A vármegye önkormányzata a kapocs a települések és a kormányzat között

„A személyes kapcsolatokban hiszek”

– A korábbi megyei önkormányzat − január 1-jétől pedig a vármegye önkormányzata − szerepe talán kevésbé ismert az emberek előtt, hiszen a polgárokkal a hétköznapokban kevésbé kerül közvetlen kapcsolatba…
– A munkánk nem a nyilvánosság előtt zajlik, de az eredménye mindenkit érint. Elsősorban azzal foglalkozunk, hogy koordináljuk a vármegye terület­fejlesztési kérdéseit. Az ügyfeleink nagyrészt az önkormányzatok − 183 település tartozik hozzánk −, nekik nyújtunk segítséget az elképzeléseik megvalósításában. Nem napi üzemeltetési feladatokat végzünk, nem mi tájékoztatjuk például az embereket arról, hogy éppen melyik út felújítása miatt van forgalomelterelés, vagy hogy megváltozott a temető nyitvatartása, hanem stratégiát alkotunk, jövőképet kínálunk, és persze döntéshozók is vagyunk. A vármegye önkormányzata a híd szerepét tölti be, kapocs a települések és a kormányzat között.

– Ez egyben azt is jelenti, hogy segít megtalálni a megfelelő kapcsolatokat a legmagasabb szintekhez egy-egy ügyben? 
–  Igen, hiszen a kapcsolatrendszerünk széles, a kormányzati-minisztériumi kapcsolataink erősek. Ha egy polgármester felemeli a telefont és megpróbál valakit elérni kormányzati szinten, valószínűleg nem ér célt, nálunk azonban megvan az a bizonyos „piros telefon”, amelynek a túlvégén biztosan lesz valaki, aki meg tudja válaszolni az adott kérdést. 

Tudom, hol mi a legnagyobb gond

– Ha jól sejtem, sok múlik azon, hogy politikai vezetőként és emberként hogyan tud kapcsolódni a településekhez és a polgármesterekhez…
– Nagyon sok. Én az az ember vagyok, aki nem az íróasztal mögött ül, és onnan próbál segíteni. A személyes kapcsolatok erejében hiszek. Ez ugyan azzal jár, hogy nagyon gyakran csörög a telefonom, de jó érzés látni, amikor végigmegyek a vármegyén, hogy milyen mértékben fejlődnek a településeink. Az elmúlt években soha nem látott mennyiségű fejlesztés valósult meg a vármegyében; sok helyen 30−40 éves problémák oldódtak meg: bölcsődék épültek, egészségügyi szolgáltatások váltak elérhetővé helyben, megoldódott a csapadékvíz-elvezetés, most pedig, az energiaválság idején minden eddiginél jobban látszik az energetikai fejlesztések haszna is, sok önkormányzat ezeknek köszönhetően nem került nehezebb helyzetbe.

Ehhez nemcsak a polgármesterekkel kell jó viszonyt ápolnom, hanem azokkal a politikusokkal is, akik szintén a térség lakóiért dolgoznak. Például az ország­gyűlési képviselőkkel, akik a lobbierejükkel segítenek és fontos információkkal szolgálnak, pontosan látják például, hol milyen problémákkal küzdenek, mire lenne szükség a megol­dásukhoz. Van, ahol a sportcsarnok felújí­tása a legsürgetőbb feladat, máshol a csapadékvíz-elvezetést kell megoldani, vagy fontos energetikai fejlesztésre van szükség. Rendszeresen egyeztetünk például Barcza Attilával, Sopron  és környéke országgyűlési kép­vi­selőjével, de kifejezetten jó  és napi a kapcsolatom Nagy  Istvánnal és természetesen a többiekkel is. Kölcsönösen segítjük egymás munkáját, amiből végső soron a települések, az ott élők profitálnak.

Könnyű hibázni

– Az utóbbi években a vármegye önkormányzata egyre több esetben vállalja a pályázatok megírását is, amit eddig többnyire külsős pályázatíró cégek végeztek. Mennyiben tud többet nyújtani a vármegye?  

– Vallom, hogy akkor tudjuk eredményesen koordinálni a megyei fejlesztéseket, ha szolgáltatást nyújtunk a településeknek. Számos területfejlesztési pályá­zatot menedzselünk, a projekteket a megírásuktól végigkísérjük. Ehhez van egy nagyon jól képzett, rutinos pályázatíró és projektmenedzsment-csapatunk, amely egyaránt otthon van a hazai és uniós pályázatokban. Sok helyen ezt a feladatot valóban külsős cégre bízzák, de ennek megvannak a buktatói. Egyrészt ezeknek a pályázatoknak az adminisztrációja bonyolult, és nagyon könnyű hibázni…  Ez nem is függ feltétlenül az összegtől; egy fogorvosi szék beszerzésének megpályázása majdnem olyan összetett, mint egy félmilliárdos bölcsődeépítésé, nem beszélve a legproblémásabbnak számító energetikai pályázatokról.

– Ennek megoldására azért már sok helyen megvan a kellő szaktudás és tapasztalat…   
– Igen, csakhogy a feladat gyakran nem zárul le a pályázat beadásával. Előfordul például, hogy egy önkormányzat úgynevezett feltételes támogatást kap, az összeg tényleges elnyerésének azonban szigorú feltételei vannak, gyakran szinte az egész pályázatot újra kell írni… Ezt egy külsős cég legfeljebb jelentős többletdíjazásért fogja vállalni, ha egyáltalán vállalja. Mi azonban itt vagyunk a számla kiállítása után is, nem engedjük el az önkormányzatok kezét. Mivel belülről látjuk a rendszer működését, sok felmerülő problémát már azelőtt meg tudunk oldani, hogy komollyá válna. Előfordul egyébként, hogy egy-egy külsős pályázatíró cég munkáját követően is nekünk kell „menteni a menthetőt”, ilyenkor jön be a képbe a már említett kapcsolati hálónk. Néha egészen magas szinten kell szakmai egyeztetéseket folytatnom, hogy egy-egy projekt végre révbe érjen.

– Egyre több önkormányzat bízza tehát a pályázatait a vármegye önkormányzatára. Mit jelent ez pontosan? 
– Jelenleg több mint 200 futó projektünk van, és csak december óta hatvannal nőtt a számuk. A mi munkánk egyébként külön pénzébe nem kerül az önkormányzatoknak; a pályázatokban erre elkülönített százalékos összegért elvégezzük a feladatot, rejtett költségek nélkül. Ez ugyan egy kisebb eszközbeszerzés esetében csak kis összeg, de mivel − ellentétben egy külsős céggel – számunkra nem a profit, hanem a segítségnyújtás a fő cél, lehetünk nagyvonalúak. Mi megtehetjük, hogy ugyanolyan figyelmet szentelünk egy kisebb pályázatnak, mint egy költséges fejlesztésnek, mert tudjuk, hogy az adott közösségnek ez fontos. 

Összefüggésekben gondolkodnak

– Említette, hogy a vármegye önkormányzata stratégiákban, összefüggésekben gondolkodik. Hogy sikerül a „nagy egészet” összehangolni a helyi elképzelésekkel?  
– Valóban, mi hálózatokban gondolkodunk, az összefüggé­seket próbáljuk meglátni. Ez lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit kiszakadjunk a napi mókuskerékből, amelyben az önkormányzatok benne vannak, s egy kicsit szélesebb körben tudjuk nézni a világot. Ebben a szellemben segítünk megoldani a helyi problémákat. Sokat dolgozunk például azon, hogy megépüljön a Fertőendréd és Vitnyéd közti kerékpárút, ami ugyan mindössze egy rövid szakasz, és helyi problémának tűnik, de éppen ez az öt-hat kilométer hiányzik ahhoz, hogy létrejöjjön a kerékpáros kapcsolat Kapuvár és Sopron között. Vagy mondhatnám a Győr és Tényő közé tervezett kerékpárutat is: a mi javaslatunkra esély nyílik rá, hogy ne csak Tényőig vezessen, hanem egészen Sokorópátkáig kivigyük a tervezett útvonalat. Így Győrből indulva, Tényő, Sokorópátka, Ravazd és Pannonhalma érintésével vissza lehetne térni Győrbe, azaz egy kellemes kerékpáros kiránduló-útvonal jöhetne létre, bekapcsolva több települést is a kerékpáros turizmusba. 

– A települések büszkesége tehát sok esetben a vármegyéé is, de van azért teljesen saját beruházása is az önkormányzatnak. Mi lesz a funkciója a győri Töltésszer utcában épülő rendezvényháznak? 
- A Mosoni-Duna partján épülő létesítmény egyrészt a vármegye önkormányzatának rendezvényeit, diplomáciai feladatait szolgálja ki, másrészt a turisztika szolgálatába is állítható. Vannak a Dunát is érintő hazai és nemzetközi projektjeink, és szeretnénk, ha minél többen használnák a folyókat. Erre egyre több lehetőség nyílik, hiszen számos, az élőhely javítását és az árvízbiztonságot célzó vízügyi beruházás is megvalósult a térségben. Azzal például, hogy a gönyűi torkolati műtárgynak köszönhetően megnőtt a vízszint, a hajózást újra vissza lehet hozni a győri belvárosba. Gönyűn meg fognak tudni állni például a nagyobb szállodahajók − amelyek eddig csak a melki katedrálisnál tudtak −, így a dunai hajóúton részt vevők megismerhetik Győr városát és a környékbeli látnivalókat, ha kisebb hajókkal behozzuk őket a Mosoni-Dunán. 

– Nálunk, az osztrák és a szlovák határ mellett pluszfeladatok is hárulnak a politikusokra. Ebben is van szerepe a vármegyének, vagy ilyen ügyekben kizárólag kormányzati szinten folyik a munka? 
– Számos olyan ügy van, amelyekben van hatáskörünk, sokban nem is a közgyűlésünk dönt, hanem maga az elnök, aki több fontos szervezetben döntéshozó tag. Tagja vagyok például az osztrák és szlovák határ menti nemzetközi bizottságoknak, amelyek munkája közvetlen hatással van az érintett településeken élőkre, vagy a kisebb léptékű fejlesztésekről döntő Rába−Duna−Vág Európai Területi Társulásnak. Az átlagember ebből a határokon átnyúló munkából nem sokat érzékel, már csak azért sem, mert közvetlenül a polgármesterekkel vagyunk kapcsolatban, de az eredményeink magukért beszélnek. Ennek a munkának köszönhető például, hogy az elmúlt években négy határátkelőt sikerült megnyitnunk, és számos, határon átnyúló programot is szerveztünk az ott élőknek.