Űrtörténelem: Izrael lehet a negyedik nemzet, amelyik Holdra száll

Neil Armstrong - aki első emberként lépett a Hold felszínére 1969 július 21-én - mára már szállóigévé vált mondata közel ötven évvel ezelőtt hangzott el.

"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek."

Az Apolló éra történelmi Hold- küldetéseinek során hat sikeresen landolt expedíció keretében 12 ember járt égi kísérőnk felszínén. Gene Cernan, az Apolló 17 parancsnoka, 1972 december 14-én hajnalban tért vissza a holdkompba. Az "utolsó ember a Holdon" szavait idézve: "Életem három napján a Hold volt az otthonom."

Ma, fél évszázaddal később egy gyorsan növekvő közösség dolgozik azon, hogy égi kísérőnkön fenntartható módon teremtsük meg az emberiség állandó jelenlétét. Ehhez ugyanúgy ember nélküli küldetések kellenek az első körökben, ahogy az Apollo programban is robotikus felderítőkkel készítették elő a holdraszállást (Lunar Orbiter, Ranger, Surveyor programok).

Az űrügynökségek projektjei mellett ma már a magánszféra szerepvállalása is erősödik a ciszlunáris térben. A sokszor – itthon meglehetősen vehemensen – bírált Google Lunar XPRIZE (GLXP) verseny tavaly március 31-én ugyan hivatalos győztes nélkül ért véget, de jónéhány résztvevője továbbra is aktív, és jelentős eredményeket tud felmutatni már most.

Most elsőként a SpaceIL csapata írhat űrtörténelmet a ma estére tervezett Holdra szállással.

Izrael nemzeti projektként tekint a SpaceIL küldetésére, amely jelentős összefogással, mintegy 90 %-ban magánfinaszírozással valósul meg.

Morris Kahn milliárdos üzletember, aki mintegy 43 millió dollárral járult hozzá a 100 millió dollárra becsült összköltséghez, elmondása szerint:

Nem akarok a leggazdagabb ember lenni a temetőben. Szeretném azt érezni, hogy a pénzemet hasznos dolgokra fordítom. Meg akartam mutatni, hogy Izrael, ez a kis ország meg tud oldani egy olyan feladatot, ami eddig csak a három nagyhatalomnak - Oroszország, Egyesül Államok és Kína - sikerült. Tud-e Izrael inovatív lenni, és alacsony költségvetésből, egy nagy űripari háttér nélkül, eszközt juttatni a Holdra?"

Ma este élőben is követhetjük a merész vállalkozást.

A Beresit április 4-én sikeresen Hold körüli pályára állt, ezzel Izrael hetedik országként állított űreszközt Hold körüli pályára.

A legfrissebb információk szerint a szonda ma este - az Űrhajózás Napjának előestéjén - magyar idő szerint kilenc óra öt perckor kezdi meg a leszállási manővert; siker esetén Izrael ezzel negyedik országként hajt végre egy lágy leszállást égi kísérőnk felszínére.