Támogatott tartalom

2022.12.21. 08:00

Megrázó, de sikeres volt a Border(hi)stories

Érzékeny téma: A tragikus események szereplői közül még sokan élnek, bárki rádöbbenhet, hogy érintett a családja

A pedagógusoknak készült segédanyagot, amelyhez minden érdeklődő tanár hozzájuthat, Németh Zoltán adta át dr. Nagy Adélnak, a Győri Tankerületi Központ igazgatójának.

Lezárult az az osztrák−magyar projekt, amelynek a célja az volt, hogy feldolgozza és hitelesen bemutassa a határvidék elmúlt száz évének történelmét. A traumatikus események gyakran torzítva vannak jelen a köztudatban.

Nincs olyan család az osztrák−magyar határ mentén, amelyet valamilyen formában ne érintettek volna a múlt század helyi, traumatikus történelmi eseményei. Ezeket kutatta és dolgozta fel a Border(hi)stories projekt, amelyben a két ország kutatói-történészei működtek együtt, kizárva minden szubjektív, torzító tényezőt, amely gyakran felmerül a történelmi események felelevenítésekor és bemutatásakor.  

A Burgenland, Vas és Győr-Moson-Sopron megye együttműködésével létrejött projekt eredményeként nyílt mosonmagyaróvári kiállítást és a vele párhuzamos vándorkiállítást kétéves előkészítő munka és kutatás előzte meg. Ebben a két ország történészei aprólékos kutatómunkával tárták fel a múltnak ezt az izgalmas – és helyenként nagyon is fájdalmas – szeletét, a trianoni békeszerződéstől a vasfüggöny lebontásáig. Korabeli dokumentumok, az érintettek visszaemlékezései és a leszármazottak beszámolói mind hozzájárultak a hiteles emlékezet megteremtéséhez. 

Érzékeny téma, bárki érintett lehet  

Németh Zoltántól, a megyei közgyűlés elnökétől megtudtuk: ahogy a történészek egyre mélyebbre ástak a múltban az anyaggyűjtés során, úgy kerültek elő újabb és újabb információk, dokumentumok, történetek, amelyek megérdemlik, hogy megismerje őket a világ. Előkerültek a többi között egy zsidó orvos − akinek az egész családját elhurcolták − kéziratai a világháborús események hiteles kordokumentumaként.    

„Egy erőszakkal létrehozott országhatárról beszélünk, ami kódolta a konfliktusokat. Sok emberből, akik korábban a származásukra való tekintet nélkül barátságban éltek egymás mellett, a legrosszabbat hozta ki a helyzet, és szörnyű dolgokat műveltek egymással. Érzékeny téma ez, hiszen viszonylag közeli és megrázó eseményekről van szó, amelyekben sokak családja érintett, az eseményekben részt vevők közül pedig még sokan élnek. Bárki rádöbbenhet, hogy a nagyapja is részt vett az elhurcolt áldozatok bevagonírozásában, vagy hogy éppen az ő családja költözött egy kitelepített család helyére… A magyarok és az osztrákok részéről is történtek szégyenteljes események, nem véletlen, hogy számos ferdítés, elhallgatás fűződik a területhez, és hogy kevesen kutatják mélyebben a közelmúlt történelmét. A kiállítás rendezésekor is voltak kellemetlen pillanatok, egyik-másik tabló a szakembereket, a rendezőket is kínosan érintette…” – mondta Németh Zoltán. Hozzátette: az egyetlen megoldás a továbblépésre, ha ezekkel a dolgokkal szépítés nélkül nézünk szembe, még ha ehhez mindenkinek meg is kell vívnia a saját harcát önmagával.

A Border(hi)stories múlt századon átívelő mosonmagyaróvári kiállítása nagy siker volt.

Siker volt a kiállítás 

A Border(hi)stories projekt, amely hitelesen, tényszerűen tárja az emberek elé a múltat, a számos tragikus történés mellett felemelő, sorsfordító történelmi eseményekről is megemlékezik. Ilyen a népszavazás, amelyen a Sopron térségi németek jó része kinyilvánította szándékát a Magyarországhoz tartozásról, a II. világháború idején a lengyel menekültek befogadása, az 56-os osztrák segítségnyújtás vagy a Páneurópai Piknik – ezeket a gesztusokat nem szabad elfelejteni. 

A hiteles emlékezet jegyében készült a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum kiállítása a sorsfordító történésekről, amely három hónapig várta a látogatókat. Bár a Border(hi)stories tárlat bezárta kapuit, az online térben továbbra is körbejárható és 3D-ben megtekinthető. Az egész múlt századon átívelő kiállítás tizenöt tablója a múlt század háborús és forradalmi eseményein keresztül kalauzol a közelmúlt történelmében. Olyan eseményeken keresztül, amelyek alapvetően befolyásolták nemcsak Magyarország történelmét, hanem az ott élő népek életét és sorsát is. Élőben egyébként nagy sikere volt, számos diákcsoport − középiskolások és 7−8. osztályosok − érkezett a tárlatra, szerte a megyéből, több mint 650 diák a kiállításhoz kötődő múzeumpedagógiai foglalkozáson is részt vett. Több diákcsoport részvételét a megyei önkormányzat támogatta az utazási költség megtérítésével.

A rajkai Fuhrmann Erich az osztrák−magyar államhatáron 1961-ben. A családja számos megpróbáltatást élt át a negyvenes-ötvenes években. 

Segítség a tanároknak, élmény a diákoknak 

Dr. Lakatosné dr. Novák Éva, a Border(hi)stories projekt megyei koordinátora elárulta, van még egy nagy eredménye a Border(hi)stories projektnek: a történészek segítségével készült egy praktikus oktatási segédanyag, amely a pedagógusoknak nyújt segítséget a korszak történelmének tanításában. Ez hamarosan minden érdeklődő tanár számára elérhető lesz, a győri tankerületen keresztül is. Számos pedagógus részt vett egyébként a projekt keretében rendezett workshopon is, a segédletben pedig izgalmas, interaktív feladatok segítenek közelebb hozni a diákokhoz a múltat. A többi között korabeli dokumentumok felhasználásával kell létrehozniuk Szerb Antal Facebook-profilját, újságcikkek alapján rekonstruálniuk valós eseményeket, vagy éppen történelmi témájú plakátot készíteniük. A kreatív feladatokhoz készült egy digitális archívum, amelyben hozzáférhetők a korabeli dokumentumok, fényképek, filmfelvételek. Sőt, településenként lebontva olvashatók a fontos történelmi események; például a többi között megtudhatjuk, mi történt az adott időszakban Rajkán vagy Jánossomorján.    

„Még élnek azok az emberek vagy a gyermekeik, unokáik, akik még vissza tudnak emlékezni, és hitelesen el tudják mesélni, mi történt az elmúlt száz évben. A mosonmagyaróvári kiállításon a többi között a velük készített interjúkba is bele lehetett hallgatni, s a felvételek az online térben is elérhetők” – mondta dr. Lakatosné dr. Novák Éva. „Annál is inkább fontos, hogy a diákok megismerjék a közelmúltat, mert a mai gyerekek már a határellenőrzés fogalmát sem ismerik, a legtöbb családban pedig egyáltalán nem beszélnek a múltról, azt sem tudják, a saját családjukat hogyan érintették a történelem viharai… A kutatás során sok családtörténet került elő, ezek is segítenek számukra élővé, valóságossá tenni a múltat, amit így jobban a magukénak éreznek majd.”

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában