2019.02.09. 08:00
Tízmilliárd forintot hoztak a dunai régió két oldalára, közös fejlesztésekre
Milliárdokban mérhető mára az összefogás: a győri bencés múzeumpatika felújítása, vagy a túloldalon a dunaszerdahelyi fürdő fejlesztése és a somorjai kolostor rehabilitációja is az elmúlt évek közös, magyar-szlovák határ menti fejlesztése.
Nyolc év alatt közel 10 milliárd forint elnyerésében segített magyar–szlovák határ menti pályázatokon az Arrabona Európai Területi Együttműködési Csoportosulás. Nem titkoltan Szigetköz és Csallóköz közös területfejlesztése érdekében alakultak 2011-ben. Lehetőségük nyílt ugyanis az önkormányzatoknak, régióknak és az államoknak, hogy határon átnyúló együttműködést hozzanak létre, így valósítsák meg közös elképzeléseiket. Ebből profitáltak mostanra sok milliárd forintnyi fejlesztést és szorosabb kapcsolatot a tagtelepülések a Duna másik oldalával.
Az alapítók, Győr, Dunaszerdahely, Mosonmagyaróvár és Somorja polgármesteréből áll az elnökség, melyet Borkai Zsolt polgármester vezet. A Győr és Gönyű közötti kerékpárúttól a győri tudásparkig rengeteg már elkészült projektben vállaltak kulcsszerepet. Több mint másfél millió euróból (közel félmilliárd forintból) ilyen, határon átnyúló pályázati forrás segítségével újul meg év végéig a győri bencés múzeumpatika és a szerzetesi ebédlő, a szlovákiai Somorján pedig a Korona kolostor épülete.
Határon átnyúló pályázati forrásból újul meg a győri bencés múzeumpatika. Fotó: Bertleff András
Sárkány Péter, az Arrabona EGTC igazgatója kiemelt két, tavasszal befejeződő nagyobb fejlesztést. Az egyik Győr és Dunaszerdahely kulturális intézményeinek együttműködését támogatja, határon átnyúló rendezvényeket szerveznek. Ennek keretében például a dunaszerdahelyi termálfürdőnél lévő tó környezetét fejlesztik, vízi színpadot alakítanak ki, Győrben pedig faházakat szereznek be, melyeket az adventi ünnepek és a fesztiválok idején használhat a város. Az Arrabona egyébként nemrégiben a győri mellett Dunaszerdahelyen is irodát nyitott.
A másik elnyert pályázaton a települések fenntartó cégei jó gyakorlataikat osztják meg egymás között, s közös (munkagép) bérleti rendszert is kidolgoznak. „Ha például valamelyik településnek tuskómaró gépre (és szakemberre) van szüksége, ez alapján tudja, kitől és mennyiért bérelhet." Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére, helyi közösségek, programok támogatására négyéves programban (győri CLLD-program) pályázati forrásból 750 millió forintot költhetnek a megyeszékhelyen. Ennek munkaszervezetét is az Arrabona adja.
Az igazgató szerint az elvileg 2020-ig tartó, de a megvalósítással akár 2022-ig „kihúzott" határ menti pályázatokon még főként turisztikai fejlesztésekre szereznének forrást. „Nyerni azonban nem egyszerű, hisz
óriási a tülekedés a fejlesztési pénzekért." Úgy látja, az együttműködésnek szinte biztosan lesz folytatása a 2014 és 2020 között érkező uniós források felhasználása után is.
