Ország-világ

2020.11.25. 20:58

Orbán Viktor: a magyar vétó nem atombomba, csak kézigránát

Orbán Viktor szerint ami most folyik, anélkül változtatná meg az uniós alapszerződést, hogy arról minden tagállam megegyezett volna.

„Az, ami most zajlik az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése körül, eltér az állam- és kormányfők nyári alkujától és anélkül változtatná meg az uniós alapszerződést, hogy arról minden tagállam megegyezett volna, így tehát nem szép dolog, sérti a jogállamiságot, de ha a németek akarják, akkor úgyis ez lesz és mindezt még a kézigránátommal sem tudom megakadályozni” – mondta a német Die Zeit magazinnak adott interjúban Orbán Viktor, melyet a Portfólió.hu szemlézett.

A magyar kormányfő javaslata szerint a jogállamisági vita „várhat pár hónapot” és szét kell választani a helyreállítási alap ügyét a jogállamisági feltételektől, hogy a bajba jutott országok megkaphassák a gyors pénzügyi segítséget.

Múlt hétfőn, tehát a magyar és lengyel politikai vétó bemondásának napján készített és ma megjelent interjú elején kiderült, hogy annak rögzítése előtt éppen 2 órával küldött el egy levelet Orbán Viktor Angela Merkel német kancellárnak, miután vidókonferencián egyeztettek. Orbán Viktor azt mondta, hogy Angela Merkel neki címzett szavait nem áll módjában kiadni, de állítása szerint azt mondta, hogy amit Angela Merkel tőle kért, az „felér egy öngyilkossággal”.

A magyar és lengyel kormány jogi álláspontja szerint a már meglévő 7-es cikk szerinti eljárással nem lehet párhuzamos mechanizmust létrehozni, vagy ha mégis, akkor ahhoz módosítani kell az alapszerződést, amihez egyhangúság kell, ez pedig nem áll fönn. Az EU-csúcs nyári zárónyilatkozatában nem fejtették ki részleteiben, hogy hogyan is nézne ki az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, csupán elvi szinten állapodtak meg róla pár mondatban és rögzítették, hogy majd visszatérnek a kérdésre – idézte fel az interjú előzményeit a Portfólió.

Azóta a német soros elnökség tényleges aktív támogatásával, az EP és a Bizottság, illetve az északi tagállamok szorgalmazásával valóban egy viszonylag tág határokat lefedő, széleskörű jogállamisági mechanizmusról állapodtak meg az intézmények a tárgyalások során és ezért tiltakozásul lépett fel politikai vétóval a két kormány múlt héten – írja a Portfólió.

Az interjúban a fentieken túl elhangzik még, hogy a kormányfő szerint ő csak az uniós alapszerződés betartását akarja, és „a maradjon minden változatlanul” álláspontján van, míg a németek rá akarják kényszeríteni valamire, amiről nem született megállapodás a nyári EU-csúcson.

Mint fogalmazott:

„A magyar kép az, hogy mi állunk, a német vonat pedig felénk száguld és le akar tolni minket a pályáról.”

Orbán Viktor szerint lehet erről szó, de a szerződés módosításához egyhangúság kell és akkor erről meg kell kérdezni a tagállamok mindegyikét, így tehát beszélni kell róla az Európai Tanács ülésén (ez múlt csütörtökön röviden meg is történt és várhatóan a december 10-11-i csúcson lesz ez hosszabban téma – jegyzi meg a Portfólió cikkírója)

Az interjú készítője szerint Európa többi részén nem úgy látják, hogy eltértek volna a nyári alkutól. Orbán Viktor szerint azonban csak egy költségvetési fókuszú mechanizmusról állapodtak meg így értelmezési vita van. Szerinte „csúnya dolog” „fokozatosan uniós alapszerződést módosítani” anélkül, hogy mindenkit megkérdeztek volna róla. Leszögezte: „Ez ellentmond a jogállamiság gondolatának. De ha a németek akarják, akkor jön. Az én kis kézigránátom nem elég, de a németek le tudnák választani a válságkezelést a jogállamiságról folytatott vitáktól”.

Az interjú készítője szerint a magyar és lengyel költségvetési vétóval gyakorlatilag „politikai atombombákat dobott le” Orbán Viktor, erre úgy reagált, hogy

„ha a németek csináltak volna ilyet, az számítana atombombának, a magyar lépés csak kézigránátnak számít”

Rögzítette, hogy a 100% feletti eladósodású, most nagy bajban lévő tagállamoknak gyorsan kell segíteni, de a jogállamisági vitákat nem azonnal kell megoldani, így tehát a két dolgot szét kell választani egymástól.

Orbán szerint ebben a bonyolult helyzetben először is tisztázni kell, hogy ki mit akar. „A bajba került országok gyorsan akarnak pénzt – adjuk oda nekik a pénzt. Más országok új jogállamisági szabályokat akarnak – rendben, vitassuk meg. Az első dolgot azonnal meg kell tennünk, a második dolog kevésbé sürgős. A jogállam – amely üdvözletét küldi – rendelete néhány hónapot várhat”– zárul az interjú.

A teljes, magyarra fordított interjút ide kattintva olvashatja el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában