Támogatott tartalom

2022.08.05. 15:01

Hidat építenek a határ menti programok

Osztrák−magyar határ menti együttműködés: ősszel jönnek az új pályázatok

Nagy eredmény a Sopron–Fertőrákos és Szentmargitbánya közti határátkelőhely kiépítése.

Nagy eredmény a Sopron–Fertőrákos és Szentmargitbánya közti határátkelőhely kiépítése.

Közlekedés, természetvédelem, oktatás, egészségügy, turizmus, sport – számos területen valósultak meg eredményes programok az osztrák−magyar határ menti együttműködés keretében. Hamarosan kiderül, milyen jellegű projektekre pályázhatnak az önkormányzatok, civil szervezetek a következő években.

Hazánk EU-csatlakozása óta zajlanak a határ menti együttműködési programok a két ország között. A pályázati rendszer célja, hogy a két ország határ menti régiói közösen valósítsanak meg programokat a határ menti települések, intézmények vagy akár gazdasági társaságok között a legkülönbözőbb területeken, a környezetvédelemtől a közlekedési kapcsolatok megújításáig. A közös, 14 tagú osztrák−magyar döntéshozó bizottság tagja Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke is, aki számos projekt megvalósulását kísérte végig. A bizottságban − amelynek tagjait az érintett megyék és osztrák tartományok, valamint a minisztériumok delegálják − döntést hozni csak konszenzussal lehet – azaz minden tagnak vétójoga van −, ami magyar részről is nagyon erős érdekérvényesítő képviseletet jelent. 

Évek munkája van a határátkelőkben

„Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere az volt, hogy – többéves előkészítő munkáját követően − négy határátkelőhely létesült Ausztria és Magyarország között. Így Zsira és Locsmánd, Fertőrákos és Szentmargitbánya, Várbalog−Albertkázmérpuszta és Féltorony, valamint Rajka és Németjárfalu között könnyebbé, zökkenőmentessé vált a közlekedés az ingázók és a turisták számára egyaránt” – mondja Németh Zoltán.

Hasonlóan eredményes együttműködés valósult meg a nemzeti parkok közötti természetvédelmi programokkal − jelentősen sikerült javítani a többi között a Fertő tó vízminőségét −, a magyar és burgenlandi pedagógusképzésben vagy a szakképzési cserekapcsolatokban.

A legutóbbi együttműködési ciklus 2020-ban zárult le – ennek keretében az elmúlt négy-öt évben közel százmillió euró értékben valósultak meg osztrák−magyar programok −, jelenleg az új időszak előkészítése zajlik. Ennek első lépéseként a tagok meghatározzák, mely célok kerülnek fókuszba az elkövetkezendő években, majd ennek alapján megszületik a következő időszak programja. Az első pályázatokat várhatóan ősszel írják ki, s 2023 májusában megszülethetnek az első támogató döntések. 

Az osztrák–magyar határ menti együttműködésből mindkét ország profitál. (Képünkön az érintett megyék és tartományok képviselői: Mag. Heinrich Dorner, Németh Zoltán, dr. Balázsy Péter és Kiss-Parciu Péter.)

Önkormányzatok és civilek is pályázhatnak

Az osztrák−magyar határ menti együttműködés munkacsoportja négy prioritást határozott meg. Az egyik – „a zöld és ellenálló határtérség” jegyében – az ökológiai védelem, a klímavédelem, a biodiverzitás megőrzése. Fontos pillér a mobilitásfejlesztés, az intelligens közlekedési megoldások bevezetése, a közös infrastrukturális fejlesztések is, valamint kiemelten kezelik a kultúra, a fenntartható turizmus célkitűzéseit. Utóbbi tematikán belül rengeteg potenciál van például az aktív turizmus fejlesztésében, a többi között a Rába és az Alpokalja nyújtotta lehetőségek kiaknázásában. A negyedik prioritás pedig a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, az oktatási együttműködések területe. A fenti célok mentén tervezett programjaikhoz ezúttal is forrásra pályázhatnak a civil szervezetek, a települési önkormányzatok, a közigazgatási szereplők, valamint az oktatási intézmények. 

Hova menjen a mentő?

Németh Zoltán elmondta, jelenleg kiemelten kezelik a két ország határ menti térségeinek egészségügyi együttműködését, amelynek eredménye a sürgősségi betegellátás zökkenőmentesebbé tétele lehet.

„A cél az, hogy ha például valaki közúti balesetet szenved a határ menti települések valamelyikén, ne feltétlenül abban az országban lássák el, ahol az eset történt, hanem abban az intézményben – legyen az az osztrák vagy a magyar oldalon −,amely adott esetben a legjobb ellátást tudja nyújtani. Az Európai Unió ezt a területet nem szabályozza − ez tagállami hatáskörben van −, ezért valóban a két ország megállapodásán múlik, milyen gyakorlat születik. Ha a határok átjárhatósága egészségügyi szempontból is javul, akkor a leendő betegek a lehető legrövidebb időn belül a legjobb ellátást kaphatják majd” − magyarázta Németh Zoltán. 

Az új pályázati időszak fókuszterületeiről egyeztet Erdős Krisztina, Gombás Ágnes, Horváth Alex, Németh Zoltán és S. Encsyné dr. Nánási Ágnes.

Kapcsolatokat építő programok

Ahogy a szlovák szomszédunkkal létrejött együttműködés keretein belül, úgy az osztrák−magyar határ menti együttműködésben is sikeresek lehetnek a kis léptékű projektek, melyeket megyei kezdeményezésre vezetnek be, s amelyeket elkülönítve kezel a bírálóbizottság. Ezek a 25−200 ezer eurós támogatást igénylő programok nagyságrendben nem mérhetők ugyan össze egy közútfejlesztéssel, mégis nagy jelentőséggel bírnak a helyi közösségek számára. Ilyen például egy határon átnyúló focitorna vagy más közös rendezvények; a közelmúltban például a győrladaméri és a pozsonyeperjesi óvoda fogott össze, hogy a magyar intézmény által megvásárolt mobil színpad és kivetítő, valamint az utóbbi óvoda által beszerzett mozigépészeti berendezés segítségével közös programokat szervezzenek. 

A hasonló, kisebb léptékű pályázatokra nemcsak elkülönített összeg áll rendelkezésre, de az eljárásrendjük, illetve az elbírálásuk is egyszerűbb és gyorsabb. Az elnyerhető összeg 80 százalékát az EU, 15 százalékát a magyar állam állja, így az önrész mindössze ötszázalékos. Németh Zoltán reméli, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem írja felül ezt a rendkívül kedvező támogatási intenzitási arányt, és a jövőben számos hasznos program valósulhat meg, hidat építve a két ország lakói közé. A politikus szerint erre nagy szükség is van, hiszen a régre visszanyúló történelmi ellentétek a két nép között, az átélt traumák sok feszültséggel terhelik meg az osztrák−magyar emberi, társadalmi kapcsolatokat.

Szakmai segítség a pályázóknak

A tervezést és a pályázatok előkészítését magyar oldalról a Széchenyi Programiroda segíti, akik nemcsak ebben, hanem a pályázatok megírásában is segítséget nyújtanak a magyar jelentkezőknek.

„Kifejezetten kérjük is a leendő pályázókat, hogy a benyújtás előtt egyeztessenek az iroda szakembereivel, hogy valóban nemzetközi szintű beadványok születhessenek, amelyek az osztrák félnek is megfelelnek” − tanácsolja Németh Zoltán az egyébként meglehetősen bonyolult kiírások teljesítéséhez. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában