Egyetemeken erősödhetnek a megyei kapcsolatok

A többi között a győri és a marosvásárhelyi egyetemek közti együttműködés lehet az eredménye annak a látogatásnak, amelyet a megyei közgyűlés és a Széchenyi-egyetem közös delegációja tett az erdélyi Maros megyében a napokban.

Az utóbbi néhány évben új lendületet kapott a Győr-Moson-Sopron és az erdélyi Maros megye közötti, 2016 óta élő együttműködés, amelyet az elmúlt hetekben kölcsönös látogatással erősítettek a két megye delegációi. A külhoni magyarokkal való kapcsolattartást a magyar kormány is támogatja a Bethlen-alapon keresztül, amely a többi között az egymás közötti sokoldalú kapcsolat erősítéséhez, a magyar közösségek kölcsönös megismeréséhez járul hozzá. 

Győr-Moson-Sopron és Maros megye között az elmúlt években több közös projekt valósult meg: szakembereik és vezetőik például egy szakmai konferencia, illetve kutatómunka keretében közösen dolgozták fel az 1989−90-es eseményeket − a Páneurópai Pikniket és a romániai forradalom marosvásárhelyi eseményeit −, továbbá 2019-ben megünnepelték a vasfüggöny lebontásának 30. évfordulóját.

„Fontos volt, hogy együtt megteremtsük a hiteles emlékezetet, hiszen most még élnek a sorsfordító események szemtanúi. Az ő bevonásukkal és a történész szakemberek segítségével olyan anyagot, tudást adhatunk át az akkor született − ma már felnőtt − magyaroknak, amely hiteles képet ad a történtekről” − mondja Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke. Emellett a két ország történelemtanárai pályázaton vehettek részt a témáról szóló interaktív óra kidolgozására. 

Külföldi, mégis a „miénk”

Az együttműködés következő állomása a két megye egyetemei – a győri Széchenyi István Egyetem és a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem − közötti kapcsolat kiépítése lehet, ez volt az elsődleges célja a magyar delegáció minapi erdélyi látogatásának. A győri egyetemen évek óta komoly törekvés, hogy az intézmény minél több területen bekerüljön a nemzetközi vérkeringésbe, ennek egységesen elfogadott mérőszáma például az itt tanuló külföldi diákok vagy a vendégoktatók aránya. Az intézmény nemzetközi partnereinek körébe kapcsolódhat be most az erdélyi egyetem, amelynek képviselői néhány hónapja tekintették meg a Győrben folyó képzést. 

„A Sapientia Egyetem speciális a mi szempontunkból, mert külföldi egyetem, mégis a »miénk«, ahol magyar nyelven folyik az oktatás. Ez nagy könnyebbséget jelent a leendő cserekapcsolatok szempontjából mind a jövőben oda érkező vendégoktatóknak, mind a cserediákoknak” – mondja Németh Zoltán. A megyei közgyűlés elnöke felsorolta azokat a területeket is, amelyeken kialakulhat az egyetemi együttműködés; ilyenek a többi között a mindkét intézményben elérhető szakok, mint a jogi, a gépész- és mechatronikai vagy a sport- és rekreációs képzés, illetve a könyvtári és levéltári rendszerek működtetése.

Közös kapcsolódási pont az agrárképzés is: Mosonmagyaróváron működik – ma már a Széchenyi István Egyetem karaként – Európa legrégebbi, több mint 200 éves agráregyeteme, az erdélyi magyar egyetemen pedig a többi között nívós tájépítész- és kertészmérnökképzés folyik. A két egyetem szakembereinek találkozóján – a győri delegációt prof. dr. Dóka Ottó vezette − a lehetséges közös projekteken kívül szóba kerültek a felsőoktatás nehézségei is, amelyek − mint kiderült − ugyanazok a két országban: a diákok lemorzsolódásának magas aránya, az ambíció hiánya a fiatalokban nemzetközi probléma… 

Újra magyarok vezetik

A megyei delegációk kölcsönös látogatása a legjobbkor történt, húsz év után ugyanis újra magyar vezetése van Maros megye mellett Marosvásárhelynek is – Péter Ferenc elnök és Soós Zoltán polgármester személyében −, ami sokat lendíthet a megyei kapcsolatokon.

„Ez azért is érdekes, mert Marosvásárhelyen a magyarok ugyan kisebbségben vannak, ám a korábbi román vezetés oly mértékben vetette vissza a város fejlődését, hogy azt már a román lakosok is megelégelték, és inkább bizalmat szavaztak a magyar jelöltnek…” − magyarázza Németh Zoltán. Az elnök szerint a látogatáson óhatatlanul szóba került a két ország helyzete is, ahol nem lehetett nem észrevenni a gazdaságpolitikai döntések nyomán kialakult állapotok közti különbséget. 

„Büszkék lehetünk a kormányunk gazdaságvédelmi intézkedéseire: Romániában például három és félszeresére emelkedtek a gázárak az ukrajnai háború következtében. Az ottani szociális ellátórendszer olyan mértékben leterhelt, hogy jelenleg kilátástalannak tűnik a helyzet, s a kinti szakemberek is csak félve találgatják, hogy mi lesz, ha beköszönt a fűtési szezon… Az erdélyi beszélgetések megerősítettek abban, ami a történelem során számos alkalommal bebizonyosodott, hogy mennyire fontos az ország gazdasági önállóságának megtartása” – mondja Németh Zoltán. 

A két megye delegációja a Maros megyei egyeztetéseken abban állapodott meg, hogy a következő közös projekt − Kovács Mihály Levente alelnök irányítása mellett − az aktív turizmus tapasztalatainak és bevált gyakorlatainak tanulmányozása lesz, illetve a Székelyföld kapujának számító marosvásárhelyi, valamint a péri repülőtér között igyekeznek majd együttműködést kialakítani.