Sok lakos jut egy orvosra

Olyan sokan költöztek Győr- Moson-Sopronba az elmúlt egy-két évtizedben, hogy itt jut egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a legtöbb lakos. Ők viszont az átlagosnál ritkábban keresik fel a rendelőket.

A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben jelentette meg a legfrissebb, a 2017-es adatokat tartalmazó egészségügyi évkönyvét, amelyben többek között az alapellátásra vonatkozóan szerepelnek mutatók.

Az adatokból kiderül, hogy az ország 6173 háziorvosára és házi gyermekorvosára praxisonként átlagosan csaknem 1600 lakos jutott. Az utóbbi mutató Komárom-Esztergom megyében hajszállal az átlag alatt volt, Győr-Moson-Sopronban viszont megközelítette az 1800-at, amely Pest megye után a második legmagasabb értéket jelentette.

Miután ebben a térségben az üres praxisok száma egyáltalán nem kiugró, a magyarázatot leginkább a sok beköltöző lakos jelenti. A megye lélekszáma a 2001-es 434 ezerről tavaly év elejére 461 ezerre nőtt.

infografika: Kisalföld

Ausztriában dolgoznak, de ide jönnek orvoshoz

A folyamatot érzékeli dr. Németh Erzsébet soproni háziorvos is. Körzetében, az Ágfalvi úti lakóparkban az elmúlt húsz év során a többszörösére nőtt a lélekszám, tehát az ellátandó páciensek száma.

Így lehet ez persze Sopron más lakóövezetében is. Körzetemben sokan vannak olyanok, akik az ország más vidékeiről érkeztek, s a lakóparkban albérletben élnek. Jó néhányan dolgoznak Ausztriában, ott is fizetnek tb-t. Jogosultak lennének az osztrák ellátásra, ám nyelvi nehézségek miatt jelentős részük idehaza veszi igénybe a háziorvosi lehetőséget. Nemcsak a körzetekben jelent ez pluszmunkát, hanem az ügyeleteken is, amikor többnapos panasszal munkavégzés után, az esti órákban kopognak be orvosi segítségért. Az elmúlt években mintegy harminc százalékkal nőtt praxisomban a betegellátási mutató"

– összegzett dr. Németh Erzsébet.

Dr. Németh Erzsébet soproni praxisában az elmúlt években mintegy 30 százalékkal nőtt a betegellátási mutató.

Nagyok a különbségek

Dr. Muzsay Géza, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke, győri gyermekorvos saját szakterületét érintve árnyalta a képet. Lapunknak elmondta, hogy az egyes körzetek között nagyok a különbségek. Győrben Marcalvárosban például 350–360 gyermek jut egy házi gyermekorvosra, míg Ménfőcsanakon – ahová sokan költöztek az elmúlt években – legalább 1100. Emiatt szerinte előbb-utóbb itt lesz az ideje a körzethatárok átalakításának. A megyeszékhely betegforgalmát ugyanakkor az is növeli, hogy vidékről sokan Győr valamelyik praxisába jelentkeznek be.

A Központi Statisztikai Hivatal számai ugyanakkor másról is tanúskodnak.

Hiába van egy-egy Győr-Moson-Sopron megyei doktornak potenciálisan sok betege, évente „csak" a 12 ezret valamivel meghaladó esetet láttak el átlagosan 2017-ben. A szám kissé meghaladja az országos adatot, de mindössze a 11. legmagasabb a 19 megyét és Budapestet tartalmazó húszas listán.

A legtöbb mutatóban élen van a megye

Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, soproni men- tőorvos szerint ennek több oka van. Szerinte ezek egyike, hogy a megye a legtöbb mutatóban, így például a lakosok képzettségében is fölötte áll az átlagnak, akik így nagyobb biztonsággal tudják eldönteni, milyen tünetekkel kell felkeresni, és milyenekkel nem a háziorvost. „Emellett az emberek táppénzigénye sem olyan magas. A külföldön, de az itthon dolgozók sem futnak köznapi betegségeikkel a rendelőbe, inkább megpróbálják megoldani másként. Fontos az is, hogy a kollégák jól képzettek, és nagyobb gondot fordítanak a megelőzésre, aminek hatására ritkábban fordulnak elő váratlan betegségek" – magyarázta. A kamarai elnök azt is hozzátette, hogy a beteggondozás, a prevenció szempontjából az ideális az lenne, ha 1000–1200 lakos jutna egy háziorvosra.