlenül kapta a projektünk a Fertő-táj ékkövei nevet. A vidék annak mutatja meg magát teljes egészében, aki rászánja az idejét a legendák megismerésére, a kastélyok, falusi kistemplomok bejárására, a főúri családok és a paraszti hajlékok történeteinek meghallgatására, a parkok, a tó környékének bebarangolására, a védett növény- és állatvilág felfedezésére. Érdemes a látnivalókat sorra venni, és mint az ékköveket a nyakláncra, úgy felfűzni az élményeket a túrák során. Mindegy, hogy valaki az aktív kikapcsolódást vagy éppen a spirituális elmélyülést kedveli, a Fertő-táj felejthetetlen emlékeket kínál az idelátogatóknak.”

Felejthetetlen élményeket ígér a Fertő-táj rejtett szépségeinek felfedezése.

A Fertő-táj ékkövei projekt a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának vezetésével, a Magyar Turisztikai Ügynökség és az érintett hat önkormányzat együttműködésében valósult meg. Összesen 406 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból gazdagodott Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród egy-egy nevezetessége, emellett új szolgáltatásokkal, programcsomagokkal, vezetett túrákkal és információs anyagokkal is várják a kikapcsolódni vágyókat.

Peisonia Látogatóközpont, Fertőszéplak – a kultúrtáj csodáinak nyomában

Érdemes a táj felfedezését a fertőszéplaki Peisonia Látogatóközpontban kezdeni, amelynek nevét a Fertő tó latin megfelelője, a Lacus Peiso ihlette. A látogatók felkészülésének, beavatásának helyszíne a kiállítás, amelyen keresztül megismerhetik és megérthetik a vidék egyedi, univerzális értékeit a felújított Széchényi-kastély emeletén kialakított új látogatóközpontban. A páratlan növény- és állatvilág, a történelem, a borkultúra, a nemzetiségek kultúrája, a főúri és paraszti építészet, a régészeti feltárások mind helyet kaptak a táj esszenciáját megmutató kiállításban, amelyet végigjárva már bennfentesként indulhatnak tovább a felfedezőútjukra a világörökségi helyszínekre.

Nem csak a látogatóközpont, de az annak otthont adó, felújított kastély és történelme is impozáns. Fénykora a Széchényiekhez kötődik: Széplak és a kastély az 1600-as évek végétől másfél évszázadon át szolgált a család lakhelyéül. Ez idő alatt a település a térség gazdasági központjává emelkedett. A Templom-dombon épült fel a Széplaki Hármashalom, az az egyedülálló együttes, amely magában foglalja a templomot, a kálváriát, a Szent Szív szoborcsoportot. Ezzel szemben áll a kastély, ahol született a Magyar Nemzeti Múzeum és a levéltár alapítója, Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja. Az épületet a rendszerváltozás után vásárolta meg az önkormányzat, nemrégen pedig a kulturális és a történelmi értékek iránti tiszteletét kifejezve „Széchényi Ferenc tér”-re nevezte át a közterületet.

Gloriette-kilátó, Fertőboz – kilátás a Fertő-tájra

A fertőbozi Gloriette-kilátó az egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető. Aki szeretne letekinteni a tóra, felfedezni a kis tájak kapcsolatát, a víz és a nádasok rengetegét, annak mindenképpen érdemes megtenni a tengerszint felett 187 méter magasan fekvő kilátóhoz vezető utat. A franciául „kis házat” jelentő gloriett vagy gloriette kilátó történelme több mint 200 évre nyúlik vissza. Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben építtette a Fertőboz fölötti magaslat szélén József nádor látogatásainak emlékére.

A felújításnak köszönhetően ismét méltó fényében tündököl. A beruházás keretében új külsőt kapott, a kupoláját és a feliratait helyreállították. Díszburkolatú fogadótérrel, fakorláttal bővített új lépcsősorral, padokkal és kerékpártárolóval kiegészülve várja a látogatóit. A bozi Fő utcáról 330 lépcsőfok vezet a gyalog megközelíthető Glorietthez, de Kisboz és a mázsaház felől kerékpárral is elérhető. Felérve csodálatos kilátás nyílik a Fertő-táj egészére, jó időben a több mint 60 kilométerre lévő Pozsonyi várig is ellátni.

Papkert, Hidegség – lelki fürdő az élővizek kertjében

A hidegségi Papkert egy igazi édenkert, szakrális és meditatív helyszín. A Sopron–Fertőd országútról, közvetlenül a nagycenki leágazónál térhetünk be ide egy csendes, elmélyülést kínáló sétára. A dús vegetációjú kert természetvédelmi terület, benne számos védett madárfaj fészkel. Igazi különlegesség a területén fakadó 21 időszaki forrás, amelyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják és visszatartják. A források körül kialakuló kisebb-nagyobb mélyedések vízfelületei több kétéltű fajnak biztosítanak kiváló élőhelyet.

Az egyedülálló kert felfedezői új, terrakotta színű gyalogúton kezdhetik meg a barangolást. Az ösvényeken és fahidakon vezető sétautat bibliai idézeteket tartalmazó táblák szegélyezik. A mezítlábas sétányon különböző burkolatú mezőkön, szabad átfolyású, friss forrásvízzel táplált, folyami kaviccsal bélelt Kneipp lábmosón lépdelhetnek a látogatók. A kihívásnak engedve a fáradt utazó felfrissülhet, hiszen a víz és a kövek lágyan masszíroznak, valamint javítják a vérkeringést is.

A kert szívében található Mária-barlang fontos kegyhelye az itt élőknek, az ide érkező zarándokoknak. Az előtte kialakított új, díszköves fogadótér alkalmanként szertartásoknak és megemlékezéseknek is helyet ad. A Papkert szerves egységet alkot a falu felett őrködő Szent András-templommal, együttesük szépen mutatja a kereszténység hatását a Fertő-tájon.

Itt pihenhet a szem, feltöltődhet a test és lélek.

Fertőhomoki tájház – hagyományok nyomában

Fertőhomokon a 16. század óta élnek horvátok, ősi nyelvjárásukat ma az anyaországban is kutatják. Az itt élő történelmi népcsoportok, hagyományaik és kultúrájuk fontos elemei voltak a táj világörökségre való jelölésének. A település önkormányzata 2001-ben vásárolta meg és újította fel a mai tájháznak otthont adó, műemlékvédelem alatt álló épületet azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa e sajátos kultúrájú horvát település múltját és hagyományait.

A felújítás során a tájház korabeli hangulatát megőrizték. Állandó kiállítása ugyanakkor interaktív elemekkel egészült ki: a látogatók archív felvételek, fotók, hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket.

A tájház − amely 2004-ben elnyerte az Év Tájháza megtisztelő címet − Fertőhomok és a partvidék kulturális életének egyik kiemelkedő helyszíne. Helyt ad hagyományőrző rendezvényeknek, falunapnak, a Diófesztivál és a Világörökségi Nap eseményeinek is. A projekt fejlesztéseinek köszönhetően újabb rendezvényhelyszínnel bővült: a pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.

Mariska Néni Háza, Hegykő – turisztikai információs pont

Hegykőhöz is kapcsolódik a biciklizés hazai történetének kezdete: a Széchenyi Ödön park névadójának édesapja, gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós Angliában ismerkedett meg a kerékpár ősével, a drezinával (Draisine/Laufmaschine), amelyet haza is hoztak Magyarországra.

A település fürdőjével, vendéglátóhelyeivel, programjaival a Fertő-part egyik központja. Itt vezet keresztül a Fertő-menti kerékpárút is, amely a közép-európai térség egyik legnépszerűbb túraútvonala, egy szakasza az EuroVelo 13-nak is része. A Széchenyi Ödön park mentén futó nyárfasoron áll Mariska Néni Háza: itt jött létre a település új turisztikai információs pontja, amely emellett a tavat megkerülő többezernyi biciklis turista megállóhelyéül, bázisául szolgál. Megtalálhatók itt a környék körbetekerhető útjairól, kerékpárosbarát szálláshelyeiről, vendéglátóhelyeiről szóló ajánlatok, emellett tippeket kaphatnak a látogatók a bringás programok hajózással, vonatozással vagy fürdőzéssel való kombinálására.

A táj szépsége, a környékbeli falvak hangulata, a jól kiépített határon átnyúló bicikliút-hálózat mellett számtalan szabadidős lehetőség csábítja kerekezésre a vendégeket. Érdemes a mindennapok sietségét hátrahagyva kerékpárra szállni, és időt hagyva a felfedezésekre elmélyülni a vidékben rejlő szépségekben.

Sarródi Tájház – a mesterségek nyomában

Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő-parton, de Sarród az a település, ahol a gyékényfonás tudománya a mai napig fennmaradt. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.

A tájház a szálasanyag (gyékény, sás) feldolgozásának sokszínű bemutatóhelye. Helyiségeit bejárva ismerhetjük meg az egykoron híres mesterséghez kapcsolódó korabeli eszközöket, de a helyiek hétköznapjai és ünnepei is visszaköszönnek a házban kialakított interaktív kiállításon.

A hagyományoknak megfelelően újraálmodott udvarban, az új fészerben található a falu megmentett régi cséplőgépe, mellette a paraszti gazdálkodás eszközei és kisebb kerti szerszámok tekinthetőek meg.

A fejlesztések során nemcsak az interaktivitást, de a fenntarthatóságot is szem előtt tartották: a tájház éves energiaszükségletét biztosító napelemeket telepítettek a tetőre. Az udvarán saját kútjából működtetett öntözőrendszer került kiépítésre. Emellett komposztálóval, valamint gyümölcsfákkal, gyógy- és fűszernövényekkel is gazdagodott a tájház.

További információk:

fertotaj.hu

peisonia.hu