Újra több százezer kátyú tátong a magyar utakon

Az elmúlt hónapok télies időjárásának hatására ismét százezres nagyságban borítják kisebb-nagyobb úthibák a hazai közutakat. A kátyúk által okozott károkat az illetékes útkezelők csak a panaszok mintegy felében térítik meg: általában a nem megfelelően igazolt, illetve a figyelmeztető jelzőtáblával ellátott szakaszokon történt károkat utasítják el. Az évi néhány ezer forintos kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli a kártérítés esélyét, ezért azt továbbra sem késő megkötni – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A kátyúbiztosítások már évi 2-3 ezer forintért elérhetők, jellemzően kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 30-35 ezer forint, csak kirívó esetben ugrik 100 ezer forint fölé, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.

A kátyúbiztosítások további előnye, hogy az autós az útkezelő helyett a biztosítója felé jelenti a kárt, egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokon keletkezett károkra is kiterjednek, a térítést nem terheli önrész, valamint összességében a sikeres kárrendezések aránya jóval kedvezőbb az útkezelőkkel folytatott ügyintézésnél.

Kátyúbiztosítás híján kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak. 

Akár a biztosítónál, akár az útkezelőnél szeretnénk érvényesíteni kárigényünket, azt csak megfelelő bizonyító erővel rendelkező igazolással tehetjük. Az alábbi szempontokra feltétlenül ügyeljünk.

Ha lehet, maradjunk közvetlenül a helyszínen – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor már sem tanúkat, sem rendőri jegyzőkönyvet nem tudunk szerezni. Két esetben kell kivételt tennünk: ha az azonnali megállás balesetveszélyt idéz elő, illetve autópályán: ha képesek vagyunk rá, hajtsunk inkább a legközelebbi pihenőhelyre, és kár esetén onnan értesítsük a legközelebbi autópálya-mérnökséget, ahonnan útellenőrt küldenek a helyszínre.

Készítsünk minél több fényképet – ezeken mind a kátyú, mind a sérülés, mind a helyszín legyen jól beazonosítható. Ha van mérőszalagunk, azt használjuk, ellenkező esetben tegyünk hétköznapi tárgyakat a képre az arányok pontos érzékeltetése végett. A bizonyítási eljárás lezárásáig tartsuk meg a sérült alkatrészeket. Igyekezzünk tanúkat szerezni.

"Tekintettel arra, hogy az útkezelők a tapasztalatok szerint csak májusra tudnak végezni a téli időszakban keletkezett kátyúk kijavításával, az úthibák még legalább 2-3 hónapig komoly kockázatot jelentenek minden autós számára. Ezért még bőven indokolt utánajárni a megfelelő kátyúbiztosításnak" – javasolja Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke.

1. Ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet! Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált! Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.

2. Ha pocsolyába hajtunk, mindig számítanunk kell arra, hogy a felszín akár 20-30 centiméter mélységű gödröt is rejthet.