2015.05.12. 17:01
Salzburg - Őstermelők paradicsoma
A salzburgi Schranne piacon standot bérelni nem lehet, csak örökölni. Az osztrák város főterén, a Mirabell téren minden csütörtökön 200 árus kínálja portékáját.
Közel négyszáz éves hagyománya van Ausztria egyik legősibb termelői piacának. A salzburgi Schranne a város központjában, a Szent András-templom körül található. Minden csütörtökön pakolnak ki az árusok. Azt a helyiek is elismerik, hogy nem olcsó, de kiváló minőséget, egészséges portékát kínál a vásár. A Kisalföld Piactér tapasztalatszerzésre indult Salzburgba. Hasonló bazár akár Győrben is megvalósítható lenne. Igaz, négyszáz év előnyük van a sógoroknak, de a magyar áru felveszi a versenyt a kintiekkel.
– Nekem már a nagyapám is itt árult – mondta érdeklődésünkre Franz Winklhofer. Ő Salzburg-közeli birtokáról érkezik minden csütörtökön, zöldséget termel. – A nagyapám 1937-ben bérelt standot a Schrannén, azóta nem hagytunk ki egy napot sem. Amit itt látnak, azt mind magunk termeljük. Vannak olyan vevőim, akiknek már a nagyszülei is nálunk vásároltak. Kilencven százalékuk egyébként visszatérő. Tudják, hogy itt mindig finom és egészséges zöldséget kapnak és soha nem kell csalódniuk.
Winklhofer úr marketingben is jó, nem csak krumpliban. A termékek minőségét az állami élelmiszer-felügyelet ellenőrzi, a piacot a salzburgi tanács tartja fent. Dr. Christophorus Huber, a piaci és hatósági osztály állatorvosa készségesen fogadta a Kisalföld küldöttségét. Volt néhány jó tanácsa.
Előny a hagyomány
– Piacunkon leginkább kisebb termelők árusítanak. Vannak aztán kereskedők és olyan parasztok is, akik a saját árujuk mellett másokét is elhozzák. És jelen vannak a vállalkozók, a pékek, hentesek, cukrászok. Nagyon fontos egyébként, hogy széles körű legyen a kínálat, mert az vonzza az embereket – sorolta tapasztalatait dr. Christophorus Huber. – Nem behozható előnye Salzburgnak a hagyomány. Az 1960-as évekig nem voltak nagyobb áruházak, azaz a Schranne alapfeladatokat látott el. A termelők és fogyasztók is hozzászoktak, hogy itt találkoznak.
A piacon 180 állandó árus van, ők azok, akik ragaszkodnak helyükhöz. Apáról fiúra száll a „placc", mint Winklhoferéknél is. Roza Dreitfus több mint húsz éve árusít. Saját készítésű húspogácsát, süteményeket, a ház körül termő virágokat, zöldséget, gyümölcsöt árul és ottjártunkkor még a szomszédja mézét is kipakolta asztalára. Ő is arról beszélt, hogy törzsvásárlói vannak, tudja, ki mikor érkezik meg. Megkérdeztük tőle, milyen „jogállásban" árusít. „Termelő vagyok. A bevételem nem éri el a törvényi határt, ezért adózási kötelezettségem nincs" – mondta. Franz Winklhofer pedig – aki Dreitfus asszonynál nagyobb termelő – átalányt fizet. Azaz minden esztendőben egy meghatározott összeget utal az államnak. Ezután aztán nem kérdezik tőle, mennyi a bevétele. A nálunk használatos blokkot, amit az őstermelő is köteles kiállítani, nem is ismerik.
Manfred Theissl viszont kereskedő. Stájerországba való, ottani kistermelők kézművestermékeit árusítja. Például különböző olajokat, szörpöket. „Anyák napja lesz vasárnap Ausztriában, nálam is sokan arra vásárolnak most" – fogalmazott.
Íratlan szabályok
A Schranne piacosainak hatvan százaléka salzburgi vagy környékbeli. A többiek a szomszédos tartományokból érkeznek. A városi tanácsnak fizetnek helypénzt, minimális összeget. Huber doktor megjegyezte: nem mindegy, ki mit árul. A kertjükben termesztett virágot kínáló asszonyoktól kevesebbet kérnek, mint a hentesektől vagy sajtosoktól. A tarifa 75 centtől 1,5 euróig terjed négyzetméterenként. Egy évre előre váltják meg standjukat, de senkinek nincs fix helye. Mégis mindenki ugyanott árusít évtizedek óta. Az íratlan szabályokat ugyanis mindenki betartja a Schrannén. Például azt is, hogy nincs szemetelés. Ennek megfelelően a szél nem hordja a használt szalvétákat, műanyag poharakat. És nem találni a téren eldobott cigarettacsikket sem. Nem látni egyébként piacfelügyelőt sem, hiszen mindenki tudja, mi a rend. Magyar hatósági ember viszont ne vetődjön el Salzburgba, mert félő, hogy egyből szolgálatba helyezné magát. A húsok ugyanis ott jól megférnek a sajtokkal és a pékáruval egy pultban. A zöldségkrémekből kóstolót kínáló asztalkát egyszerre hatan állják körül és könyékig nyúlkálnak a kenyereszsákban, majd miután lenyalták padlizsánkrémes műanyag kanalukat, megmerítik az avokádóban is. Sem Dreitfus asszonyt, sem vásárlóit nem zavarja, hogy a termelő higiéniai kesztyű nélkül nyúl előbb a sajtos süteményhez, majd a húspogácsához, végül, miután kiszámolta a visszajáró eurót, még néhány szem krumplit is tesz vásárlója kosarába. A kóstoló amúgy teljesen természetes a piacon. A vevő válogat, kis szeleteket vágat magának a szalonnából, sonkából, sajtból. Az eladó pedig mosolyog és akkor sem jön indulatba, ha az ötödik próba után mégis üzlet nélkül sétál tovább a vendég. Ezekből a kis kóstolófalatokból jól élnek a koldusok is. Jó néhány van belőlük a Schrannén. Nem erőszakosak, nem hangoskodnak, csak várják a centeket, eurókat. Néha tesznek egy kört és harapnak egy falatot.
Minden egy helyen
A salzburgi piacon a zöldségeken, gyümölcsökön és egyéb mezőgazdasági termékeken kívül minden más is kapható. Engedik, hiszen Huber doktor is utalt rá: fontos, hogy széles körű legyen a kínálat. Így a palánták mellett koreai gyógykrémeket kínálnak, a húsospultok között pedig konyhai kisgépeket is lehet vásárolni. Christine Plankt rendszeresen vásárol a Schrannén. A középkorú asszony egyszerűen megfogalmazza, mire van igénye annak a közel tízezer salzburginak és környékbelinek, akik minden csütörtökön felkeresik a Mirabell teret. „Harminc éve járok ide. Tudom, mit kinél kapok meg. Válogatnom nem kell, hiszen valamennyi gazda nagyon jó minőséget kínál. Különben már nem is lehetnének itt, hiszen tönkrementek volna. Ezek igazi, természetes körülmények között termesztett zöldségek és gyümölcsök. Az árát pedig mindennek meg kell fizetni. Ilyen egyszerű, és ez a hozzáállás élteti a Schrannét négyszáz éve" – fejtette ki az asszony.
Folyamatosan frissül a Kisalföld Piactér őstermelői névsora. Akik jelentkeztek, már felismerték, hogy nagyszerű lehetőséget kaptak. Lehetőséget arra, hogy nevüket, termékeiket és elérhetőségeiket közvetlenül megismerhetik a fogyasztók. Továbbra is várjuk az őstermelők jelentkezését a [email protected] e-mail címre, vagy az alábbi űrlapon keresztül.
