2020.03.27. 20:49
A lisztet, a cukrot és a wc papírt meghagyom másoknak!:)
2020. első blog bejegyzésem szeretném veletek megosztani. Gondoltam egy kicsit összefoglalom mi történt idáig.
A tavalyi évadból kiindulva, még nagyobb lendülettel indultam neki az évnek. Remek tervek, nagyszerű kalandok vártak rám. A kialakult helyzet, szinte mindent megváltoztatott és bármennyire furcsa, azért azt gondolom, van jó hatása is. Ha, csak a környezetszennyezést veszem alapul, akkor mindenképpen pozitív a változás. Visszatértek Velencébe a delfinek!:)
Korán kezdtem a felkészülést, január elején, mondhatni a szilveszteri buliból estem be az uszodába. Életem legnagyobb megmérettetésének szánt versenyhez adott volna alapot. Azért beszélek feltételes módban, mivel a jelenlegi helyzet miatt semmit nem tudok a jövővel kapcsolatban. Sikerült beneveznem a 2020. Austria Swim Open nyílt vízi úszóverseny sorozatra, ami május 2-án indulna Bécsben. A versenysorozat adta volna a hátteret a július 10-én, Isztambulban megrendezésre kerülő Bosphorus Cross-Continental Swim úszóversenyhez. Ez a verseny a világ legnagyobb nyílt vízi úszóversenye, ahol tudomásom szerint magyar paraúszó még nem vett részt. Ez nemcsak számomra lenne nagy büszkeség, de a sorstársaimat, Győr városát, és az összes magyar parasportolót tudnám képviselni a versenyen Magyarország színeiben.
Jelenleg mást nem tehetek, mint, hogy bizakodva várom, hogy alakulnak a világ dolgai. Sajnos már biztos, hogy a nyári olimpiát elhalasztják, amit nagyon sajnálok, és minden olimpikon ismerősömmel együtt érzek. Ezáltal csökkent a mi esélyünk is a versenyek megrendezésére, de talán addigra lecseng ez a borzasztó helyzet és visszatér minden a régibe. (A mi versenyeinket még nem mondták le!)
A korai felkészülések, amik medencében zajlottak, heti 5 edzésből álltak és nagyon jól haladtam. Az edzéseken kívül volt 3 verseny is. Az első versenyt február 1-jén, Jánossomorján egyéni csúccsal sikerült teljesítenem a „Februári Challange” elnevezésű versenyen, ahol 25 m-es medencében, 3:16 perc alatt úsztam az 5000 m-es távot. A következő, szintén ebben a hónapban 15-én volt Balatonfűzfőn a „Szárnyald túl önmagad” elnevezésű 6 órás versenyen párosban, Vági Zoli barátommal teljesítettük. Itt 11000 m-t sikerült leúsznunk, amiben én 6000 m-t tudtam teljesíteni. Még mindig február! A következő versenyt a szökőévnek köszönhetően 29-én este kezdtük, majd március 1-jén hajnalban fejeztük be. Sri Chinmoy Maraton éjszakai úszóverseny, mindig a kedvenceim közé tartozott a jó hangulata miatt, ahol a „Maradíkok” csapat tagjaként ismét nagy kedvvel vettem részt. Itt 3000 m-t sikerült teljesítenem. Ezeket a versenyeket azért részleteztem, emeltem ki, hogy lássátok mekkora lendülettel indultam az évadnak.
Aztán jött a Koronavírus! Ettől kezdve szinte mindenki tudja, mi történt, történik, nem kell részleteznem. Viszont, ahogy azt megszokhattátok tőlem, most sem adom fel! Bezárták az uszodát, így a téli medencés felkészülésemnek vége. Na és?! Az élet nem állt meg! Optimista hozzáállásom új tereket nyitott meg. Ráerősítettem az otthoni tornára, súlyzózásra, valamint egy 180 fokos fordulatot vettem az étkezési szokásaimban. Beléptem a Testszervíz programba. Kedves trénerem, Bolláné Gitta segítségével, számomra kialakított egyéni étrendet tudok követni, ezáltal az erőnlétre fektettem a hangsúlyt! Ha megtartják a nyári versenysorozatokat mindenképp nagy szükségem lesz rá. A lisztet, a cukrot és a wc papírt meghagyom másoknak! J
Bízzunk benne, hogy át tudjuk vészelni ezt a nehéz időszakot. Mindenkinek jó egészséget, türelmet és kitartást kívánok!
„Az egyetlen halálos bűn az, ha az ember feladja!”
Üdvözlettel: Tomi Rocky
