Öt megye lélekszáma nőtt

„Bács-Kiskun megyéből, Hercegszántóról jöttem öt éve Győrbe, a magasabb fizetés miatt" – mondta a Kisalföldnek Medzihorszki Zsolt, aki a szabadhegyi vasútállomás közelében található Ferenczi Fémipari Kft.-nél dolgozik lakatosként. A 25 éves fiatalember útja nem egyedi, ennél a cégnél minden hetedik dolgozó az ország más részéről érkezett. Köztük van például Kónya Sándor is, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcagról került ide két éve Budapest érintésével, mondván, errefelé több az álláslehetőség. Ő már családot is alapított, és a Győrtől mintegy harminc kilométerre fekvő Szerecsenyben vásárolt házat.

Ferenczi Katalin, a többek között az Audinak, a Magyar Postának és a MÁV-nak is beszállító vállalkozás egyik tulajdonos-ügyvezetője úgy látja, a folyamat tíz éve kezdődött, de az utóbbi néhány évben erősödött fel igazán.

Medzihorszki Zsolt öt éve érkezett Bács-Kiskunból Győr-Moson-Sopronba a magasabb fizetések miatt. Fotó: H. Baranyai Edina

A más megyéből érkezők között van Kónya Sándor is, aki a Karcagról került Győrbe két éve Budapest érintésével, mondván, errefelé több az álláslehetőség. Ő már családot is alapított, és a Győrtől mintegy harminc kilométerre fekvő Szerecsenyben vásárolt házat.

Ferenczi Katalin, a többek között az Audinak, a Magyar Postának és a MÁV-nak is beszállító kft. egyik tulajdonos-ügyvezetője úgy látja, a folyamat tíz éve kezdődött, de az utóbbi néhány évben erősödött fel igazán. „Ha feladunk egy álláshirdetést, már többen jelentkeznek más megyéből, mint innen" – említette. Szerinte ebben az itteni magasabb fizetések, az egyéb juttatások szélesebb köre és a több álláslehetőség mellett az is szerepet játszik, hogy a kelet-magyarországiak Nyugat-Dunántúlra már-már úgy tekintenek, mint mi Ausztriára.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben kiadott, a legfrissebb adatokat közlő demográfiai kiadványa is alátámasztja, hogy milyen sokan költöztek erre a vidékre az elmúlt években, jellemzően részben azért, hogy itt vállaljanak munkát, részben, hogy Ausztriába ingázzanak. Ebben az szerepel, hogy tavaly a 19-ből öt megye lélekszáma nőtt, köztük a legnagyobb mértékben (1,3, illetve 1,1 százalékkal) Pesté, illetve Győr-Moson-Soproné. Utóbbiban így már 467 ezren laktak idén január 1-jén, miközben 2001-ben még csak 434 ezer, 2010-ben 448 ezer, 2018 elején pedig 461.500 szerepelt a rubrikában. A gyarapodók közé tartozott – Fejér és Vas mellett – Komárom-Esztergom is, amely így most már 299 ezer lelkes, szemben a 2018 év eleji 297.500-zal. Ott azonban inkább visszakapaszkodásról van szó, hiszen a megye az évtized elején még 312 ezer lelkes volt. A legnagyobb mértékű elvándorlást Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés szenvedte el 2018-ban.

A KSH megállapította, hogy Győr-Moson-Sopron tavalyi vándorlási nyeresége a leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén (550 fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg (500), valamint Hajdú-Bihar megyéből (450) származott. Komárom-Esztergom többletének egy részét szintén a Borsod-Abaúj-Zemplénből érkezők adták.

A növekedéshez a természetes szaporodás sajnos nem járult hozzá, hiszen az elmúlt évben ismét jóval többen haltak meg, mint ahányan születtek. Az országban a 2017-esnél csaknem kétezerrel kevesebb, 89.800 újszülöttre 131.100 elhunyt jutott. Győr-Moson-Sopronban ez a két adat 4200 és 5500, Komárom-Esztergomban pedig 2700 és 4100 volt.