OGY: Módosították az önkormányzati választási rendszert

Egyezmény Magyarország és Kuvait között

Tavaly december elején írt alá egyezményt Áder János köztársasági elnök Kuvaitban a két ország között a diplomata, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességéről - ismertette a vitában Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter. Kifejtette: ezekkel az okmányokkal 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó időtartamban vízum nélkül lehet beutazni, illetve tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodni egymás országaiban. A miniszter azon reményének adott hangot, hogy a megállapodás törvénybe iktatása után könnyebb lesz a kapcsolattartás a kiemelt gazdasági partnerországgal, fellendül az üzletkötés, több lesz a befektetés.

Schiffer András az LMP vezérszónokaként azt mondta, idén tavasszal arról is értesülhettek, hogy Kuvait mellett a térség más országai is kulcsfontosságúak, ugyanis a miniszterelnök Szaud-Arábiában tett látogatást. Akkor a delegációnak üzletemberként tagja volt Kóka János volt SZDSZ elnöke, akinek "az ön helyettese" Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár "dugta a zsebébe" a szolgálati útlevelet - közölte.

Navracsics Tibor erre reagálva azt mondta, Schiffer András kicsit eltévedt, mert még nincsenek kinevezett államtitkárok, ezért neki sincs Szijjártó Péter nevű államtitkára.

Napirend utáni felszólalások

A napirend utáni felszólalások során Sallai R. Benedek (LMP) a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020-ból idézve bírálta az előző Fidesz-kormányzat tevékenységét.

Magyar Zoltán (Jobbik) a csíksomlyói búcsúról emlékezett meg.

Frakciótársa, Kepli Lajos azt mondta, hogy véleményük szerint Várpalota ismét elindulhatna a felemelkedés útján, ha újra beindítanák a településen a bányászatot.

Ezután a levezető elnök az ülésnapot lezárta.

20:38 - Az előterjesztések tárgysorozatba vételéről szóló kérelmek tárgyalása során az LMP az alaptörvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosítása és a devizahiteleseket segítő csomag mellett érvelt.

Az LMP alaptörvényben rögzítené a kormányprogram intézményét

Schiffer András (LMP) az alaptörvény hatodik módosítása című javaslatukat ismertetve kijelentette, hogy a jogszabályban újra rögzítenék a kormányprogram intézményét. Úgy fogalmazott: a kormányprogram léte önmagában még nem jelent "megváltást", de a jelenlegi kabinetnek nem volt választási programja és egyetlen vitára sem állt ki az ellenzékkel, csak azt mondták, hogy "folytatjuk".

Az LMP azt is szeretné elérni, hogy ha egy kormány szembemegy meghirdetett programjával, akkor annak legyenek következményei - tette hozzá.

Dúró Dóra azt mondta, hatalmas szégyen az, ha nem természetes egy politikai párt számára, hogy kormányprogramot állítson össze.

[namelink name="Demeter Zoltán"] (Fidesz) arról beszélt, hogy a miniszterelnök többször is kifejtette, hogy folytatják a megkezdett munkát. Hozzátette, hogy a kormányfő pénteken, kormánya megalakulásakor kifejtette, hogy elitekre szükség van, de nincs elitista kormányra. A kabinet tagjai pedig a miniszteri meghallgatásokon vázolták elképzeléseiket, amelyeket az illetékes szakbizottságok is támogattak - emelte ki.

[namelink name="Sallai R. Benedek"] (LMP) érthetetlennek tartotta, hogy amikor a kormánypártok bármilyen kormányprogramot megszavazhatnának, akkor miért tagadják meg a parlamenttől és a választóktól annak lehetőségét, hogy megtudják, mit szeretnének elvégezni.

[namelink name="Teleki László"] (MSZP) szerint a javaslatot a kormánypárti képviselőknek is támogatniuk kellene, hogy 2018-ban is kampányolhassanak azzal, milyen maguk elé kitűzött célokat valósítottak meg.

[namelink name="Szabó Szabolcs"] (független) azt mondta, annak nincs tartalma, hogy "folytatjuk".

Schiffer András az elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy a kormányprogram garanciális intézmény, például az MSZP-SZDSZ-kurzust is el lehetett számoltatni politikailag az alapján.

LMP: a termőföldnek a legnagyobb foglalkoztatottságot kell biztosítania

A földforgalmi törvény módosításáról szóló javaslatot - amelyet a mezőgazdasági bizottság elutasított - Sallai R. Benedek (LMP) azzal vezette be, hogy Magyarország alapvetően olyan ország, amelyiknek a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. Emiatt nagyon fontos, hogyan alakul a földek adásvétele és tulajdoni szerkezete - jelentette ki. A képviselő szerint a birtokstruktúrának azt kellene elősegítenie, hogy a termőföld a lehető legnagyobb foglalkoztatottságot biztosítsa és minél több egészséges élelmiszert tudjanak termelni rajta. A birtokstruktúrára az LMP szerint három komoly veszély leselkedik: a külföldiek földvásárlása, a nagybirtokstruktúra és az állam "nem túlságosan igazságos és bölcs" földkészlet-hasznosítása - jelentette ki.

[namelink name="Font Sándor"] (Fidesz) azt mondta, rendkívül érzékeny pont, hogy milyen feltételeket próbálnak szabni. Példaként említette, hogy Dánia azért bukta el saját földtörvényét, mert hat- vagy hétéves helyben lakást írtak elő.

[namelink name="Magyar Zoltán"] (Jobbik) leszögezte, hogy támogatják a javaslatot, mert mindenképpen alkalmas arra, hogy tárgyaljanak a "gyalázatosra sikerült" földforgalmi törvényről.

A módosító indítvány mellett felszólaló Harangozó Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a jelenlegi földforgalmi törvény nem támogatja, hanem ellehetetleníti a magyar mezőgazdasági termelőket. Emellett viszont úgy vélekedett, hogy az LMP javaslata sok esetben túlzó.

Schiffer András azt mondta, a nagybirtokra épülő birtokpolitikának határozott lépésekkel kell véget vetni. Hozzátette, ha a kormánypárt azzal dicsekszik, hogy milyen konfliktusokat vállalt fel az EU-val, akkor nem arra kell hivatkozni, hogy hogyan járt Dánia.

Az előterjesztők nevében felszólaló Sallai R. Benedek arról beszélt, hogy a pálinkafőzés miatt az ország vállal egy kötelezettségszegési eljárást, míg a százezreknek munkát adó föld ügyében nem. Az LMP-nek nem az a célja, hogy működő ágazatokat verjen szét, hanem azokat a nagybirtokokat akarja megszüntetni, amelyeknek nincs foglalkoztató hatásuk - jelentette ki.

Az LMP a devizahitelesek megsegítését sürgeti

A devizahitel-csapda elkerülésére, valamint a devizahitel-csapdában lévők megsegítésére vonatkozó módosítások tárgysorozatba vételét szorgalmazza az LMP. Schmuck Erzsébet, a párt képviselője szerint a kormány azokat hagyta bajban, akiknek állami segítség nélkül nincs esélyük. A politikus a javaslatcsomagot ismertetve kifejtette: megtiltanák a devizahitelezést, továbbá azt, hogy közjegyzői okirat alapján végrehajtást lehessen indítani, a bíróságoknak pedig kötelezővé tennék a szerződések teljes vizsgálatát. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András ehhez hozzátette: a cél az, hogy a bankok ne kerülhessék meg a bírósági utat. Úgy vélte: javaslatuk tárgysorozatba vételének bizottsági elutasítása azt jelzi, hogy a kormány a Bankszövetséggel akar megállapodni, a bankok oldalára állt.

[namelink name="Vigh László"] fideszes képviselő az eddigi intézkedéseket - köztük a végtörlesztést, az árfolyamgátat, a kilakoltatási moratóriumot - felsorolva jelezte: bíznak a Kúria június 16-ai jogegységi döntésében, és nem azért nem támogatják az LMP javaslatát, mert nem értenek egyet vele.

Az MSZP-s Teleki László pedig azt mondta a vitában, hogy a kérdéssel nyomatékosan foglalkozni kell, mert eddig csak időhúzást tapasztalt. Hozzátette: a kormánypártoknak fel kell használniuk a többséget, hogy előrelépés legyen. A szocialista politikus is fontosnak nevezte, hogy a független bíróság hozzon ítéletet a szerződésekre vonatkozóan.

20:05 - Az Országgyűlés kedden elfogadta az önkormányzati választási rendszer módosítását, majd megalakult az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportja.

Megalakult az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportja

Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló, ötpárti határozati javaslatot és megválasztotta a testület tisztségviselőit. Utóbbiakra a frakciók tehettek javaslatot.

A testület elnökének Balla Mihályt (182 igen, egyhangú) választották meg, alelnökei a fideszes [namelink name="Bartos Mónika"] (184 igen, egyhangú), az MSZP-s [namelink name="Szabó Sándor"] (183 igen, egyhangú), a jobbikos [namelink name="Gyöngyösi Márton"] (163 igen, 1 nem, 2 tartózkodás), a KDNP-s [namelink name="Latorcai János"] (181 igen, egyhangú) és az LMP-s [namelink name="Schmuck Erzsébet"] (184 igen, egyhangú) lettek.

Az IPU Magyar Nemzeti Csoportja megtartotta alakuló ülését, amelyen elfogadták az alapszabályt.

A képviselők, kormánytagok és államtitkárok vagyongyarapodási vizsgálatát javasolja a Jobbik

Az előterjesztések tárgysorozatba vételéről szóló kérelmek tárgyalása során először a Jobbiknak az országgyűlési képviselők, a kormány tagjai és az államtitkárok kötelező vagyongyarapodási vizsgálatáról szóló javaslata került terítékre.

[namelink name="Novák Előd"] közölte, azért nyújtották be a törvényjavaslatot, mert a "politikusbűnözés" visszaszorítása továbbra is várat magára.

A jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer nem nyújt megfelelő védelmet a visszaélések ellen, ezért a Jobbik úgy gondolja, hogy azt radikálisan meg kellene reformálni - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy ha csak néhány ügyre derül fény, a költségvetés akkor is rendkívül komoly bevételekre tehet szert.

Schiffer András (LMP) azt mondta, a javaslat méltó arra, hogy megtárgyalja az Országgyűlés, mert mindenkinek elege van abból, hogy "történik egy Simon-ügy", és senki nem tud biztosítékot adni arra, hogy egy következő kampányban más politikusokról nem kerülnek napvilágra különböző adatok.

[namelink name="Volner János"] (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a társadalom úgy gondolja, hogy az országgyűlésbe bejutott politikusok visszaélnek a rájuk ruházott közbizalommal és megkárosítják az államot, akkor elképzelhető, hogy felmentést adnak a különböző adóeltitkolóknak, mert ha "a nagyoknak lehet, akkor a kicsiknek miért ne lehetne".

A javaslat viszont alkalmas a közbizalom helyreállítására, mert a választók világosan láthatják, hogy egy-egy politikus mekkora vagyonra tett szert képviselősége alatt - jelentette ki.

[namelink name="Vigh László"] (Fidesz) azt mondta, a javaslat nem rossz, de "nem tiszta", mert nem derül ki, hogy a képviselőkön kívül pontosan mely hozzátartozóik vagyongyarapodását vizsgálnák még. A politikus hangsúlyozta, hogy meg kell szabni azt a kört, ameddig el lehet menni. A kormánypárti képviselő emellett viszont nem tartotta rossznak a jelenlegi gyakorlatot, amelyik szerint a képviselők évente készítenek és nyilvánosságra hoznak egy bevallást vagyongyarapodásukról.

[namelink name="Szabó Szabolcs"] (független) az Együtt-PM részéről szakmailag támogathatónak tartotta a javaslatot, hangsúlyozva, hogy módosító indítványokkal kezelhetőek annak a vitában említett problémái.

18:41 - Módosították a választási rendszert, átalakul a Fővárosi Közgyűlés

Elfogadta a parlament kedden az önkormányzati választási rendszer módosítását: ennek alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés, és ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat. A közgyűlési döntéseknél bevezetik a kettős többség elvét. Változtattak az ajánláson is, így a nagyvárosokban könnyebb lesz polgármesterjelöltté válni. Emellett enyhítettek az önkormányzati képviselők és a kistelepülési polgármesterek összeférhetetlenségi szabályain.

A Fidesz-KDNP előterjesztését 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.

A fővárosi átalakítás lényege, hogy a közgyűlésben a főpolgármester mellett - az eddigi tisztán listás rendszer helyett - a 23 kerület polgármestere és a kompenzációs listáról bekerülő 9 képviselő lesz tag.

A listára főpolgármester-jelöltek és polgármesterjelöltek kerülhetnek fel, mégpedig azoké a szervezeteké, amelyek legalább 12 kerületben polgármesterjelöltet állítottak.

A listáról - miután elfogadták a fideszes [namelink name="Gulyás Gergely"] erre vonatkozó javaslatát - a kerületek lakosságszáma alapján súlyozott töredékszavazatok arányában osztják ki a mandátumokat. Töredékszavazat a polgármesterjelöltekre leadott - a lakosságszám szerint súlyozott - minden olyan voks, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot.

A súlyozással - érvelt indoklásában Gulyás Gergely - a nagyobb lakosságszámú kerületek választópolgárainak szavazatai valós súlyuknál is nagyobb mértékben befolyásolják a kompenzációs mandátumok kiosztását.

A főpolgármester-választás továbbra is közvetlen lesz.

Szintén a Fővárosi Közgyűlést érintő változás a kettős többség elvének bevezetése. Ez azt jelenti, hogy egy döntéskor egyrészt szükség lesz arra, hogy a többség - vagyis a 33 képviselőből legalább 17 - jóváhagyja a javaslatot, másrészt legalább annyi kerületi polgármester igen szavazata is kell majd, ahányan Budapest összlakosságának minimum a felét plusz egy embert képviselik. A lakosságszám alapjául a választás évében rögzített lélekszám szolgál majd az adott önkormányzati ciklusban.

Az önkormányzati választási rendszer átalakításának országos hatású passzusa, hogy mind Budapest, mind a nagyvárosok esetében - részben az LMP-s Schiffer András módosító javaslatát is elfogadva - csökkentették a polgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát.

Így a 10 ezer és 100 ezer lakos közötti településeken legalább 300 választó - az eddig hatályos szabályozásban két százalék, de legalább 300 választó volt a feltétel -, a 100 ezer lakosúnál nagyobb városokban pedig minimum 500 választópolgár ajánlása kell majd. Utóbbi helyek esetében az eddigi szabályozás a választók egy százalékának ajánlását, de legalább kétezret rögzített.

A 10 ezer lakosúnál kisebb helységekben továbbra is az lehet majd polgármesterjelölt, akit az ott élő választópolgárok legalább 3 százaléka ajánl.

A főpolgármester-jelöltséghez legalább ötezer budapesti választópolgár ajánlása lesz szükséges. Ez jelentősen könnyíti a jelöltté válást, most ugyanis a főváros választói két százalékának ajánlása kell, ami négy éve több mint 27 ezer embert jelentett.

A megyei választókerületben az a jelölőszervezet állíthat listát, amely összegyűjtötte a választókerület választópolgárai - az eddigi egy helyett - fél százalékának ajánlását.

Emellett az önkormányzati választásnál is lesz a többes ajánlás, amit a független [namelink name="Fodor Gábor"] javasolt. Így a szavazópolgár jelölési fajtánként több jelöltet, listát is ajánlhat, de csak egy településen, kerületben vagy megyében fogadhat el jelölést.

Enyhítettek továbbá a helyi önkormányzati képviselőkre és az 1500 lakosúnál kisebb települések polgármestereire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon. Így az egészségügyben, a köznevelésben, valamint szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók mégis lehetnek majd önkormányzati képviselők az idén ősztől. Az összeférhetetlenség enyhítése a nagyobb települések polgármestereire nem vonatkozik.

A módosítások érintik a választási eljárási törvényt is.

Ennek alapján hét nappal rövidül az ajánlásgyűjtés ideje: az önkormányzati választáson az egyéni listás és egyéni jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 27. helyett a 34. napig lehet bejelenteni, a listákat pedig a szavazást megelőző 26. helyett a 33. napig.

Változás, hogy a minimálbér feléről, azaz 50 750 forintról vissza nem vitt ívenként 10 ezer forintra csökken a bírságuk azoknak a jelölteknek, jelölőszervezeteknek, akik vagy amelyek a jelöltállítás végéig nem viszik vissza a választási irodához az összes átvett ajánlóívet. Az indoklás szerint a bírság eddig hatályos mértéke eltúlzott volt. Ha azonban még a jelöltbejelentésre nyitva álló határidő utáni napon viszik vissza az ilyen ajánlóíveket üresen, nem jár bírság.

Az elfogadott módosítás azt is tartalmazza, hogy a választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését elvégezte. Ezekről az adatokról a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőre emelkedéséig kérhető tájékoztatás. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért bírálta ezt a változtatást, mondván, ezzel lehetetlenné teszik, hogy az állampolgárok megtudják, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik.

A Ház változtatott a jelöltek, jelölőszervezetek, listák nyilvántartásba vételére rendelkezésre álló határidőn is: három helyett négy napjuk lesz erre a választási bizottságoknak valamennyi választás - országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti - esetén.

Az önkormányzati választási rendszer átalakítása

MSZP: a Fidesz saját érdekeihez igazítja a törvényt

Az MSZP-s [namelink name="Bárándy Gergely"] szerint a fővárosi választási rendszer megváltoztatása egy törvény által megvalósított választási csalás, indoklása szerint a Fidesz képtelen lenne többséget szerezni a Fővárosi Közgyűlésben. Kifogásolta, hogy a testületben három státuszú képviselő lenne, a nagy, komoly befolyással bíró polgármesterek, a "Nemecsekek", vagyis a kompenzációs listán bejutottak, valamint a legnagyobb legitimitással, de legkevesebb joggal rendelkező főpolgármester.

Frakciótársa, [namelink name="Hiszékeny Dezső"] szerint a törvénymódosítás lényege, hogy a kevesebb többet érjen a közgyűlésben. A politikus azt feltételezte, hogy a parlament attól függően tovább módosíthatja a törvényt, hogy ki nyeri az őszi választást.

LMP: a javaslat továbbra is alaptörvény-ellenes

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a módosító javaslatok sem változtatnak azon, hogy alaptörvény-ellenes a törvénymódosítás. Úgy vélte: egyszerűbb lenne megszüntetni a fővárosi önkormányzatot és helyette önkormányzati társulást létrehozni, ahová delegálni lehet a tagokat. Értékelése szerint aránytalanság van a polgármesteri, a listás és a főpolgármester mandátumok között, és végképp működésképtelenné válhat a főváros.

Jobbik: a módosítás a Fidesz gyengeségét mutatja

A jobbikos [namelink name="Hegedűs Lorántné"] szerint a Fidesz lépéskényszerben, mert attól tart, hogy elveszíti többségét a fővárosban. Elképzelhetőnek nevezte, hogy "királycsináló pozícióba" kerül az új közgyűlésben egy olyan MSZP-s, aki az elmúlt években "hosszan ült a vádlottak padján", jogosan kandidálhat egy nagy lakosságú kerület élére és adott esetben perdöntő lehet a vétójoga vagy szavazata.

[namelink name="Vas Imre"] (Fidesz) az előterjesztők nevében kiemelte: a vita nem a módosítókról szólt, az ellenzék az általános vitát próbálta lefolytatni. Jelezte: a többes ajánlásnál támogattak ellenzéki javaslatot is. A kettős többség bírálatát nem értette, mint mondta, egyszer azt kifogásolják, hogy eltérő szavazattal lehet mandátumot szerezni, máskor azt, hogy lakosságarányt írnak elő.

Az elnöklő [namelink name="Lezsák Sándor"] a napirendet lezárta, majd egyórás szünetet rendelt el a határozathozatalokig.

17:11 - A földbizottságok létrejöttéről, a rezsicsökkentésről, az iskolai papírgyűjtésről, a termelésről és a közfoglalkoztatás mellett az orosz-ukrán konfliktusról volt szó a kérdések sorában kedden az Országgyűlésben.

LMP: mikor jönnek létre a földbizottságok?

[namelink name="Sallai R. Benedek"] a helyi földbizottságok létrejöttének időpontja és összetétele iránt érdeklődött. A földforgalmi törvény május 1-i időpontot ír elő - emlékeztetett, s azt mondta: komoly aggályaik vannak, hogy a földforgalom nem a törvény preambulumában a jogszabályalkotó által megfogalmazottak szerint zajlik.

Fazekas Sándor szakminiszter közölte: ha a földbizottságok nem állnak fel, annak több oka lehet. Ebben az esetben a Nemzeti Agrárkamara illetékes szerve jár el, joghézag, szabályozatlanság nincs. Attól, hogy hiányzik egy helyi gazdabizottság még nem lehet bármit csinálni a föld adás-vételeknél - jelentette ki, hozzátéve: nincs szó birtokkoncentrációról. A vonatkozó kormányrendelet még nyáron megszületik - közölte.

Fidesz: milyen eszközökkel védik meg a rezsicsökkentést?

[namelink name="Németh Szilárd"] nagyszerű döntésnek nevezte a rezsicsökkentés politikáját, szavai szerint ez a kormány zászlóshajója. Felidézte az eddigi lépéseket, majd jelezte: szeptembertől az áram, októbertől a távhő ára fog csökkenni. Nemcsak nálunk használják a hatósági árat, s több ország is döntött az unióban a rezsicsökkentésről. Azt kérdezte: a brüsszeli bürokratáktól milyen eszközökkel védik meg a rezsicsökkentést.

[namelink name="Seszták Miklós"] közölte: elkötelezettek a rezsicsökkentés végrehajtásában. Ennek köszönhetően a családok megerősödtek, több pénz maradt náluk. Egyértelművé tette: támogatják az egységes európai villamosenergia és földgázpiac megvalósulását, de erre belátható időn nem látnak esélyt. Ezért szükséges az eddigi út folytatása - rögzítette.

MSZP: mit terveznek az iskolai papírgyűjtés megőrzése érdekében?

[namelink name="Heringes Anita"] arról beszélt: az iskolai papírgyűjtési akciók ellehetetlenítését eredményezi az új hulladékgyűjtési törvény. Az ellenzéki politikus azt kérdezte: mit terveznek és mikor annak érdekében, hogy az iskolai papírgyűjtés fennmaradjon.

Fazekas Sándor közölte: a magyar hulladékgazdálkodás a környezetvédelem fontos része, s amikor átépítik a rendszert, akkor az nem megy zökkenőmentesen. Hulladékgyűjtést az erre jogosult szervezet végezhet, és a kizáró szabály nem új keletű. Ugyanakkor készek az Emmivel és minden szereplővel az egyeztetésre, hogy minél többen vegyenek részt a hulladékgyűjtésben - jelezte a miniszter.

Fidesz: egyre javul a foglalkoztatás

[namelink name="Kara Ákos"] arról beszélt, hogy 4,1 millió felett van a foglalkoztatottak száma. Kiemelte: az előző kormány alatt gyorsuló ütemben bővült a foglalkoztatás, s a KSH adatai szerint 328 ezerrel több a foglalkoztatottak száma, mint az előző kormányváltáskor. Összességében a folyamatok jók, helyesek - állapította meg. Azt kérdezte: a baloldal politikai haszonszerzésből vitatja a növekvő foglalkoztatottságot, vagy a számokkal vannak bajban?

[namelink name="Varga Mihály"] nemzetgazdasági miniszter közölte: 2010-ben fordulat következett be, a munkanélküliek 140 ezerrel vannak kevesebben, mint négy éve. A vállalkozói terhek csökkentek, ahogy a munkát terhelő adók is. Az a cél, hogy teljes foglalkoztatást érjék el - jelezte, hozzátéve: a munkanélküliséget négy százalék alá szeretnék vinni.

Fidesz: hogyan válhat az ország Közép-Európa termelési központjává?

[namelink name="Mengyi Roland"] (Fidesz) az ipari termelés jelentős növekedésére hívta fel a figyelmet, ezzel kapcsolatban arra várt választ: hogyan válhat az ország Közép-Európa termelési központjává és ebben milyen szerepe lehet Észak-Magyarországnak, különösen Bordos-Abaúj-Zemplén megyének?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy az első negyedévben az uniós országok közül Magyarországon bővült a harmadik legnagyobb mértékben az ipari termelés. Hozzátette: az észak-magyarországi megyékben jelentősen bővült a foglalkoztatás. Szólt a kormány terveiről, amely a többi közt az élelmiszeripar vagy a turisztika növekedését célozza.

Az LMP bírálta a közfoglalkoztatási program megvalósítását

Az LMP-s Szél Bernadett szerint az előkészítetlenség miatt nem tudtak időben leszerződni a közfoglalkoztatottakkal, így szerinte többeket közülük "feketén" alkalmaz az állam.

Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, hogy rendszeresen ellenőrzik a közfoglalkoztatást, ilyen esettel azonban nem találkoztak. Elmondta, Somogyban több mint négyszáz ellenőrzés során összesen 38 kisebb szabálytalanságot tártak fel.

Jobbik: beavatkozik-e az ország az orosz-ukrán konfliktusba?

Kulcsár Gergely (Jobbik) arra volt kíváncsi: igaz-e, hogy néhány napja Debrecenben egy olyan egyesült államokbeli katonai repülő landolt, amely az ukrán kormánynak szállított muníciót. Arra is választ várt: a kormány beavatkozik-e az orosz-ukrán konfliktusba akár azzal, hogy ilyen repülőknek biztosít leszállási lehetőséget?

[namelink name="Hende Csaba"] honvédelmi miniszter úgy felelt: nem szállt le katonai gép Debrecenben azért, hogy aztán Ukrajnába szállítson. Hozzátette ugyanakkor: az ország a szövetséges államoknak rendszeresen lehetővé teszi, hogy leszállhassanak magyarországi reptereken, amelyet főleg tankolásra használnak azok. Mint mondta, idén több mint 180 alkalommal történt ilyen.

16:08 - Az azonnali kérdések és válaszok órájában a tárcavezetőket az ökológiai gazdaságok munkahelyteremtő lehetőségeiről, a nagybirtokrendszerről és a miskolci bérlakásrendeletről is kérdezték. A kérdések között a Magyar Postánál zajló leépítésekről és a közbiztonságról volt szó.

LMP: szándékoznak-e segíteni a munkahelyteremtést az ökológiai gazdálkodásokban?

Az LMP-s [namelink name="Sallai R. Benedek"] arról kérdezte a földművelésügyi minisztert, hogy szándékoznak-e segíteni a munkahelyteremtést az ökológiai gazdálkodásokban. Azt mondta: a földművelés korábban évszázadokig adott munkát a vidék népességének, az ökológiai gazdálkodásban pedig sok a foglalkoztatási potenciál a magas élőmunka-igénye miatt. A politikus szerint nem kellően ambiciózus az a terv, miszerint 130 ezerről 300 ezer hektárra kell növelni az ökológiai gazdálkodás arányát 2020-ra. Azt kérdezte: van-e a vonatkozó akcióterv végrehajtásával kapcsolatban szándék munkahelyteremtésre, s tudják-e segíteni, hogy ezek mielőbb létrejöjjenek.

[namelink name="Fazekas Sándor"] válaszában fontosnak nevezte, hogy hosszú szakmai egyeztetés után létrejött a biotermelésre vonatkozó stratégia, amely növeli a bioélelmiszerek arányát és minőségét. Ennek támogatása mellett kiemelte a tudatos fogyasztásra nevelést is. A földművelésügyi miniszter jelezte: a biogazdaságok az agrártámogatások elosztásakor plusz pontokat kapnak, emellett kiemelt figyelem irányul azokra például a mintamenza programban.

MSZP: hogyan kívánják megőrizni a vidéki munkahelyeket?

Az MSZP-s [namelink name="Harangozó Gábor"] arról kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy hogyan kívánják megőrizni a vidéki munkahelyeket. Értékelése szerint a földek jelentős része nagybirtokokba összpontosul, amelyeken iparszerű termelést folytatnak, a falvakban pedig nincs miből megélni. Úgy vélte: ösztönzőket kell hozni, hogy több embert foglalkoztassanak a földeken, a meglévő munkahelyek se vesszenek el.

Lázár János válaszában rögzítette: véleménye szerint az állam által rendelkezésre álló eszközöket a vidéki települések életében sokkal igazságosabban kell elosztani, ezért a kormány várhatóan élni fog - és erről várhatóan június 25-én dönt - azzal az európai uniós lehetőséggel, hogy a 150 ezer euró nagyságot meghaladó földalapú támogatás feletti részeket az ezer hektárnyi birtokok esetén korlátozni fogja. Az ezzel nyert összeget pedig a vidékfejlesztési alapba teszik át, ott igazságosabban, a kicsit és a közepesek részére kínálja fel, nem kizárva a magas foglalkoztatást végző nagyobb gazdaságokat sem - fejtette ki. A miniszter meggyőződése szerint a szegénységért nagy mértékben a nagybirtok a felelős, s ha rajta múlik, mindent megtesz annak érdekében, hogy a nagybirtok aránya a jelenlegi 50 százalékról ne legyen több mint 20 százalék.

Jobbik: Miskolcról vidékre "exportálják a bűnözőket"?

A jobbikos [namelink name="Egyed Zsolt"] bírálta, hogy Miskolcon kétmillió forint közpénzt kapnak azok a szociális bérlakásokban élő "bűnözők", akik Miskolc határán kívül vásárolnak ingatlant. Úgy vélte: ezzel a bűnözést "vidékre exportálják", aminek beláthatatlan következményei lesznek. A politikus szerint az érintettek lakhatatlanná tették az önkormányzati lakásokat, feléltek mindent, majd továbbállnak és ott is azt teszik.

Pintér Sándor belügyminiszter visszautasította, hogy bűnözőkről lenne szó, és leszögezte: a helyi önkormányzati rendelet nem törvényellenes, így tárcájának nincs lehetősége beavatkozni a kérdésbe. Hozzátette: a kiköltöző családoknak lehetőséget kell adni a mindennapos megélhetéshez, s erre a közfoglalkoztatást említette egyik megoldásnak.

Kérdések

MSZP: folyamatosak a létszámleépítések

[namelink name="Gúr Nándor"] arról beszélt: folyamatos létszámcsökkentések zajlanak az országok az állami fenntartású és azon kívüli cégeknél. Előbbiek közül kiemelte a Magyar Postát, és azt mondta: 446 embert bocsátottak el az első negyedévben, nem csoportos leépítéssel. Érthetetlen miért, az állam miért nem gondoskodik azokról, akiktől meg kíván válni. Azt kérdezte, kivel töltik fel az állományt, leszerelt katonákkal?

[namelink name="Seszták Miklós"] nemzeti fejlesztési miniszter megnyugtatta a képviselőt, nem küldik el a postások, s főleg nem azért, hogy leszerelt katonákkal töltsék fel a létszámot. Irányítási munkakörök megszüntetése történt, és az ok a szükségszerűségből fakad, a 21. században a direkt levélfeladás és a fakadó szolgáltatások mértéke csökken. Szerinte a nem csoportos elbocsátás, hanem a közös megegyezés inkább előnyt, mint hátrányt jelent.

Jobbik: soha ilyen rendetlenség nem volt az országban

Egyed Zsolt a belügyminiszter korábbi ígéretét hozta fel, amelyet az előző ciklusban tett a rendteremtésről. Nemhogy rend nincs soha ekkora rendetlenség nem volt - fogalmazott a képviselő, aki drasztikus és kőkemény fellépést, új rendőrségi törvényt sürgetett. Kiemelte: Miskolcon tavaly eljutottak oda, hogy a rendőrség kiemelten veszélyeztetett településsé nyilvánította a várost. Mikor akarnak tényleges változást, van elképzelésük a probléma orvoslására? - kérdezte.

Pintér Sándor belügyminiszter közölte: a tényleges változás 2010-től tart. Szerinte a képviselő téved, s nem nyilvánították kiemelten veszélyeztetett településsé Miskolcot. Lyukóbányát, Miskolc egy részét igen, itt kiemelten ellenőrzött területet hoztak létre, ahol konténerirodát is felállított a rendőrség. Rend van, 451 ezerről, 358 ezerre csökkentették a bűncselekmények számát tavaly, s egyre nagyobb rend lesz a következő négy év végén - jelezte.

15:51 - Kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés a reklámadóról szóló törvényjavaslatot, amelyről már szerdán dönthetnek is - a parlament kedden így fogadta el a napirendjét, amely után az azonnali kérdések és válaszok órájában szó volt a gyermekszegénységről, az államadósság mértékéről, a Kehi-ellenőrzésekről és a közbiztonságról.

A napirend elfogadása

Az elnöklő [namelink name="Latorcai János"] bejelentette, hogy a reklámadóról szóló előterjesztést benyújtó [namelink name="L. Simon László"] (Fidesz) összegyűjtötte a kivételes eljáráshoz szükséges aláírásokat. Az összevont vita, az összegző módosító javaslatról való döntés és a zárószavazás szerdán lesz. A házszabály szerint kivételes eljárásban a részletes vitát a törvényalkotási bizottság folytatja le.

Szerdán első napirend pont lesz a reklámadó vitája, a határozathozatalok pedig legkorábban szerda délben kezdődnek.

A napirend elfogadása után az azonnali kérdések és válaszok órája következett. Az összes kérdésre a miniszterek válaszoltak, mert az államtitkárokat még nem nevezték ki. Interpellációk azért nem voltak, mert azokat az ülésnap előtt négy nappal 12 óráig kell benyújtani, és akkor még nem alakult meg az új kormány.

MSZP: miért nem prioritás a kormánynak a gyermekéhezés megszüntetése?

[namelink name="Kunhalmi Ágnes"] (MSZP) szerint több százezer gyermek nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz, éhezik, ez pedig hatással van egészségi állapotára, szellemi fejlődésére. Hozzátette: az adatok jól mutatják a kormány tehetetlenségét ezen a területen, a gyermekes családok csaknem felénél fordult elő az elmúlt egy évben Magyarországon, hogy nem tudták a szükséges élelmiszereket megvenni.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyetértve az ellenzéki politikussal lényeges gondnak nevezte gyermekéhezést, a családok szegénységét, de véleménye szerint ezt nem két-három év alatt oldódik meg. Úgy folytatta, minden évben növekednek a források, 2011-ben 65 ezerről 68 ezer, 2013-ban 102 ezer forintra emelték az ingyenes és kedvezményes étkezésre fordítható támogatás összegét gyermekenként. Hozzátette: 2014-től 53 milliárd forint van erre a célra.

Jobbik: még mindig harcol a kormány az államadósság ellen?

[namelink name="Balczó Zoltán"] (Jobbik) felidézte, hogy [namelink name="Orbán Viktor"] miniszterelnök a 2010-es kormányalakításkor azt mondta, az államadósság a legfőbb ellenség és küzdelmet hirdetett ellene. Mivel most nem volt kormányprogram, nem tudni a jövőben akarnak-e ez ellen tovább küzdeni - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2010-ben 19 ezer milliárd, 2014-ben 5200 milliárd forinttal több volt az államadósság, a GDP-hez mérten pedig 84,5 százalék.

[namelink name="Semjén Zsolt"] miniszterelnök-helyettes szerint 2002-2010 közötti szocialista kormányok a régió legmagasabb, GDP-arányos adósságát hagyták örökül a 2010-ben hivatalba lépő kabinetnek. Hozzátette: az EU tagállamaival szemben Magyarország mérsékelni tudta az államadósságot, miközben a nemzet vagyonát is gyarapította. Mint mondta, GDP-arányosan 85 százalékról 79 százalékra mérséklődött az államadósság.

LMP: a Kehi egy offshore cégtől bérelt irodát

Szél Bernadett (LMP) azt vetette fel, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az elmúlt hetekben razziákat tartott civil szervezeteknél, miközben hosszú ideig, 2013-ig egy offshore cégtől bérelt maga számára irodát.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyetértve a politikussal közölte, ő folyamatosan támogatta, hogy a kormány az összes offshore szerződést mondja fel. Megjegyezte, hogy a Parlamenthez közeli belvárosi ingatlanok szinte kivétel nélkül offshore tulajdonban vannak.

A kormány álláspontja szerint kormányzati épületet a következő időszakban csak átlátható körülmények között lehet bérelni, lehetőség szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől - hangsúlyozta. Lázár János azt mondta, a mostani átszervezések is azt a célt szolgálják, hogy minden kormányzati épület lehetőség szerint állami tulajdonba kerüljön. Nem a Fidesz volt az, amely privatizálta az ingatlanokat, hanem a belvárosi ingatlanpanamák miatt kerültek más tulajdonba 1998 előtt vagy 2002 után - tette hozzá.

MSZP: mit kíván tenni a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése érdekében a kormány?

Korózs Lajos (MSZP) azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése érdekében. Idézte a Habitat Magyarország felmérését, miszerint 170 ezer gyermek él olyan lakásban, ahol nincs vécé, közel 200 ezer él olyanban, ahol nincs áram. Sem párttagkönyvvel, sem ráolvasással nem lehet a szegénységet csökkenteni - fogalmazott.

Balog Zoltán miniszter jogos kérdéseknek nevezte a képviselő által feltetteket, de szerint a felmérésekkel óvatosnak kell lenni, mert az idézett is úgy készült, hogy felhívtak 200 családot és megkérdezték tőlük adtak-e reggelit a gyereknek. Ha azt mondták, hogy nem, akkor beírják, hogy a gyermek éhezik, miközben a gyermeket az iskolában reggelivel várják - tette hozzá.

Jobbik: az emberek valódi közbiztonságot szeretnének

[namelink name="Staudt Gábor"] (Jobbik) szerint 2010-hez képest a statisztikák és az emberek biztonságérzete is romlott, oda jut csak rendőr, ahol az anyagilag megéri. Hangsúlyozta, az emberek valódi közbiztonságot szeretnének, nem statisztikai csalásokat és állami pénzbehajtást végző rendőrséget.

[namelink name="Pintér Sándor"] belügyminiszter kijelentette, a rendőrségnek semmiféle pénzbehajtási dolga nincs, a bevételek a kincstárhoz érkeznek. Mint mondta, a közbiztonság statisztikailag és szubjektíven is jelentősen javult; 2013-ban két emberölést nem derített fel a rendőrség, tehát eredményesebben dolgozik, mint bármikor.

14:55 - [namelink name="Szelényi Zsuzsanna"] (független) eskütétele után Tisza Istvánról, az adózásról, a kormánystruktúráról és -programról, valamint az ellenzék javaslatairól volt szó a napirend előtti felszólalások során, az Országgyűlés keddi ülésén.

Minden országgyűlési képviselő és nemzetiségi szószóló, valamint arra kötelezett határidőben leadta vagyonnyilatkozatát - ismertette a házelnök.

[namelink name="Kövér László"] bejelentette azt is, hogy [namelink name="Giricz Vera"] kisebbségi szószólóval szemben a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület képviselője összeférhetetlenségi bejelentést tett, ezt a mentelmi bizottság fogja megvizsgálni.

Ezt követően az Országgyűlés 125 igen szavazattal, egyhangúlag igazolta Szelényi Zsuzsanna mandátumát, aki Bajnai Gordont váltja a Házban, és az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP listáján jut a parlamentbe. A képviselő letette az esküt.

A mentelmi bizottságban zajlott mandátumvizsgálat eredményéről szólva [namelink name="Vejkey Imre"] (KDNP) azt mondta: Szelényi Zsuzsanna a képviselő megbízatással összeférhetetlen tevékenységet tölt be, ennek megszüntetését harminc napon belül kell kezdeményeznie. Addig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásra sem jogosult.

Napirend előtt

A KDNP Tisza Istvánra emlékezett

[namelink name="Szászfalvi László"] (KDNP) Tisza Istvánra emlékezve köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az egykori miniszterelnök emlékművének helyreállítását, így "oly sok hazugság, megalázottság, kiretusálás és becstelenség után" méltó módon emlékezhetünk életművére - fogalmazott.

Azt mondta: 1918 október 31. cezúra a magyar történelemben, "a Károlyi Mihály féle barbár horda orvul merényletet követ el a kiszolgáltatott Tisza István ellen". Ez az esemény szerinte egyenesen vezetett el "a Tanácsköztársaság dicstelen véres kommunista diktatúrájához és a Trianoni katasztrófához".

Emlékeztetett: a gyilkosságot elkövetők utódai elpusztították a Tisza-emlékművet, de kijelentette: szellemi örökségét nem lehetett kiradírozni a magyar történelme lapjairól.

Az MSZP jelentős adót vetne ki a közpénzből növekvő cégekre

[namelink name="Tóbiás József"] (MSZP) elmondta: pártja azt javasolja, hogy az osztalékból származó jövedelmek után mindenki több adót fizessen. Kifejtette: az a cég, amely árbevételének legalább fele hazai vagy uniós közpénzből vagy költségvetési szertől származik "a tisztességtelen mértékű nyereségéből" az árbevételéhez háromnegyedét adóban fizesse be a költségvetésbe.

Igazságos-e- hogy a Közgép és társai ugyanolyan arányban járuljanak hozzá a közterhekhez, mint egy túlórázó ápoló vagy egy kisvállalkozó?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy felelt: az ellenzék szerinte az irigység kultúráját akarja tovább vinni. Kijelentette: a kormány nem adót akar növelni, hanem a családok és az emberek számára csökkentené azt.

Kijelentette: rosszabbul azok járnak, akik az adóelkerülés módjait megtalálták az elmúlt időszakban. Utalt azokra az off-shore cégekre, amelyek korábban jelentős uniós támogatást kaptak, de mint mondta, a pályázatokból a jövőben ki lesznek zárva.

LMP: a miniszterek nem lesznek valódi döntéshozók

[namelink name="Szél Bernadett"] (LMP) [namelink name="Lázár János"] Miniszterelnökséget vezető minisztert bírálta felszólalásában, kifogásolva, hogy a kormány sem az unióval, sem a norvég alappal kötött megállapodásoknak nem tud megfelelni.

Kis miniszterelnöknek nevezte Lázár Jánost, és azt mondta: az Országgyűlés "elbábozta a miniszterek meghallgatását". Szerinte "zombi minisztériumok" jöttek létre, a miniszterek pedig nem valódi döntéshozók.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a norvég alapról szólva azt mondta: egy dolgot kell eldönteni, hogy ez a pénz Magyarországon közpénznek minősül-e vagy sem. Utalt arra, eddig annak számított.

A közpénzek felhasználásának rendje teljesen világos - közölte -, törvény mondja ki, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizheti azt. "Ön hogy állhat egy szervezet mögé, amely el akar titkolni adatokat? - tette fel a kérdést.

A Jobbik a kormányprogramot kérte számon

[namelink name="Dúró Dóra"] (Jobbik) a kormányprogramot kérte számon a kabineten. Azt mondta: lehetséges, hogy már nem merik leírni, hogy a versenyszféra 1 millió új munkahelyet fog teremteni tíz év alatt? Felvetette: esetleg takargatnivalója van a kormánynak, de azt is lehetségesnek tartotta, nincs jövőképük az ország stratégiai problémáinak megoldásáról.

Felvetette a többi közt a cigány-magyar együttélést, az elvándorlást vagy a magas áfa kérdését, amelyre választ várt a kormánytól.

[namelink name="Balog Zoltán"] emberi erőforrás-miniszter úgy felelt: a feltett kérdésekkel kapcsolatban a kormánytagok már többször kifejtették álláspontjukat, a többi közt elmondták, hogy nem a fogyasztási, hanem a jövedelemadókat kívánják csökkenteni.

Azt mondta: saját maga fél órán át sorolta a konkrét elképzeléseit, és ismerheti a népesedési programot is. Kijelentette: a kormány fókuszában a családok vannak. Fontos területnek tartotta az állami szolgálat megbecsülését is.

Fidesz: az ellenzék a választási vereségekből sem tanult

[namelink name="Rogán Antal"] (Fidesz) szerint egyes ellenzékiek április 6-ából és az uniós választás "megsemmisítő vereségéből" sem tudnak tanulni. Ugyanazokkal támadják a kormányt és azokat követelik, amikkel kapcsolatban az emberek már ítéletet mondtak - fűzte hozzá.

A progresszív adóval kapcsolatos javaslatukra azt mondta: az ellenzéknek mindig eszébe jut, hogyan kell a magyar vállalkozásokat és a magyar embereket megadóztatni, a külföldieket pedig nem terhelni.

Ha progresszív adót akarnak, itt a reklámadó, szavazzák meg - mondta az ellenzéknek. "Ne tagadják, hogy az önök kormányzása idején is felmerült" - jelentette ki, hozzátéve: mégis meghátráltak.