Szinte bárki lehet bírósági ülnök

Sokan még az ötvenes évekből emlékeznek a népi ülnökökre, akik a legkülönbözőbb perekben vettek részt a bíró mellett az ítélethozatalban. Ezt anno azért vezették be, hogy a nép ítélete is megnyilvánulhasson, és a bíróságok működése a nép által ellenőrizhetővé váljon. Ha más formában is, de a bíró-sági ülnök „munkaköre” ma is létezik; a szerepe az, hogy átláthatóvá tegye az igazságszolgáltatás működését azáltal, hogy a döntések meghozatalában a hivatásos bírákon kívül civilek is részt vesznek. Igaz, egyre szűkül azoknak az ügyeknek a köre, ahol ülnökök is részt vesznek a perben, jelenleg a munkaügyi perekben és a fiatal-korúak elleni eljárásokban van szerepük.

A bírósági ülnököket négy évre választják meg az illetékes helyi önkormányzatok, és az ítélkezésben a bírákkal azonos jogaik, illetve kötelezettségeik vannak: a többi között rendelkeznek mentelmi joggal, és jelképes tiszteletdíjat kapnak. A döntésüket a jogszabályok figyelembevételével a saját belső meggyőződésük alapján hozzák meg. Arról, hogy egy ülnök mely ügyekben vesz részt, a bíróság dönt, s egy-egy ügyet ugyanúgy végigvisznek, mint a bíró. A bírósági ülnök kérdezhet, megismerheti az ügy iratanyagát, bizonyítékait és tanúvallomásait, így beleláthat a bírói munkába, bepillanthat az igazságszolgáltatás kulisszái mögé. Természetesen titoktartási kötelezettség mellett, így bármilyen izgalmas is a folyó ügy, senki nem posztolhatja ki a részleteit a közösségi médiába…

Többségben vannak a nyugdíjasok

Ki lehet bírósági ülnök? Szinte bárki, aki megfelel néhány alapvető feltételnek: 30 és 70 év közötti magyar állampolgár, büntetlen előéletű, és nem áll gondnokság vagy a közügyektől való eltiltás hatálya alatt. Az összeférhetetlenség kizárása miatt az ülnök nem lehet párttag, és nem végezhet politikai tevékenységet sem. A fiatalkorúak elleni ügyek speciálisak, ezekben a fentieken felül előírás a megfelelő szakmai végzettség: ilyen perekben kizárólag peda-gógus, pszichológus, a gyermek- és ifjúságvédelem vagy a gyámügyi igazgatás területén dolgozó diplomások vehetnek részt ülnökként. A munkaügyi pereknél nincs ilyen megkötés − tudtuk meg Szanyiné dr. Vitinger Mónikától, a vármegye önkormányzata önkormányzati, jogi és gazdasági irodájának irodavezetőjétől.

Mivel a jelenlegi ülnökök 2019-ben tettek hivatali esküt, közeleg az ülnökválasztás időpontja: április 4-ig kell jelentkezni ülnöknek. Pontosabban az illetőt másnak kell jelölnie a posztra, a jelöltnek pedig írásban kell nyilatkoznia, hogy elfogadja a jelölést. A magánszemélyek mellett helyi önkormányzatok és egyesületek, a fiatalkorúak elleni büntetőeljá-rásokban az alap- és középfokú oktatási intézmények tantestületei jelölhetnek ülnököt. Az ehhez szükséges nyomtatvány letölthető a vármegye önkormányzatának honlapjáról (gyms.hu). A Győri Törvényszékre (a régi megyei bíróságra) 37, a járási bíróságokra 38 ülnököt választanak, míg a fia-tal-korúak elleni ügyekben öt ülnök segíti a döntéshozatalt. A nők egyébként többségben vannak a jelentkezők között, és elsősorban nyugdíjasok vállalják a feladatot, akik szeretnének részt venni a közügyekben és hasznos közfeladatot betölteni.

Már nincs lelki teher

Németh Zoltánnak, a vármegyei önkormányzat elnökének személyes élménye is van a bírósági ülnökök munkájáról, hiszen egykor az édesanyja is ilyen szolgálatot vállalt.

„Akkor még más volt a helyzet, mert nagyon komoly, fajsúlyos ügyekben − például élet-ellenes cselekmények miatti perekben − is részt vettek az ülnökök. Emlékszem, hogy az édesanyámat mennyire meg-viselte, amikor egy-egy gyilkossági ügyben kellett részt vennie a döntéshozatalban… Szerencsére a mai ülnökökön már nincs ilyen lelki teher, ellenben vannak érdekes-fordulatos ügyek, sokszínű bizonyítékokkal, amelyeket civilként kifejezetten izgalmas végigkövetni” – mondja Németh Zoltán. (x)