OGY: nyugdíjügyben és Paksról is kérdezték Orbán Viktort az azonnali kérdések órájában hétfőn

A napirend elfogadása után a fővárosi önkormányzatról, a légtérzajról, a letelepedési kötvényről és a paksi bővítésről szóltak az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén.

Napirend

Az Országgyűlés a napirend elfogadása előtt úgy döntött, uniós napirendi ponttá teszi a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló határozati javaslatot, amelyet szerdán tárgyal a Ház. A döntést az MSZP kezdeményezte annak érdekében, hogy a vitában európai parlamenti képviselők is felszólalhassanak.

A Ház ezen módosítással fogadta el négynapos napirendjét.

Viták, Napirend után

Az azonnali kérdések után a beterjesztett törvényjavaslatok megtárgyalásával folytatták a munkát a képviselők, majd napirend utáni felszólalásokkal zárták a hétfői ülésnapot.

Magyarország biztonságával kapcsolatos külföldi befektetések

A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazás előtti jelentéséről és a módosító javaslatról rendezett vitában Tordai Bence (Párbeszéd) azt hangsúlyozta, hogy ennek a törvényjavaslatnak a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó beruházást is meg kellene akadályoznia, mivel a 4 ezer milliárdos külföldi hitelből, orosz beszállítókkal megtervezett beruházás veszélyezteti az országot. Mint mondta, biztonságosabb lenne, ha decentralizált energiatermelésre állnának át, és pénzügyi szempontból is veszélyt jelent a projekt, mert az soha nem fog megtérülni.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint a javaslat csak szavakban szolgálja az ország biztonságát és "bűzlik" attól, hogy nem képes a célt elérni. Hozzátette: a javaslat a korrupció melegágya.

A szerzői jogról, a magyar édesvízi akvakultúrás haltermelésről szóló, Eurofish elnevezésű nemzetközi szervezet létrehozásáról, illetve a földművesek emléknapjáról tartott vitában nem alakult ki érdemi politikai vita.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően Szabó Szabolcs (LMP) a soroksári közlekedési problémák megoldását kérte a kormánytól.

Fenyvesi Zoltán (Fidesz) a balatoni turizmus fejlődéséről szólt, hangsúlyozva, a kormány célja a térség szezonalitásának mérséklése, hogy a tó az egész évben vonzóvá váljon az odalátogatóknak.

Ungár Péter LMP-s képviselő a nyugat-magyarországi megyék lakhatási problémákról beszélt, mint mondta, osztrák és szlovák beköltözők miatt folyamatosan emelkedik az albérlet ára.

Dúró Dóra (független) az általa beterjesztett, abortusszal kapcsolatos javaslatáról beszélt, a képviselőnő szeretné, ha az abortusz előtt az anyával meghallgattatnák a magzat szívhangját.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) a szentendrei Postás Strand helyére tervezett irodaház építése ellen szólalt fel, frakciótársa, Lukács László György pedig a dizájnerdrogok terjedésének megakadályozásáról beszélt. Szintén a Jobbik frakcióból emelkedett szóra Ander Balázs, aki az idősek megbecsülését kérte, Brenner Koloman (Jobbik) a Győr-Moson-Sopron megyei közutak rossz állapota miatt kért szót, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) pedig folytatva "Meddig még?" felszólalás-sorozatát a kilakoltatásokról egy hétvégi kilakoltatásról számolt be, amelyet a jelen lévő jobbikosoknak sikerült megakadályozni.

Hajdu László (DK) a szeptember 10-én elhunyt Géczi István focistáról, országgyűlési képviselőről emlékezett meg.

A felszólalást követően Jakab István levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását. Az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját.

Azonnali kérdések

A miniszterelnököt repülőútjairól és a Sorsok Házáról is kérdeztek a képviselők az azonnali kérdések órájában hétfőn az Országgyűlésben.

Fidesz: hogyan működött a nyáron a Nébih?

A Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nyári működéséről kérdezte az agrárminisztert Móring József Attila kereszténydemokrata honatya, kiemelve, hogy a nyaralók és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások miatt mennyire fontos ez az időszak.

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára elmondta, 2700 vendéglátóhelyen 5600-nál több ellenőrzést folytattak a nyáron, az ellenőrzött, csaknem 15 ezer tételnek pedig 2,4 százalékát kellett kivonni a forgalomból.

Az államtitkár közölte: a hatóság működlésének eredménye, hogy egy friss felmérés szerint a magyarok bíznak a leginkább ebben az intézményben.

Az államtitkár, viszonválaszában pedig a képviselő is kiemelte a Nébih termelőknek és a fogyasztóknak is fontos tevékenységét.

Az MSZP "a nemzet potyautasáról" érdeklődött

Harangozó Tamás (MSZP) "a nemzet potyautasáról" érdeklődött, mondván, a MÁV-nál a hatszáznál többször nem fizető, a cégnek 9 millió forinttal tartozó utast minden bizonnyal eléri a végrehajtás és a büntetőfeljelentés, de mi lesz a miniszterelnökkel, aki egy 17 milliárd forintos magán luxusgéppel "repked kedvtelését kielégítendő, úgy, hogy nem fizet ezért a szolgáltatásért".

Reményét fejezte ki, hogy a miniszterelnök is úgy gondolja, a törvényeket kell betartania, nem önmaga döntheti el, mit kell beleírnia a vagyonnyilatkozatába.

Azt kérdezte: a miniszterelnöknek be kell-e tartania Magyarország törvényeit, illetve idén hányszor repült ingyen Garancsi István gépével.

Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, a törvényeket mindenkinek, így neki is be kell tartania, "sőt, nem csak be kell, hanem én be is tartom", megismételve, hogy ha tud, harminc éve elmegy minden olyan sporteseményre, ahol magyar csapat érintett.

"Eddig senki kifogást ez ellen nem emelt, nem pontosan értem, hogy most hirtelen mitől lett ez ilyen slágertéma" - fogalmazott, jelezve, hogy a jövőben is így jár el.

Viszonválaszában a képviselő arra hivatkozott, hogy a nagy értékű ajándék után illetéket kell fizetni, a képviselőknek pedig az egyhavi illetményüket meghaladó ajándékukat vagyonnyilatkozatukban fel kell tüntetniük.

A miniszterelnök úgy reagált, szerinte ott a helye a magyarok számára fontos sporteseményeken.

DK: "a zsidók ellenében" nyílik meg a Sorsok Házával?

Gréczy Zsolt (DK) a tervek szerint jövőre megnyíló Sorsok Házáról kérdezte a miniszterelnököt, megemlítve, hogy három éve a kiállítással kapcsolatos konszenzus híján nem került sor erre.

Szerinte a konszenzus pedig attól a pillanattól kezdve reménytelenné vált, hogy a projektet Schmidt Mária kezébe adták, majd a történészt elítélő szakmai megnyilvánulásokból idézett, kijelentve, hogy a kutató "a Horthy-rendszert gyalázatos kirekesztő törvényei ellenére polgári demokráciaként ajnározza".

Elmondása szerint Schmidt Máriával a kiállítás koncepciója miatt szakította meg az együttműködést a hazai zsidóság nagy többségét képviselő Mazsihisz; szerinte a kormány azt vállalja fel, hogy a holokausztmúzeumot "nemcsak zsidók nélkül, de egyenesen a zsidók ellenére hoznak létre".

Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: zsidó felekezetek közötti vitában a kormány nem vesz részt.

A viszonválaszban a képviselő arra emlékeztetett, hogy Schmidt Mária és történészi köre szerint a magyar államot szinte semmilyen felelősség nem terheli a holokausztért.

A magyar állam képtelen volt megvédeni zsidó polgárait; megfosztotta őket jogaiktól, vagyonuktól, gyakran életüktől, és erre gyakran nem a nácik kényszerítették őket, hanem ez a magyar hatóságok túlreagálása volt, hogy megfeleljenek a náciknak - jelentette ki.

A kormányfő szerinte "nincs szégyenkezni valója Magyarországnak a holokauszt emléke ügyében, a holokauszt elkövetése ügyében van miről beszélnünk", egyetértve azzal, hogy felvethető az ügyben az akkor hatalmon lévők felelőssége.

Ahogyan ehhez a történelmi tragédiához viszonyulunk, az Magyarország részéről korrekt, amit lehet, azt megtettünk - fogalmazott.

A Sorsok Háza kapcsán kijelentette: a kormány akar még egy emlékmúzeumot, de "ha nincsen béke e körül az ügy körül, akkor semmi sem hajt bennünket, kivárhatjuk, amíg ezek a viták nyugvópontra jutnak".

LMP: mi lesz az idősekkel?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte a kormányfőtől, tervezi-e a kabinet a nyugdíjminimum megemelését 50 ezer forintra, eltörölné-e a kényszernyugdíjazást a közszférában és felemeli-e az ápolási díjat.

Kifogásolta, hogy a magas nyugdíjat kapók járadékemelése összegszerűen jelentősen nagyobb, az alacsonyabb nyugdíjúakénál.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy felelt: a képviselő konkrét válaszokat a szakminisztertől kaphat a kérdéseire. A döntések mögött lévő szempontokról szólva azt mondta: a magyar szabályozók sokáig kifejezetten a nyugdíj felé terelték az embereket a magas munkanélküliség miatt.  

Mára azonban ez megváltozott, inkább kevesen vannak a gazdaságban, ezért fontos, hogy az idősek is ott maradhassanak - tette hozzá. Ezért hozták létre például a nyugdíjas-szövetkezeteket, amelyek már több mint 10 ezer embert közvetítenek ki, november 1-jétől pedig a munkát vállaló idősek a járadékuk megtartása mellett a munkajövedelmük után csupán személyi jövedelemadót fizetnek, szociális hozzájárulási adót már nem.

Közölte azt is: az első Orbán-kormány végrehajtott egy differenciált nyugdíjemelést az alacsony jövedelműek érdekében, ám meglátása szerint a társadalom ezt nem támogatta. "Ha önök úgy gondolják, hogy a kérdést nyissuk ki, kinyithatjuk" - jegyezte meg.

Párbeszéd: biztonsági kockázatot jelent-e Paks?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt a kérdést tette fel: biztonsági kockázatot jelent-e Paks a magyar emberek számára? Rámutatott: idén tizenkét alkalommal kellett csökkenteni az erőmű teljesítményét különféle hibák miatt.

Szerinte ennek az az oka, hogy a korábbinál ritkábban cserélik az üzemanyagot, ellenőrzik és tartják karban az erőművet. Arra is választ várt, hogy Paks II.-nél miért ugyanezt a technológiát alkalmazzák majd?

Orbán Viktor a szakmai kérdésekben az erőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterhez irányította a kérdezőt. Személyes álláspontjának hangot adva azonban leszögezte: biztonságosnak látja az erőművet, támogatja a működésének meghosszabbítását és új atomerőmű építését.  

Azt mondta: Paks termeli a hazai áramfogyasztás 35-40 százalékát, de az ország a szükségletek 30 százalékát így is kénytelen külföldről beszerezni. Olcsónak nevezte az itt termelt áramot, és rámutatott arra: versenyképes ipar csak olcsó energiával működhet.

Emlékeztetett arra is, hogy a parlament korábban, hosszas vita után biztonsági okokból döntött úgy, hogy az új blokkoknál is marad a korábbi technológiánál, a szakértők szerint ugyanis nagyobb kockázatot jelentene, ha egy telephelyen két technológiát alkalmaznának.

Fidesz: mikor láthatunk tisztán Czeglédy Csaba ügyében?

Kovács Sándor (Fidesz) azt kérdezte, mikor láthatnak tisztán a Czeglédy Csaba és a baloldal által már oly sokszor megkárosított emberek ügyében?

Emlékeztetett: az MSZP-DK-Együtt frakció szombathelyi önkormányzati képviselője ellen - aki előbbi két pártot több ízben is ügyvédként képviselte - jó ideje büntetőeljárás van folyamatban az állam megkárosítása miatt. A csalássorozat legnagyobb szégyene, hogy nemcsak az államot, hanem idős embereket és diákokat is megkárosítottak - jelentette ki.  

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára reményét fejezte ki, hogy jövő év elején bíróság elé kerülhet az ügy.

A gyanúsítottak közül jelenleg csak Czeglédy Csaba van előzetesben, a többiek házi őrizetben vannak vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt, ám az elsőrendű vádlott még 50 millió forintos óvadék mellett sem szabadulhatott. Fennállnak ugyanis a letartóztatási okok: a bűnismétlés vagy az eljárást meghiúsításának veszélye - mondta. Leszögezte azt is: a kárrendezés az érintettekre marad, "be fogjuk vasalni az elkövetőkön". Tanulmányozásra méltónak ítélte a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altust és Czeglédyt összekötő szálakat.

Jobbik: mennyire hiteles a kormány politikája?

A luxusrepülős utazásokról kérdezte a miniszterelnököt Szilágyi György (Jobbik), megemlítve, hogy a gép tulajdonosa a Fidesz kormányzásának "egyik legnagyobb haszonélvezője", a milliárdos megbízásokat kapó Garancsi István.

Több, mint aggályos szerintem, ha a magyar miniszterelnök ilyen értékes luxusutakat fogad el egy olyan vállalkozótól, aki a kormányzása alatt európai uniós és magyar költségvetési pénzekre kiírt pályázatok garmadát nyeri el - mondta, megemlítve, hogy a kormánytisztviselők etikai kódexe is tiltja a "lekötelező mértékű ajándék" elfogadását.

Orbán Viktor válaszában úgy fogalmazott: "képviselő úr, engedje meg, hogy gratuláljak ahhoz, hogy felfedezte a spanyolviaszt! Amit ön kifogásol, az harminc év óta így van, harminc év óta mindig is így mentem, jövő héten is így fogok menni, és az azutáni hetekben is így fogok menni."

Mint mondta, harminc éve elmegy a magyar szempontból fontos gazdasági, sport vagy kulturális eseményekre, és a jövőben is így tesz, ha munkája, ideje engedi.

Viszonválaszában az ellenzéki képviselő az ajándék ellentételezésének ügyét vetette fel, hozzátéve, hogy ez a gyakorlat aggályos és nem használ Magyarországnak.

Orbán Viktor erre azt hangsúlyozta: soha senki nem kifogásolta eddig ezt a gyakorlatot, hozzátéve, "ami pedig a lekötelezést illeti, annyit tudok mondani, szeretném én látni azt az embert, aki le tud engem kötelezni", a képviselő személyes sérelmének tudva be ezeket a támadásokat, miután Szilágyi György családja személyes haszonélvezője volt a betiltott nyerőgépeknek.

A határvédelemről, a Budapesti Corvinus Egyetem jövőjéről és a közvetlen főpolgármester-választásról is kérdezte az ellenzék hétfőn az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnököt. A kormányfő utóbbi kérdésére adott válaszában egyebek mellett azt mondta: szeret együttműködni Tarlós István főpolgármesterrel, és reméli, hogy újból kiérdemli majd a fővárosiak bizalmát.

Jobbik: miért nem működik együtt a kormány az EU-val a hatékony határvédelem érdekében?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy végre az EU-ban is rádöbbentek a hatékony határvédelem fontosságára, a magyar kormány azonban olyan elképesztő állítást tett, miszerint az unió a kapukulcsot akarja elvenni. A jobbikos politikus nyilvánvalónak nevezte, hogy a Frontex a magyar törvények és a magyar parancsnokság alá lenne rendelve. Miért nem fogadja el ezt a javaslatot, miért nem működik együtt az EU-val a hatékony határvédelem érdekében? - kérdezte a kormányfőt.

Orbán Viktor válaszában azt mondta: nem ő az egyetlen miniszterelnök, aki nem fogadja el az EU idézett javaslatát, amelyet október 18-19-én fognak megvitatni. "Úgy látom, miután sokan vagyunk, akik ezt a javaslatot nem tartják jónak, ebből a javaslatból nem lesz semmi" - közölte.

Gyöngyösi Márton viszonválaszában azt mondta, a kormány nem állja ki a hitelesség próbáját ebben a kérdésben sem.

Erre a miniszterelnök azt a kérdést tette fel: a Jobbik nem az a párt, amely EU-s zászlót égetett? "Hitelességügyben válasszunk inkább egy másik porondot" - tette hozzá. Jelezte: a magyar kormány a bolgár uniós elnökség alatt beadott egy határvédelmet erősítő javaslatcsomagot, amelynek lényege, hogy a külső határokat úgy kell megvédeni, hogy a nemzeti szuverenitást nem veszik el senkitől. Kijelentette: igenis meg lehet úgy védeni Európa külső határait, hogy közben a nemzeti szuverenitást nem veszik el a tagállamoktól.

MSZP: mi a valódi cél a Corvinus magánosításával?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a kormány magánosítani akarja a Budapesti Corvinus Egyetemet, és az a hír járja, hogy egy magán- és állami tőkével működő közalapítványhoz kerül az egyetem. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, mi a valódi cél a Corvinus magánosításával, miért pont ezt az intézményt magánosítják, maradnak-e ott államilag finanszírozott helyek, és lesz-e komoly elméleti közgazdászképzés az egyetemen ezután is.

Orbán Viktor azt felelte: azért éppen a Közgáz működési formáját változtatják meg, mert ebből az egyetemből lehet a méreteinél fogva leginkább gyorsan nemzetközileg is elismert, magas színvonalú egyetemet kialakítani. Egyébként más egyetemek is szeretnének tárgyalni a működés átalakításáról, "de egyelőre csak eggyel próbálkozzunk" - tette hozzá.

Kunhalmi Ágnes szerint a kormány korábban sok forrást vont el a felsőoktatástól, amire a miniszterelnök azt mondta: a baloldali kormányzás idején elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért, iskolákat zártak be, az önkormányzatoknak pedig nem adták oda az oktatásra fordítandó forrásokat, amivel csődbe vitték őket. Megjegyezte azt is, hogy "Magyar Bálint maffiarendszere", amely a PPP-ken keresztül működött, a mai napig nyomasztja a magyar oktatási költségvetést.

Azzal kapcsolatban, hogy megmaradnak-e a korábbi oktatási formák a Corvinuson, azt mondta, "a szándékunk szerint igen".

DK: a Fidesz eltörölné a közvetlen főpolgármester-választást?

Hajdu László (DK) arról beszélt, hogy mióta Tarlós István főpolgármester azt nyilatkozta, nem biztos az újraindulása, azóta a kormányoldal a közvetlen főpolgármester-választás eltörlésének lehetőségét sejteti. Szerinte ennek az a nyilvánvaló oka, hogy ha nem lesz a Fidesznek egy legalább közepes jelöltje - "ez lenne Tarlós István" -, akkor nem meri megmérettetni magát az ellenzéki Budapesten. "Ha a Fidesznek nincs esélye a győzelemre, akkor inkább eltörli a versenyt, mint hogy beleszaladjon egy kínos vereségbe, mint ez volt most vasárnap Rákospalotán" - mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök a felszólalásra úgy reagált: "úgy látom, tegnap hosszú és heves lehetett az ünneplés". Egyúttal gratulált a XV. kerület vasárnap megválasztott új polgármesterének.

    Közölte továbbá: a kormány gondolkodásában Budapest rendkívüli jelentőséggel bír, "úgy tekintünk a fővárosra mint a nemzet fővárosára, amely egyben a budapestiek otthona is". A kormányfő hozzátette: "szeretek együttműködni Tarlós Istvánnal, és remélem, hogy újból kiérdemli majd a fővárosiaknak a bizalmát".

Interpellációk

Az alapellátás és az óvodai ellátás erősítéséről, a kilakoltatási moratóriumról és a Stop Soros törvénycsomag miatt kötelezettségszegési eljárásról,  kilakoltatási moratóriumról és az egészségügyi bérekről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

A hétfői interpellációk során a Trócsányi László igazságügyi miniszter korábbi ügyvédi irodájának adott állami megbízatásról, államtitkára pedig a Migration Aid párttá alakulásáról beszélt egy válaszban. Több interpellációt kapott az egészségügy helyzetével kapcsolatban az emberi erőforrások minisztere.

Jobbik: fel kellene függeszteni a kilakoltatásokat.

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a törvények annyit érnek, amennyit betartanak belőlük. Kitért arra, hogy évek óta harcot folytatnak a végrehajtás alatt állók érdekében, közülük is kiemelten a devizahitelesek érdekében. Kiemelte: vonatkozásukban egyértelműen kimondható, hogy  banki csalások áldozatai, s ez még akkor is igaz, ha tudják teljesíteni a követeléseket - mutatott rá.

Mint mondta: a kilakoltatásoknál sokszor személyes jelenléttel is próbálnak segítséget nyújtani, ugyanakkor a végrehajtók még a fennálló jogszabályokat sem tartják be, és nincs aki erre rákényszerítse őket.

Azt kérdezte, mikor intézkednek, s amíg ez nem történik meg, felfüggesztik-e a kilakoltatásokat?    

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: számos, az adósokat kedvezően érintő törvényt vezettek be 2010 óta. Az államtitkár kiemelte, hogy a végrehajtási eljárásokban az egyensúlyi szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni, azaz a végrehajtást kérő és az adós szempontjai között kell egyensúlyt teremteni - rögzítette.

Idézte a vonatkozó jogszabályokat, és majd rámutatott: Magyarországon megvannak a végrehajtás törvényes keretei.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 42 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

MSZP: mikor lesz valódi bérrendezés az egészségügyben?

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy az orvosképzés ma a drága képzési formák közé tartozik, ugyanakkor a jól képzett magyar orvosokat jó kereseti lehetőséggel, jobb körülményekkel csábítják nyugati országok.

A komoly orvoshiány nagyon negatívan befolyásolja az egészségügyi intézményrendszer állapotát. Példaként hozta, hogy diósgyőri városrészben építik le az egészségügyi ellátást, de nagy az orvoshiány Nógrád megyében is, a fővárosban a Honvéd kórházban elvették a túlórapénzt az orvosoktól. Mikor lesz végre valódi bérrendezés, mikor javítanak a feltételeken? - kérdezte a szocialista politikus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jobbikos Lukács László György képviselő társához irányította azzal kapcsolatban, hogy hol milyenek bérek, mondván ezekkel az információkkal segít az orvosok külföldre közvetítésében.

Rétvári Bence felidézte, hogy a mostani kormánynak köszönhetően 207 ezer forinttal nőtt az orvosok bruttó alapbére az elmúlt két évben, amelyhez jönnek még a mozgó bérelemek. A szakdolgozóknál pedig egy 65,5 százalékos béremelés közben vannak. Igyekeztek elődeik hibáit kompenzálni, a szocialisták ugyanis amit lehetett privatizálni akartak, amit nem lehetett nagyon alacsony szinten kínálták.

A MSZP-kormány alatt Magyarország volt az egyetlen olyan OECD-állam, ahol csökkentek az egészségügyre fordított GPD-arányos kiadások, 2010 óta viszont a hetedik legmagasabb a növekedés e téren, 647 milliárddal fordítanak többet most az egészségügyre, mint amit a szocialisták az utolsó költségvetésükben.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 42 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

MSZP: tegyék rendbe az alapellátást!

Az egészségügyi alapellátás rendbetételét kérte számon interpellációjában Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), azt emelve ki, hogy 248 fogorvos és 334 háziorvos hiányzik a rendszerből.

Közlése szerint e státuszok 85 százaléka pedig a Fidesz kormányzása alatt üresedett meg, a kevesebb praxis közül több a betöltetlen, a kártyapénzek emelése pedig szerinte nem alkalmas a helyzet megoldására.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azzal kezdte válaszát: nagyon-nagyon nagy rombolást végeztek kormányon az egészségügyben a szocialisták, sorolva az elbocsátásokat, a kórházbezárásokat, az ágyszám-csökkentést.

A vizitdíj bevezetésével az államtitkár szerint "a szegény embereket tették volna még betegebbé", majd megemlítette, 2010 óta az egy praxisra jutó támogatás 74 százalékkal, havi 1,6 millió forint közelébe emelkedett, valamint támogatást nyújtottak a praxisvásárláshoz és az orvosok helyben letelepedéséhez.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban 113 igen vokssal, 38 ellenszavazattal szemben, elfogadta.

DK: mikor lesz elég óvodapedagógus az intézményekben?

Arató Gergely (DK) arról érdeklődött, miként lesz elegendő pedagógus az óvodákban; szerinte míg korábban csak a kistelepüléseken volt jellemző a szakemberhiány, addig most már Budapesten is nehéz betölteni a posztokat.

Kitért arra, hogy a pályán 55 év körüli az átlagéletkor, a pályakezdők pedig a három évnyi gyakornoki idejük alatt a dajkáknál is kevesebbet keresnek.

Válaszában Rétvári Bence arról beszélt: a szocialisták kormányzása idején, 2004-ben már tüntetés volt az óvodabezárások miatt, két évre rá pedig államtitkárként a kérdező találta fel egy interjúban az óvónő nélküli óvodát, ahol nem volna követelmény a szakirányú diploma.

Mi nem az óvodák bezárásában hiszünk, hanem a nyitásában - mondta, a fizetés-, létszám- és férőhelyszám-emelésre is kitérve, megemlítve, hogy 2010 óta 9 ezer férőhely jött létre, 58 ezer újult meg.

A kérdező nem fogadta el a választ, a parlament plénuma viszont - 113 igen, 40 nem szavazat mellett - elfogadta azt.

LMP: hajlandó a kormány felfüggeszteni a kilakoltatásokat?

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a kormány az előző ciklusban ugyan meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot 2018. április 30-ig, de az adóskamara javaslata szerint ezt ki kellene terjeszteni 2019. december 31-ig, mert addig lehetősége lenne az Országgyűlésnek megoldást találni a devizahitel károsultak helyzetére. Ezt ugyanakkor leszavazta a kormánytöbbség, aminek következtében olyan ütemű kilakoltatás indult meg, amely a mostani ciklus végére elérheti a 10 ezret, 30 ezer embert érintve. Ez Cegléd, vagy Pápa teljes lakosságra - érzékeltette az ellenzéki politikus.    Kitért az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéletére is, s sürgette, hogy azonnal függesszék fel a kilakoltatásokat, vizsgálják felül a devizahitel-szerződéseket. Hajlandó erre a kormány? - kérdezte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: az árfolyam-kockázatra vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelenségét csak akkor nem kell vizsgálni, ha a nemzeti bíróság megállapítja, hogy azokat világosan és érthetően fogalmazták meg. A nemzeti bíróság feladata annak figyelembe vétele, hogy a kölcsön-szerződés tartalmaz-e kockázat feltáró nyilatkozatot, amit együtt kell értelmezni a szolgáltatott további tájékoztatással - mutatott rá.

Megjegyezte: 2010 óta folyamatosan meghosszabbították a moratóriumot, legutóbb épp a KDNP kezdeményezésére, ők tehát tettek az adósok érdekében ezen a területen is.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 40 nem és 1 tartózkodás mellett jóváhagyta.

Fidesz: milyen szakaszban van a Stop Soros törvénycsomag miatti kötelezettségszegési eljárás?

Simon Róbert Balázs arról érdeklődött milyen szakaszban van a Stop Soros törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás?

A fideszes képviselő felidézte a 2015-ben Európát elérő, ellenőrizetlen bevándorlási hullámot, az ellene hozott magyar intézkedéseket, a határkerítés megépítését, a jogi határzárról szóló szabályozás megalkotását. Megjegyezte: ahogy telt az idő, világosan látszott, hogy Magyarország egy jól szervezett, hatalmas összegekkel támogatott, összehangolt gépezettel áll szemben, amelynek van egy központi figurája, aki nem más, mint Soros György. Kitért a nemzeti konzultáció eredményére is, amely megerősítette: magyarok nem szeretnék, ha Magyarország bevándorlóországgá válna.

Ezt követően nagy többséggel fogadták el a Stop Soros törvénycsomagot, ami után az Európai Bizottság megindította az eljárást - mondta.

Völner Pál közölte: a brüsszeli eljárást újabb politikai nyomásgyakorlásnak tekintik. Maga az eljárás indítása is önmagáért beszél, alig, hogy június végén a magyar parlament elfogadta a törvényeket, a Nyílt Társadalom Alapítvány az Európai Bizottsághoz fordult, amelynek szóvivője még aznap bejelentette, hogy vizsgálni fogják a törvényt. Négy héten belül hivatalosan is megindították az eljárást Magyarország ellen - közölte.

Hozzátette: a magyar kormány szeptember 19-én küldte el a hivatalos felszólításra adott válaszát. Rögzítették: a jogszabály mellett kitartanak, mivel az Magyarország biztonságát szolgálja, nem ütközik az uniós és nemzetközi szabályozás kereteivel.

A képviselő a választ elfogadta.

Párbeszéd: miért kötött az állam szerződést a Nagy és Trócsányi Ügyvédi irodával?

Szabó Tímea (Párbeszéd) Trócsányi László igazságügyi minisztert kérdezte. A kérdés arra irányult, hogy a Miniszterelnökség a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodát bízta meg, hogy képviselje Magyarországot abban a perben, amelyben Ausztria támadja a paksi bővítésbe fektetett állami támogatás jogszerűségét. A szerződés szerint az iroda - egy konzorcium részeként - bruttó 120 ezer forintos órabérért, maximum bruttó 300 millió forintért látja el a feladatot - emlékeztetett a képviselő.

Hangsúlyozta, tudja, hogy a miniszternek hivatalosan csak tavaszig volt tulajdonrésze az ügyvédi irodában, de "azóta sem tudni, hogy ez a tulajdonrész hova vándorolt".

Mi a bizonyíték, hogy a korábbi tulajdonrész semmilyen formában nem köthető a miniszter személyéhez - kérdezte.

Trócsányi László igazságügyi miniszter azt felelte, hogy több mint 11 éve szünetelteti ügyvédi tevékenységét a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában. Hozzátette, hogy 2007 óta nem származott semmilyen jövedelme a cégtől. Kiemelte, hogy a korábbi vagyonrészét senkire sem ruházta át, az az iroda tőkecsökkentéssel szüntette meg.

A miniszter kijelentette, hogy a személyével kapcsolatos gyanúsítgatások és állítások minden valóságalapot nélkülöznek.

Leszögezte, hogy a képviselő által vázolt ügyet korábban nem ismerte, a szerződést ugyanis nem az igazságügyi tárca, hanem a Miniszterelnökség kötötte az ügyvédi irodával. Hozzátette, tájékozódás után megtudta, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda azért kapott megbízást, mert korábban, egy "előzményeljárásban" eredményesen látta el a magyar állam jogi képviseletét. A díj egy három tagból álló konzorcium között oszlik el - tette hozzá.

A választ a parlament fogadta el, 114 igennel, 40 nem és egy tartózkodás ellenében.

Fidesz: kijátszhatja-e a törvényt a Migration Aid?

Salacz László (Fidesz) arról kérdezte az igazságügyi minisztert, kijátszhatja-e a párttá alakulással a hazai jogszabályokat a Migration Aid, ezzel kerülve el a különadó megfizetését.

Emlékeztetett arra: három éve soha nem látott emberáradat indult meg Magyarországon keresztül is, de a kormány fellépése, a határ megerősítése után megszűnt a beözönlés, közben azonban "álcivil szervezetek minden eszközzel segítik a migrációt".

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt emelte ki: a kormánynak elsőrendű feladata Magyarország polgárainak és kultúrájának védelme, a kabinet pedig időben felismerve a helyzetben rejlő veszélyeket, lépett a migráció ügyében.

Utalt rá: a 2,3 millió résztvevővel megtartott nemzeti konzultáció erős felhatalmazást adott a kormánynak, kimondva, hogy a magyarok nem akarnak bevándorló országot, ugyanakkor vannak olyan szervezetek, amelyek tevékenységükkel a bevándorlást segítik, amiért cserébe külföldről kapnak anyagi támogatást.

Mint mondta, módosítani fogják a szabályozás kereteit, ha azt látják, hogy valamely szervezet azok kijátszására.

A képviselő elfogadta az államtitkári választ.

Jobbik: mikor javulnak a viszonyok az egészségügyben?

Az általa elkeserítően rossznak nevezett mutatók kapcsán érdeklődött az egészségügy helyzetének javításáról a jobbikos Lukács László György.

Mint mondta, az ellátórendszer hibái miatt, illetve az elkerülhető okokból elhunytak aránya az európai átlag kétszerese, ugyanakkor az egyik legrosszabbak a hazai mutatók a keringési, szív és légzőrendszeri okú halálozás terén.

Rétvári Bence, az emberi erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában arról tájékoztatta az "orvosexportőrnek" nevezett képviselőt, hogy az uniós átlag másfélszeresével, 15 százalékkal csökkent a krónikus betegséggel küzdő magyarok aránya.

Megemlítette, nyolc év alatt a várható élettartam a férfiaknál két évvel, a nőknél 11 hónappal emelkedett, öt év alá csökkent Magyarország lemaradása az EU átlagától, hozzátéve, "ezek nem önmaguktól bekövetkező változások".

Az államtitkár hosszan sorolta az egészségesebb életmód terjedéséért tett kormányzati intézkedéseket, köztük a dohányzás visszaszorítását, a chipsadót, az iskolai reformmenzákat, vagy a mindennapi testnevelés bevezetését.

A választ a kérdező nem, a plénum viszont - 114 igen, 34 nem szavazat és egy tartózkodás mellett - elfogadta.

A KDNP a nevelőszülői rendszer fejlesztéséről érdeklődött

A nevelőszülői hálózat jövőbeni fejlesztéséről kérdezte az emberi erőforrások miniszterét a kereszténydemokrata Vejkey Imre, emlékeztetve arra, hogy 2014 első napján lépett életbe az a törvénymódosítás, amely foglalkoztatási jogviszonnyá emelte ezt a tevékenységet.

Célként említette, hogy a családból kiemelt gyerekek minél nagyobb arányban kapjanak "családias ellátást", megjegyezve, hogy erőteljes ezen elhelyezési forma térnyerése,

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megemlítette: a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatja ezt a megoldást, miközben az ellenzéknél valamiért a rövidtávú politika szempontok felülírták ezt az álláspontot.

Mint mondta, 2010 óta a 12 évnél fiatalabb állami gondozottak 76 helyett 85 százaléka nyert ilyen elhelyezést, a nevelőszülők juttatása pedig 2010 óta megháromszorozódott.

A képviselő elfogadta a választ.

Korábban:

Jobbik: milyen központosítást terveznek Budapesten?

Hegedűs Lorándné (Jobbik) arra kérdezett rá: milyen központosítási tervei vannak a kormánynak Budapesten? Megerősítést várt arra, valóban központosítanák a legtöbb feladatot és az azokat ellátó cégeket, a közterület-fenntartást, a csatornaszolgáltatást, a temetkezést, ahogy a BKV-t, a közlekedésszervezést és a parkolást.

Említést tett az ingatlanfejlesztésekről is, amelyet szerinte egy központi tervhivatal gondozásába utalnának, és kiemelt cégekre bíznák. Szerinte ezzel "rendszerré válik, ami eddig kirívó túlkapás volt".

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, utalva a tiszavasvári időközi önkormányzati választás eredményére, azt mondta, a Jobbik úgy lép fel szakértőként az önkormányzatok ügyében, hogy a választók nem várják felelős pozíciókba városvezetőként tagjaikat.

    Felidézte: az Orbán-kormány szabadította meg a helyhatóságokat az adósságtól, emellett Modern Városok, valamint Magyar Falu programot indított.

Kijelentette: Budapest fejlesztése nem valósulhat meg a kormány és az önkormányzat együttműködése nélkül, ám szerinte a partnerség feltételeit egyedül a Fidesz-kormány biztosította. Ezért is hozott létre egy erre dedikált szervezeti egységet a kabinet  - emlékeztetett.

Válaszát a képviselő nem fogadta el, a Ház azonban megszavazta, 117 igen vokssal, 50 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett.

MSZP: mit tesznek a légtérzaj csökkentése érdekében?

Tóth Csaba (MSZP) arra kérdezett rá: mit kíván tenni a kormány a légtérzaj csökkentése érdekében? Rámutatott: a lakóépületek felett alacsonyan elhúzó gépek megkeserítik a zuglóiak életét.

Mint mondta, a repülőforgalom jelentős növekedésére is, a gépek jelentős része pedig az uralkodó szélirány miatt nem tudja elkerülni Zuglót.

 Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy zajmentes közlekedés nem lehetséges, ezután is lesznek olyan területek, amelyek lakosait az közvetlenül érinti majd, de a kormány mindent megtesz a zavaró tényező csökkentéséért.

Az államtitkár gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelkedőnek nevezte a reptér működését, ám, mint mondta, a kifutópályák elhelyezkedése és a széljárás miatt a zaj elkerülhetetlenül terheli a fővárost és a környező településeket. Már nincs olyan lakatlan sáv a környéken, ahol úgy szállhatnának a gépek, hogy azzal nem zavarnak lakosokat - mondta, leszögezte ugyanakkor, hogy szigorúan mérik a terhelést.

A választ a Ház szavazta meg, 115 igen vokssal, 42 elutasító és 1 tartózkodó szavazat mellett.

DK: hány kémet, terroristát, bűnözőt engedtek be?

Vadai Ágnes (DK) arra várt választ, hány bűnözőt, terroristát vagy kémet engedett be a kabinet a letelepedési kötvény által? Szerinte kötvényt vásárolt az orosz hírszerzés kulcsemberének családja, de említést tett arról az emberről is, akire adócsalás és pénzmosás gyanújával csapott le a finn rendőrség.

Arra is választ várt: mikor láthatja azok listáját, akik vásárolhattak ilyen kötvényt.

Egyet sem engedtünk be - válaszolta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, hangsúlyozva: a kötvényprogram mechanizmusával dolgozók a magyar törvények betartásával, az ország érdekét szem előtt tartva jártak el, és akkor is ellenőriznek, ha egy kötvényes életében változás áll be.

Az igénylő négyszeres szűrőn esik át - sorolta -, a bevándorlási hivatal, a rendőrség, a terrorelhárítás és a szakszolgálatok is ellenőrzi. Nemzetbiztonsági kockázat esetén visszavonják a jogosultságot - tette hozzá, majd leszögezte: a finn esetről a finn hatóságoknál érdeklődjön a képviselő.

A választ az Országgyűlés 117 igennel, 40 nem ellenében, egy tartózkodással fogadta el.

LMP: a Duna vize nem bírja el a paksi erőmű bővítését

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy idén nyáron a paksi atomerőmű hűtővízcsatornájának torkolatánál a Duna vízének hőmérséklete megközelítette a 30 fokos határértéket. Ha ezt túllépték volna, akkor az erőművet le kellett volna állítani - tette hozzá.

Ha az atomerőmű jelenlegi, 2000 megawattos kapacitás mellett is csak nehezen tudja betartani a környezetvédelmi előírásokat, akkor a bővítés után, 4400 megawatt kapacitás mellett hogyan lehet megoldani a frissvizes hűtést - kérdezte a politikus.

A képviselő azt kérdezte, hogy miért a Duna vízével akarják hűteni az új blokkokat és miért számolnak 95 százalékos kihasználtsággal, ha forró nyári időszakokban csökkenteni kell a blokkok teljesítményét.

A válaszadó Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter azt felelte, hogy az új blokkok jóval kevesebb hűtővízzel is képesek üzemelni, az új szivattyúkat pedig két méterrel mélyebbre helyezik el, mint a jelenleg használtakat.

A környezetvédelmi engedélyt nem kell módosítani, a blokkot megfelelő műszaki tartalékokkal tervezték - szögezte le.

A választ a képviselő nem fogadta, a Ház azonban 117 igennel, 25 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett megtette ezt.

Napirend előtt

LMP: újra kell nyitni a devizahitelesek ügyét

Csárdi Antal (LMP) szerint a devizahitelezés miatt mintegy 200 ezer végrehajtás van folyamatban. Ha ebben az ütemben folytatják a kilakoltatásokat, akkor a ciklus végig több mint 10 ezer családnak kell elhagynia az otthonát, mintha Cegléd vagy Pápa teljes lakosságát az utcára tennék.

Az Európai Bíróság szeptember végi ítéletére hivatkozva szorgalmazta a devizahitelesek helyzetének rendezését. Hozzátette: aki látott devizahitel-szerződést, az tudja, nincs olyan, amelyek pontosan bemutatta volna az adósnak, milyen gazdasági következményekkel jár, hogy devizában vette fel az adósságot. Könnyítsenek az adósok helyzetén, ne kelljen egyenként bírósághoz fordulniuk! - szorgalmazta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rögzítette: a kormány minden lehetőséget megvizsgál, hogy hogyan tud segítséget nyújtani a hiteleseknek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, milyen helyzetből indult az ország - hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár az elmúlt évek devizahitelesek érdekében hozott kormányzati intézkedéseit sorolta fel. Elmondta, míg 2012 második negyedévében a kilencven napon túli késedelmes hitelek állománya 367 milliárd forint volt, 2018 második negyedévére ez a szám 72 milliárd forintra csökkent.

Véleménye szerint az ellenzéki pártok a devizahitelesek érdekében vívott küzdelmet egyáltalán nem támogatták, például az árfolyamgát, a végtörlesztés bevezetését nem szavazták meg. Szólt arról is, hogy a kormány a magántulajdont részesíti előnyben, ezért is indított otthonteremtési programot.

KDNP: Magyarország kitart ezeréves nemzeti keresztény értékei mellett

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, a Brüsszel-Strasbourg-Soros-féle - amit BSZSZ-ként rövidített - kozmopolita triumvirátus egyre nagyobb nyomás alá helyezi Magyarországot annak érdekében, hogy az országra erőszakolja bevándorláspárti politikáját, a migránsok befogadását, végül elvegye a határvédelem jogát is. Rögzítette: Magyarország továbbra is a maga útját járja, kitart ezeréves nemzeti keresztény értékei mellett, megvédve a szuverén Magyarországot.

Értékelésre szerint az Európai Bizottság migrációs biztosának nyilatkozata is azt bizonyítja, hogy nem azért akarják a tagállamoktól elvenni a határvédelmet, hogy lezárják a határokat és megállítsák a migrációt, hanem ellenkezőleg, csak azért, hogy megnyissák a határokat a migráció előtt.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az illegális bevándorlás területén tett, a kormány által kezdeményezett intézkedéseket sorolta fel.

Egyetértett azzal, hogy a Brüsszel-Strasbourg-Soros-féle tengely továbbra is Magyarországra akarja kényszeríteni, hogy befogadja a migránsokat.

Fidesz: Soros nyomást gyakorol a terve útjában álló országokra

Kocsis Máté (Fidesz) azt mondta, a legnagyobb téttel rendelkező európai parlamenti (EP) választás lesz a jövő évi, a kérdés az, hogy a bevándorláspárti vagy a bevándorlásellenes erők lesznek többségben.

Szavai szerint ma még "a lejárt szavatosságú EP-ben" a bevándorláspárti képviselők vannak többségben, és mindent megtesznek azért, hogy megbüntessék, megbélyegezzék azokat, akik a véleményükkel szemben állnak, így Magyarországot is.

A bevándorláspárti brüsszeli európai politikusok egyik utolsó kétségbeesett kísérletének nevezte, amikor Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos múlt héten az ENSZ-közgyűlésen egyértelművé tette, hogy el akarják venni a tagállamoktól a határvédelmet, legalizálni akarják a migránsok beáramlását, és sürgetik az áttelepítési programok végrehajtását.

 "A fejétől bűzlik a hal, ez a fej pedig Brüsszel és annak politikai elitje" - mondta, hozzátéve, hogy ennek az elitnek a mecénása Soros György, aki hálózatán keresztül, demokratikus legitimáció nélkül akar nyomást gyakorolni a terve útjában álló tagállamokra, amelyek nem akarnak lemondani a határőrizet jogáról.

Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: Brüsszelben erőltetik a bevándorlási terveket, mert tudják, a jövő évi EP-választás után lehet, hogy már nem lesz lehetőségük ezek végrehajtására. Úgy értékelt, soha nem volt még ilyen jelentőségű európai választás. "Jövő májusban az önfeladást jelentő nyílt társadalom és a biztonságot garantáló, kereszténydemokrata alapokon álló Európa alternatívái között kell majd választanunk" - mondta.

Korábban írtuk:

DK: azonnal emeljék az otthonápolási díjat!

Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője azt követelte, hogy  a kormány azonnal emelje meg 50 ezer forinttal az otthonápolási díjat. Az ellenzéki politikus egy, koraszülöttsége miatt sérült tíz éves fiú édesanyjának levelét olvasta fel, amelyben az anya arról ír, hogy az 52 ezer forintos ápolási díj nem fedezi a szükséges gyógyszerek, tápszerek és oxigén árát. Varju László a kormánypárti képviselőket arra szólította fel: nézzenek tükörbe és cselekedjenek azonnal, adják meg az otthonápolási díj emelését, vagy "szégyelljék magukat örökre".

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: Varju Lászlónak is tükörbe kellene néznie, hiszen, amikor három éven keresztül a gazdasági tárca államtitkára volt, egy fillérrel sem emelte az ápolási díjat.

Közölte: a kormány folytatni fogja a pozitív intézkedéssorozatát ebben az ügyben, hiszen eddig az alap ápolási díjat 28.500 forintról, 32.600 forintra, az emelt összegű díjat 37 ezerről 48.900 forintra növelte, a kiemelt ápolási díjat pedig 37.050 forintról 58.680 forintra emelte.

Kijelentette: nincs abban vita, hogy ezen még lehet emelni, a kormány a következő hetekben az erről szóló előterjesztést megtárgyalja, és januártól ennek fényében tovább emelkednek az ápolási díjak.        

MSZP: 600 ezren élnek alacsony nyugdíjból

Korózs Lajos (MSZP) az idősek világnapja alkalmából arról beszélt: sok nyugdíjas borzalmasan rossz körülmények között él, 600 ezer idős embernek van 100 ezer forint alatti nyugdíja, és évek óta nem emelkedik a 28 ezer forintos, legkisebb öregségi nyugdíj összege, miközben a több millió forintos nyugdíjak kifizetését engedélyezi a kormány. Hozzátette: nem véletlen, hogy nyugdíjas szervezetek nyugdíjkorrekciós programot és a milliós nyugdíjak megszüntetését sürgetik.        

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára arra hívta fel az ellenzéki képviselő figyelmét, hogy ő maga is megszavazta 2008-ben egy havi nyugdíj elvételét az idősektől. Ezt önöknek a nyugdíjasok nem fogják elfelejteni, azon a szégyenpadon ülnek egyetlen kormányként, akik elvettek a nyugdíjasoktól - jegyezte meg. Hangsúlyozta: ehhez képest 2010. óta 23 százalékkal emelte a kormány nyugdíjakat, ami 10 százalékos valódi reálérték emelkedést jelent.

Kiemelte: az Idősek Tanácsa hétfői ülésén megerősítették, hogy idén is jut pénz a nyugdíjprémiumra, ami a tavalyinál is magasabb lehet.

Párbeszéd: mi történt a Századvéggel?

Mellár Tamás a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy Századvég 88. számát az elkészülése után "kukába rakták", majd a szerkesztőbizottságot feloszlatták. Ez szerinte azért érdekes, mert a lap nem közönséges folyóirat, hanem a kormány ideológiai lapja, amelynek korábbi szerkesztőbizottságaiban szerepelt Orbán Viktor és Kövér László is. Úgy vélte: ez a lépés beleillik abba sorba, hogy a "konzervatív sajtóval elindult a leszámolás". Jelezte: a lapszám most szamizdatban terjed. Úgy fogalmazott: "déjá vu érzése" van, hiszen 1984-ben is történt hasonló, amikor a Mozgó világ egy számát bezúzták és menesztették a szerkesztőbizottságot. "Mi történik itt? Azt megtanultuk a történelemből, hogy bolsevik forradalom felfalja a gyermekeit, de vajon a fülkeforradalom is felfalja a gyermekeit?" - tette fel a kérdést?

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: úgy látszik, Mellár Tamás némi nosztalgiával viseltetik a Kádár-rendszer iránt, de tudomásul kell vennie, hogy Magyarországon sajtószabadság van, minden cikket, tanulmányt szabadon kiadhat egy szerkesztőbizottság, vagy mondhatja rá, hogy nem foglalkozik vele.

Hangsúlyozta: ahogy Mellár Tamás is jelezte, a lapszám hozzáférhető, nem tiltotta le senki. "Nálunk nincsenek olyan kimondatlan kérdések, tabutémák", amiket nem ismerhetne meg az, aki tájékozódni akar" - tette hozzá az államtitkár, példaként említve az illegális bevándorlás témáját.

Azt is megjegyezte: Mellár Tamás talán azért száll vitába a Századvég mögött álló értelmiségi körrel, mert jóhírnév megsértése miatt már korábban elnézést kellett kérnie tőlük, így a saját magánvitáját a közbeszéd szintjére akarja felemelni.

Jobbik: a legkisebb öregségi nyugdíj ne lehessen 50 ezer forintnál kevesebb!

Sneider Tamás (Jobbik) az idősek világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, a nyugdíjak vásárlóértéke egyre csökken, nem tud lépést tartani a bérek növekedésével.

Szorgalmazta, hogy a kis- és közepesnyugdíjban részesülők juttatását kedvezően, differenciáltan emeljék; ezzel rövid távon el kell érni, hogy a legkisebb öregségi nyugdíj ne lehessen 50 ezer forintnál kevesebb. A nyugdíjemelésnél "magyar indexálást" javasolt, miszerint a nyugdíjemelés mértékét a nyugdíjasok által fogyasztott termékek árnövekedése és a reálbérek együttese határozza meg. A Jobbik régi követeléseként beszélt a tisztességen felnevelt gyerekek után járó nyugdíjkiegészítésről.

Rétvári Bence államtitkár szerint amikor a Jobbiknak a parlamentben kellett volna kiállnia az idősek mellett, akkor ezt nem tette meg. Több intézkedést is felsorolt, amelyet az ellenzéki párt nem szavazott meg, példaként a nők 40 programot, az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését említette.

Úgy látta, a Jobbik magáévá tette az MSZP nyugdíjemelési javaslatát, amellyel 2011 és 2016 között havonta, átlagosan 4090 forintot húztak volna ki a nyugdíjasok zsebéből, azaz éves szinten 49 080 forinttal rövidítették volna meg az időseket.