Egyezség született az EP és az Európai Tanács között a jogállamiságról, Varga Judit is megszólalt

Az uniós Parlament és az EU Tanácsának német elnöksége ma kora délután előzetes egyezségre ütötte rá a pecsétet az uniós költségvetéshez és mentőalaphoz csatolandó feltételrendszerről – írja a Magyar Nemzet. Michael Roth uniós ügyekért felelős német szociáldemokrata államtitkár a Twitteren számolt be róla, hogy a megállapodás értelmében ezentúl a jogállamisági feltételekhez lehet kötni az uniós pénzeket.

White smoke on the " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#RuleOfLaw horizon! After long but constructive negotiations between @EUCouncil, @Europarl_EN + @EU_Commission we have an agreement on how to link EU money to the " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#RuleOfLaw! Important milestone in 🇩🇪Presidency’s commitment to strengthen the RoL in 🇪🇺@EU2020DE

— Michael Roth MdB 🇪🇺 (@MiRo_SPD) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">November 5, 2020

Ennél jóval összetettebb a helyzet: a nyáron az uniós tagországok állam- és kormányfői maratoni ülésükön egy általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról egyeztek meg, ami a magyar és a lengyel érdekeknek megfelelően nem tartalmazott átpolitizált és egyértelmű jogállamisági fogalmat. Az elmúlt hónapokban pedig

a budapesti és a varsói kormány berkeiből is tudatták, hogy nem ratifikálnak olyan alkut, amely – az uniós szerződésekkel ellentétes módon – megteremti egy újabb jogállamisági mechanizmus lehetőségét a létező hetes cikkely szerinti eljárás mellé.

A Tanácsban a jogállamisági rendelet zöld jelzéséhez elég a minősített többség, de a keretköltségvetés és a mentőalap elfogadásához már egyhangú döntés szükséges.

A két ügy összekapcsolódása tehát elkerülhetetlen, így a jogállamisági vita elhúzódása egyúttal azt is jelenti, hogy az európai gazdaságok megmentéséhez használatos kifizetések folyósítása jócskán csúszhat majd.

Az uniós parlament és a német EU elnökség közötti csütörtöki alkura egyébként még a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, illetve magának az EP-nek is rá kell bólintania.

„Az EP a járvánnyal foglalkozzon!”

Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek (EP) a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia – közölte Varga Judit a Facebookon, elfogadhatatlannak nevezve, hogy az EP a jelenlegi járványhelyzetben és az Európa gazdasága előtt álló súlyos kihívások ellenére sem hagy fel Magyarország politikai és ideológiai zsarolásával.

„Ha már segíteni nem tudnak, legalább ne gátolják a tagállamok, így Magyarország járvány elleni védekezését és a gazdaság újjáépítését” – írta az igazságügyi miniszter, hozzáfűzve:

„Elfogadhatatlan, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország gazdasági érdekei ellen dolgoznak Brüsszelben.”

Varga Judit szerint ideje lenne, hogy az EP a probléma helyett a megoldás részévé váljon, és ne veszélyeztesse az uniós költségvetés elfogadását. E nélkül az EU nem tud segítséget nyújtani azoknak a tagállamoknak, amelyek erre leginkább rászorulnak – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta:

Magyarország tartja magát a szerződések rendelkezéseihez és az állam- és kormányfők júliusi megállapodásához.

„Ezt várjuk el valamennyi uniós intézménytől is. Az EP meg akarja kerülni a szerződéseket és fel akarja rúgni a történelmi költségvetési alkut, ami felelőtlen és elhibázott lépés” – írta.

Kiemelte azt is, az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes részéről meg nem állapodtak.

Magyarország letette az asztalra a saját javaslatát, amely valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem pedig ideológiai zsarolási eszközt

- közölte.

„Most a járványügyi védekezésnek és az európai gazdaság talpra állításának van az ideje. Ha az európai intézmények és a magyar ellenzéki EP-képviselők ezt nem ismerik fel, viselniük kell ennek történelmi felelősségét” – fogalmazott az igazságügyi miniszter.

„Ízléstelen, ahogy a baloldal örömtáncot jár”

A legízléstelenebb a csütörtöki brüsszeli döntésben, hogy a „magyar baloldal most örömtáncot jár” – reagált Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselője a Facebook-oldalán arra, hogy az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről.

Hidvéghi Balázs kiemelte:

a magyar baloldal nem a járvány elleni védekezéssel foglalkozik, nem az számít neki, hogy hány ember hal meg akár a járványban, akár iszlamista terrortámadásban, neki mindez nem fontos.

„Dobrev Klárától Donáth Annáig nekik csak egy a lényeg: gyűlölik Orbán Viktort” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve: „bármit gondoljanak is valójában, tényleg úgy tűnik, hogy igaz a mondás: jobban gyűlölik Orbánt, mint amennyire szeretik a hazájukat.

A képviselő szerint a

”brüsszeli fejekben lekapcsolták a villanyt„.

Kifejtette: egy világjárvány kellős közepén van a világ, mindennap emberek ezrei halnak meg, az európai gazdaságok nagy bajban vannak, most minden perc számít.

A lehető leggyorsabban kell jó döntéseket hozni. Ehhez képest az Európai Parlament számára az elmúlt három hétben az volt a legfontosabb, hogy az EU-s pénzeket a jogállamisághoz kössék – rótta fel. Felhívta a figyelmet, hogy a jogállamiságnak nincs általános definíciója. A különböző nemzeti alkotmányok eltérő módon értelmezik. ”Vagyis, ha ehhez a nem egyértelműen definiált fogalomhoz kötnék az uniós pénzek kifizetését, akkor az egyenlő lenne a politikai zsarolás intézményesítésével„ – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.

Hozzátette: az elmúlt években már próbálkoztak ezzel: ideológiai támadásokat jogi és jogállamisági kritikáknak álcáztak. Kiemelte:

”holott valójában azért támadtak minket, mert merünk mást gondolni Európáról, nemzetről, keresztény hagyományról, migrációról, multikultiról, mint ők„.

Hidvéghi Balázs úgy értékelt: az állam- és kormányfők nyáron kötött megállapodásának megtorpedózása, amelyet most az Európai Parlament erőltet, hazárdjáték. Mindenki számára elfogadható megállapodás hiányában nem lesz uniós költségvetés, sem helyreállítási alap – mutatott rá.