Milyen lesz idén a fekete péntek?

Az idei eredményeket elsősorban a koronavírus-járvány miatt megváltozott vásárlói szokások határozzák meg. A naptári év kétharmadánál járunk, de még mindig rengeteg bizonytalansági tényező van jelen az online szektorban. Részben ezzel magyarázható, hogy napvilágot láthatnak kissé meglepő kutatások és megállapítások.

Megkérdezett hazai marketingszakértők szerint a Coresight Research kutatása cseppet sem alaptalan, de valószínűleg túlzó, ráadásul Magyarország nehezen összevethető az Egyesült Államokkal. A hazai piacon a vásárlási főszezont elindító Black Friday gyakorlatilag egy akciósorozat; az Extreme Digital rendszerint előrehozott fekete pénteket, illetve Black Friday hétvégéket tart, a Mallnál egész novemberben tart az „egynapos” akció, az Alza pedig attól sem ódzkodik, hogy májusi akciókat hirdessen Black Friday néven. A piacvezető szereplők közül ez idáig az eMAG ragaszkodott leginkább az fekete péntek egynapos jellegéhez.

A márciusi és áprilisi időszak megnövekedett rendelésszáma komoly kihívás elé állította a logisztikai szektort, ami miatt csúszások keletkeztek a kézbesítések során. A szektor dolgozóinak példás helytállása kellett ahhoz, hogy a kiszállítások zavartalanul, de némi csúszással megvalósulhassanak. A rutinos online vásárlók azonban azt a következtetést vonhatták le, hogy a főszezonban ismét csúszásokra kell számítani.

A feltételezés nem alaptalan, hiszen a fekete péntek és a karácsonyi szezon az előző években is jelentős terhelést jelentett a logisztikai szektor számára, idén pedig az online kereskedelem térnyerésével még nehezebb feladattal szembesülhetnek. Természetesen a terhelés nagysága elsősorban a rendelésszámtól függ majd.

Az idei év talán az e-kereskedelem legnehezebben tervezhető időszaka. A hazai online piac a járványhelyzet kialakulását követően hirtelen nagyobb sebességi fokozatra váltott, hiszen az online vásárlás sokkal biztonságosabbnak bizonyult, mint a hagyományos boltok látogatása. A GKI Digital és az Árukereső közös kutatása szerint a második negyedév növekedése 47 százalék körüli lehetett.

A harmadik negyedévre ennél lényegesen kisebb ütemű növekedést várhatunk, de nagyobbat az előzetes várakozásoknál. Érdemes emlékezni, hogy a 2019-es esztendő növekedése 16% volt, az idei évre pedig 15%-os bővülést prognosztizálhattunk. Ehhez képest az első félév után hozzávetőlegesen plusz 35%-nál tartunk.

Egyes vélemények szerint idén az utolsó negyedévet a korábbinál is nagyobb árverseny jellemezheti, ami elsősorban annak tudható be, hogy kereskedők igyekeznek mindent kihozni a kialakult helyzetből. Azok a kisebb szereplők, akik nem rendelkeznek megfelelő gyártói és beszállítói együttműködéssel, csak a saját profitrátájuk kockáztatásával léphetnek be az árversenybe.

(x)