Szerdán jönnek a felvételi pontok - egy szoba 40, egy lakás bérlése 140 ezer forint is lehet Győrben

Kerekedhet az ember szeme, ha az ingatlanbazar.hu oldalon az albérleti kínálatot böngészi! Budapest I. és II. kerületében nagyjából 180-200 ezret, az V. kerületben van, ahol 300 ezret kóstál a havi lakásbérleti díj. A főváros után a vidéki nagyvárosok a legdrágábbak, az egyetemek környékén egy extra lakásért havonta akár 230 ezret is kicsengetnek a diákok. Kérdés, mit tartalmaz az ár.

Az egyetemi felvételi ponthatárok július 24-i kihirdetése a startpisztoly eldörrenését jelenti: a roham nagyjából két hét alatt szippantja fel a legjobb lakásokat. Aki biztosra akar menni, már hetek óta vizslatja az ingatlanos portálokat, hogy ár-érték arányban jó helyen fekvő, jó lakáshoz jusson. A „második körös" keresők két-három hónap múlva is a lakáshirdetéseket böngészik, a be nem vált lakások helyett újat keresnek.

Az egyetemisták a mobilos keresési kategóriát preferálják leginkább, a keresések 80 százaléka mobiltelefonon történik – derül ki az ingatlanbazar.hu kutatásaiból.

Megugorhatatlan pesti árak?

Budapesten a legkeresettebbek a garzonok és a 3-4 szobás lakások, utóbbinál a rezsi és a bérleti díj megoszlik a bérlők között. A szobakiadás országos viszonylatban népszerű, a fővárosban 50–80 ezret is elkérnek szobánként, de a 100 ezer sem ritka.

Így aztán nem csoda, hogy a Pest megyei albérletben élő, fővárosban dolgozó ingázók száma folyamatosan nő. Ez a jelenség más világvárosokban, például Londonban régóta megfigyelhető. A szinte megfizethetetlen fővárosi bérleti díjak mellett az olcsóbb, agglomerációhoz tartozó települések díjai megérik az ingázást.

A magas bérleti díj tehát nem magyar specialitás. Ám az ingatlanárak – a bérleti díjakkal ellentétben – még korántsem érték el a plafont. A hazai bérleti díjak és a magyar fizetések ugyanis a robbanásszerű áremelkedést képtelenek követni. A tehetős szülők inkább lakást vesznek csemetéjüknek, hosszú távon ez a legjobb befektetés.

Az egyetemi városok tarolnak

Azokban a vidéki, megyei jogú nagyvárosokban, ahol a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhetően sok új álláslehetőség van, nemcsak a fiatalokra, hanem a családokra is építkezhet az ingatlanbefektetői oldal.

Az ingatlanbazar.hu oldalon böngészve kiderül, hogy Nyugat-Magyarországon, például Győrben, Veszprémben átlagosan 110–140 ezerért bérelhető lakás, a szobáztatás körülbelül 35-40 ezerbe kerül – ez utóbbi érvényes a többi vidéki nagyvárosra is. Kelet-Magyarországon Debrecen és Szeged a legdrágább.

Kardos Zoltán, az Openhouse Szeged Ingatlaniroda munkatársa tájékoztatott: a Tisza-parti egyetemi városban szobánként átlagosan 50 ezret, egy igényes, belvárosi garzonért minimum 100 ezret, a nem túlságosan felújított garzonért 50-60 ezret, a panelért 70–90 ezret kérnek a tulajdonosok.

Minden a bérlő költsége?

– Az egy évre szóló, határozott idejű szerződésnél szerencsésebb a határozatlan idejű még azzal a feltétellel is, hogy a bérlő egy éven belül nem mondja fel a bérletet. Az előbbinél, ha a bérlő hamarabb kiköltözik a lakásból, köteles az egész évet végig kifizetni – magyarázza a szakértő.

A jó bérleti szerződés a két fél mindenre kiterjedő megegyezésén alapszik, beleértve a festést, a lakás eszközeinek javítását, a rezsit.

A kisállattartás feltételeit és a gyerekek által okozott esetleges károk elhárításának részleteit már előzetesen tartalmazza a szerződés.

Készüljön részletes leltár a használati tárgyakról!

A felújítás alapesetben a főbérlő költsége, mert ez az állagmegóvás körébe tartozik. Ha a bérlő kifest vagy kifestet, a munkadíj költsége a főbérlőé, de a bérlő le is lakhatja a festés árát.

A házfelújítási alapot sokan automatikusan a bérlőre hárítják. Nem az ő költsége, mégis szinte szó nélkül fizeti a közös költség részeként.

Kardos Zoltán szerint a bérlők zöme berendezett lakást keres.

– Bútorral érdemes hirdetni a bérleményt. Anélkül esetleg családok keresik hosszú távra, de ez sem jellemző. Az egyetemista mindent a pénztárcájához mér, ha meg tudja fizetni az igényes lakást, megteszi, ha nem, a nagymama berendezésével is beéri. A lényeg az egyetem közelsége. A külföldi diák más: egy jól frekventált lakásért szinte bármennyit kifizet, igényli az extrákat. A konvektort nem szereti, mert nem ismeri. Még a 2-3 szobásat is kiveszi egyedül, ha a lakás minden igényét kielégíti.