2023.03.22. 18:32
15 térség Magyarországon, ahol különösen jól működhet a hőszivattyú
A manapság tapasztalható energiaárak mellett egyre többen fáradnak bele a megnövekedett fűtési költségekbe, és játszanak el a költözés vagy éppen a fűtési rendszer korszerűsítésének gondolatával. Az energiahatékonyságban élen járó fűtési rendszerekhez azonban elengedhetetlenek a megfelelő természeti adottságok is. Alábbi cikkünkben részletesen leírjuk a hőszivattyú legfontosabb előnyeit, mely korunk egyik leggazdaságosabb fűtési rendszerének tekinthető, valamint hogy az ország mely pontján működhet leghatékonyabban egy ilyen megoldás.
Forrás: 123RF.com
Hogyan működik egy hőszivattyú?
Az elektromos hőszivattyúk olyan háztartási készülékek, amelyek egyszerre képesek fűteni és hűteni lakásunkat. Egy hagyományos légkondicionálót és egy kazánt egyaránt helyettesíthetnek, ráadásul működésük módja miatt a hőszivattyúk akár háromszor hatékonyabbak, mint hagyományos fűtési rendszereink. Továbbá, mivel nem használnak fosszilis tüzelőanyagokat, a legkörnyezetbarátabb fűtési és hűtési lehetőségnek számítanak.
Működési elvüket tekintve hasonló technológiát használnak, mint a hűtőszekrény vagy a légkondicionáló, a hőt elektromossággal egyik helyről a másikra szállítják. Azután, hogy hőt von el egy forrásból – például a környező levegőből, a talajban tárolt geotermikus energiából, a közeli vízforrásokból –, felerősíti és eljuttatja oda, ahol szükség van rá.
Mivel a hő nagy része nem keletkezik, hanem átadásra kerül, a hőszivattyúk sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos fűtési technológiák és olcsóbb is lehet a működtetésük. A hő formájában kibocsátott energia általában többszöröse annak, mint amennyi villamos energiára szükség van a hőszivattyú működtetéséhez. Egy tipikus háztartási hőszivattyú teljesítménytényezőjét tekintve a kimenő energia négyszer nagyobb, mint a működtetéséhez szükséges elektromosság.
15 térség hazánkban, ahol különösen érdemes ebbe fektetni
A környező levegőből, illetve talajban tárolt geotermikus energiából nyert hőmennyiséget tekintve az egész országban közel azonos hatékonysággal üzemeltethető hőszivattyú. Az átlagos középhőmérsékleti adatok az ország különböző pontjain maximum egy-két Celsius fokkal térnek el egymástól, a közeli vízforrásokból táplálkozó hőszivattyús megoldások tekintetében azonban léteznek kiemelkedően hatékony területek Magyarországon.
Pécs környéke
A Pécstől húsz kilométerre fekvő Szentlőrinc városban az elsők között valósult meg a geotermikus energiát hasznosító távhőszolgáltatás, a PannErgy segítségével. A rendszer három darab, összesen 4 MW kapacitású hőcserélőn keresztül adja át a hőt a távhőhálózatnak a baranyai kisváros melletti kútból kitermelhető víz segítségével. A hétezer ötszáz lakosú Szentlőrincen minden közintézmény és több száz lakás geotermikus energiával fűt, immár több mint tíz éve.
Nyugat-Dunántúl
Szintén a PannErgy segítségével valósult meg fejlesztés Győrben, mely éves szinten hozzávetőleg akár hatvanhétezer tonnával csökkentheti a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségét. Továbbá a geotermikus energia segítségével évente akár harmincötmillió köbméterrel csökkentheti a földgázfelhasználást a Bőnyi Hőközpontból nyert, geotermikus hőszállító rendszerrel eljuttatott hőmennyiség által.
Észak-Magyarország
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelyén is a PannEnergy jóvoltából valósult meg az európai léptékkel nézve is jelentős beruházás, melynek értelmében a mályi
termálkútból kinyert hőteljesítmény csővezetékeken és hőcserélőkön keresztül jut el a hőfogyasztókhoz. A miskolci fűtési rendszerben jelenleg mintegy ötvenöt százalékos a geotermikus energia aránya, ez évente mintegy nyolcszáz terajoule (TJ) mennyiséget jelent.
A főváros körül
A budapesti távhőszolgáltatást ellátó FŐTÁV 2021-ben állapodott meg az izlandi Arctic Green Energy cégcsoporttal, geotermikus távhőtermelő egységek létesítéséről. A beruházás évi huszonegyezer tonna károsanyag-kibocsátás csökkenését eredményezte a fővárosban, és mintegy tízezer átlagos budapesti háztartás teljes éves távhőigényét képes biztosítani.
A legnagyobb, modern beruházások mellett fontos megemlítenünk azokat a településeket is, ahol a termálfűtésben rejlő lehetőségeket már korábban is elkezdték kihasználni. Szentes, Makó, Kapuvár, Csongrád, Hódmezővásárhely, és Szarvas távfűtésének jelentős részét a nyolcvanas években alakították át, kiaknázva a geotermikus energiahasznosításban rejlő lehetőségeket. Azóta pedig már Nagyatád, Mátészalka, Szigetvár, Vasvár és Cserkeszőlő területén is jelentős fejlesztéseket folytattak a távfűtés geotermikussá átalakítása kapcsán.
Egyéb megoldások
Megfelelő természeti adottságok hiányában persze a hőszivattyú segítségével termálvízből kinyert fűtési megoldások nem megvalósíthatóak. Ettől még persze nem kell feladnunk a geotermikus rendszerekkel való tervezést. Házunkon kívüli a talajban ugyanis néhány méterrel a felszín alatt egész évben 45-60 fok között marad a hőmérséklet, melyet egy hőszivattyú segítségével otthonunk fűtésére használhatunk. Továbbá népszerűek a léghőszivattyúk is, melyek a hőt a berendezést körülvevő levegőből nyerik és adják le.
Hőszivattyús megoldással tehát kis túlzással szinte bárhol élhetünk az országban, amennyiben a legkorszerűbb és leggazdaságosabb fűtési rendszert szeretnénk biztosítani otthonunk számára. Ha viszont a hőszivattyús rendszerek között is a leghatékonyabbra vágyunk, már a költözést is meg kell fontolnunk, ehhez ugyanis termálvíz közelségére, és kiépített geotermikus energiahasznosítás, vagyis a térségben elérhető termálfűtés szükséges. (x)