Osztrák munka - Más van a papíron, mint a pénztárcában?

Megvizsgálni viszont csak konkrét esetet lehet. Amíg a munkavállalók nem lépnek fel a saját érdekükben, nem várhatnak változást.

– Ausztriába járok át dolgozni már pár éve, sok ismerősömhöz hasonlóan. Beszélgetéseink során rádöbbentünk, hogy van néhány tipikus probléma az osztrákoknál foglalkoztatott magyarok esetében, legalábbis szerintünk. Például előfordul, hogy aláíratják a felvételkor a melóssal, hogy kap szabadságpénzt, cafeteriát, hasonló juttatásokat – számára ez volt kiolvasható a papírból –, aztán ezek kifizetése mintha elfelejtődne. Olyasmire is többen gyanakszanak, hogy ha Ausztriában munkát adó magyar cég foglalkoztatja őket, akkor két szerződést kötnek velük, egyet a magyar, egyet az osztrák szabályok szerint. Mert ugye sokkal nehezebb lenne az osztrák szabályok szerintit betartani, de az valószínűleg csak papíron van meg. S olyanról is hallani, hogy azt is csak húsz órára jelentik be, aki negyvenöt-ötven órát dolgozik hetente – mondta el olvasónk. „Hogy kellene szabályosan eljárni? A tanácsadói tapasztalat szerint is tipikus problémák ezek?" – sorolta kérdéseit.

Panaszok, legendák

– Sok panaszt lehet hallani Ausztriában dolgozóktól és sok legendát is, mert a munkavállalók olyan történeteket is elmesélnek, amiket hallottak, de nem velük esett meg. Megvizsgálni viszont csak konkrét esetet lehet. A hatóság csak abban az esetben tud fellépni, ha a munkavállaló jelzi a problémát és például nem írja alá olyan juttatásnak a kifizetését, amit nem kap meg – mondták el a Magyar Szakszervezeti Szövetség jogászai ingázóknak, osztrákoknál dolgozóknak nyújtott tanácsadásaik tapasztalatai alapján.

Ágazati szerződések

Válaszukból kiderült, hogy ha az Ausztriában dolgozóra vonatkozó ágazati kollektív szerződés szerint jár a

Weihnachtsgeld és az Urlaubsgeld, a karácsonyi és a szabadságpénz, de azt a munkáltató nem fizeti ki, akkor a Munkáskamarához kell fordulni. Ha a munkavállaló kiküldetésben dolgozik Ausztriában – azaz magyar cég foglalkoztatja –, akkor a határon túl töltött napokra a bérdömpingtörvény alapján jár a magyar és az osztrák bér közötti különbözet, amit az Arbeitsinspectorat (munkaügyi, munkavédelmi felügyelőség) tud vizsgálni. A Munkáskamara és az ÖGB (Osztrák Szakszervezeti Szövetség) szakemberei állnak a munkavállalók rendelkezésére mind a hivatalos papírok, szerződések átnézésében, mind a problémás esetek kivizsgálásában.

Tervezik a folytatást

– Amíg a munkavállalók nem lépnek fel a saját érdekükben, hanem csak gyanakszanak, amíg nem viszik el a papírjaikat szakemberekhez, hogy átnézessék azokat, addig sajnos ezekben az ügyekben nem történik semmi – hangsúlyozta Potyondi Antal és Horváth Csaba, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Győr-Moson-Sopron és Vas megyei képviselet-vezetője. Mindketten részt vettek az osztrák és a magyar érdekképviseletek határon átnyúló összefogása révén évekig tartó projektben. Az „IGR – Jövő a határtérségben" program azért igyekezett segíteni az Ausztriában dolgozó magyaroknak, mert nehezen igazodtak el az osztrák jogszabályok, hivatalos iratok közt, ráadásul sokuknak az ehhez szükséges nyelvtudása se volt meg. S még akkor se tudtak értelmezni egy-egy fontos levelet, ha le tudták azt fordítani.

A projekt tapasztalatai szerint akiknek néhányszor segítettek ügyükben a szakszervezeti összefogás szakértői, azok utána már többnyire maguk tudták azokat intézni. Belejöttek, megtanulták, hogyan kell, és azt is, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, milyen lehetőségekkel élhetnek. Sokan belátták: akkor tudnak visszaélni az osztrák munkaadók helyzetükkel, ha magyar dolgozóik tájékozatlanok. Könnyebben érvényesítik azok a jogaikat, akik pontosan ismerik azokat. Ezért is volt szükség az IGR-re. S szükség lenne most is – tervezik is az érdekvédők a folytatást –, mert egyre többen járnak át a határon túlra, a hazánkkal szomszédos országba dolgozni. Ha engedik, hogy illegálisan foglalkoztassák őket, azzal hátrányos helyzetbe hozzák magukat és másoknak is ártanak, a magyar és az osztrák munkavállalóknak is. Ha egymás alá ígérnek az egymással a feketemunkáért versenyző dolgozók, bérspirál alakulhat ki, aminek az lehet a vége, hogy mindenki egyre kevesebbet keres.