OGY: Módosította a parlament a munka törvénykönyvét

14:07 - Emelkedik az ápolási díj, bevezetik a gyermekek otthongondozási díját; nő az olimpiai érmesek járadéka - egyebek mellett erről is határozott a parlament szerdán.

Felkészülési időt kapnak az önkormányzatok a bölcsődei ellátás biztosítására

Pontosítja a gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények által kezelt adatok körét a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása, amelyet 132 igen szavazattal fogadtak el a képviselők.

A változtatás növeli az önkormányzatok felkészülési idejét arra, hogy biztosítani tudják a kötelező bölcsődei ellátást. A határidő két évvel, 2020 végéig tolódik ki. Ahogy az Emberi Erőforrási Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára korábban elmondta, addig pályázatokkal kívánják segíteni a fejlesztéseket.

A családtámogatási törvények módosítása szabályozza a tartásra köteles és képes hozzátartozó fogalmát: előbbi esetében a polgári törvénykönyv az irányadó, utóbbinál a bíróság által hozott döntés.

Bővül az árvaellátásra jogosult magántanulók köre, azok a fiatalok is jogosulttá válnak erre, akik várandósság, szülés vagy három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt nem tudnak iskolába járni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény változtatásai a jogosultsági szabályokat teszik egyértelművé, meggyorsítják az eljárást és fokozzák a biztosítottak adatbiztonságát.

A nyugdíjak a jövőben csak olyan bankszámlára utalhatók, amelyek felett rendelkezési joga van a jogosultnak. A munkáltatónak a volt dolgozó nyugdíjbiztosítási jogosultsági adatait az érintett nyugdíjkorhatára után öt évig kell megőriznie.

A nyugalmazott bírák és ügyészek szolgálati viszonyának helyreállítását követően a nyugdíjuk ismét megállapítható.

Bővül azok köre, akiket saját háztartásban nevelt gondozott gyermeknek minősít a jogszabály, vagyis azok köre, akik után a szülő jogosult családi pótlékra, gyesre vagy családi adókedvezményre. Ide sorolandók a jövőben azok a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékkal élő gyermekek, akik átmenetileg bentlakásos intézményben élnek ahhoz, hogy tankötelezettségüknek eleget tudjanak tenni.

A jogszabály egyes részei a kihirdetést követő harmadik napon, míg más fejezetei jövő januártól lépnek hatályba.

Emelkedik az ápolási díj, bevezetik a gyermekek otthongondozási díját

Jövő januártól 15 százalékkal emelkedik az ápolási díj és bevezetik a gyermekek otthongondozási díját - döntött az Országgyűlés szerdán.

A képviselők 129 igen szavazattal fogadták el a kormány javaslatát az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról. Jövőre 15 százalékkal emelkedik a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási díja. Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők esetében bevezetik a gyermekek otthongondozási díját, amelynek összege januártól bruttó 100 ezer forint, de lépcsőzetes emeléssel 2022 januárjától az akkori minimálbérhez illeszkedik majd.

Változnak az átmeneti bányászjáradék folyósításának szabályai

Az Országgyűlés 131 igen, 1 nem szavazattal elfogadta Bencsik János és Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselők javaslatát a bányászatról szóló törvény módosítására. Ennek alapján a jövőben az átmeneti bányászjáradékban részesülők egyedileg elbírált kérelem alapján, méltányossági alapon mentességet kaphatnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti kereseti korlát alól, ami jelenleg a minimálbér 18-szorosa.

Nő az olimpiai érmesek járadéka

Az Országgyűlés 131 igen szavazattal, 1 nem ellenében elfogadta Kocsis Máté, Bánki Erik és más fideszes képviselők javaslatát a sporttörvény módosítására. Eszerint emelkedik a második és harmadik helyezést elért érmesek járadéka: a második helyezett az első helyezett járadékának hetven, a harmadik helyezett pedig az ötven százalékénak megfelelő összeget kap. Eddig hatvan, illetve negyven százalék volt ez az arány. Ugyancsak emelkedik az edzői járadék, ez a jövőben az érmesek járadékával megegyező összeg lesz. Eddig a járadék 50 százalékát kaphatták.

Labdajátékcsapatoknál és egyéni sportágakban a szövetségi kapitány szintén százszázalékos járadékra jogosult.

Emellett az érmesek valamennyi helyezésük után jogosultak lesznek a helyezés után járó teljes összegre. A javaslat szerint a jövőben 1955-től kezdődően paralimpián vagy 1984-től siketlimpián indult érmesek is jogosulttá válnak az olimpiai járadékra.

Törvény tiszteleg Lengyelország függetlenségének helyreállítása előtt

A független Lengyelország helyreállításának centenáriumáról fogadott el törvényt az Országgyűlés, fejet hajtva a lengyel szabadság hősei előtt, és emlékezve a lengyel függetlenség visszaszerzésében és védelmében tevőlegesen részt vevő magyar emberekre.

A 130 igen szavazattal elfogadott, kormánypárti javaslatra született jogszabállyal "az Országgyűlés megerősíti azon meggyőződést, hogy az állami önállóságát őrző Magyarország és Lengyelország történelmi sorsközösségre épülő szoros kapcsolata" elengedhetetlen előfeltétele a két ország nemzeti érdekei érvényesítésének és Közép-Európa befolyása növelésének. Felhatalmazást kapott a kormány, hogy elősegítse a lengyel-magyar barátság továbbélését a jövő nemzedékekben.

A szavazás után a kormánypárti képviselők elénekelték a Kossuth-nótát.

A határozathozatalok után letették esküjüket az NVB megválasztott tisztségviselői, az új tag és a póttagok.

Papírlapokat szórnak a karzatról ellenzéki képviselők az Országgyűlés plenáris ülésének kezdete előtt 2018. december 12-én.

Fotó: MTI/Soós Lajos

A csaknem háromórás szavazási folyamat nagy részében az ellenzék szirénahanggal zavarta az ülést, magyar, illetve uniós zászlót, molinót vittek a terembe. A karzatról LMP-sek papírcetliket szórtak le.

13:40 - Módosították az államháztartási törvényt

A parlament 123 igen, 10 nem szavazattal elfogadta az államháztartásról szóló törvény és egyéb törvények módosítását.

Az elfogadott rendelkezések között szerepel, hogy a költségvetési fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás végrehajtásához az eddigi előzetes egyetértés kérése helyett immár csak az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatása szükséges. A fejezetet irányító szervtől eggyel alacsonyabb szintre kerülnek a különféle költségvetési szervek közötti előirányzat-módosítási jogkörök.

Megteremtették annak lehetőségét is, hogy a helyi önkormányzatok támogatási fejezetéből a helyi önkormányzatoknak nyújtott - főszabályként a folyósítási évet követő év végéig felhasználandó - költségvetési támogatás felhasználási határidejét a támogató egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítsa.

A jövőben olyan polgárőrszervezet is részesülhet költségvetési támogatásban, amelynek ügyintézője vagy képviseleti szervének tagja polgármester.

Lehetővé válik az önkormányzati kezesség-, illetve garanciavállalás a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok adósságának kiváltására akkor is, ha a társaság sem a meglévő, sem az új adósság visszafizetését nem tudja biztosítani, azonban az új adósságnak jobbak a feltételei a meglévőnél.

A társaságiadó-törvény módosításával a vállalkozások a 2004-2014 között keletkezett elhatárolt veszteségüket - 2025 helyett - legkésőbb a 2030. adóévben számolhatják el.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény módosításával 250 millióról 500 millió forintra emelkedhet az a bevételi határ, amelynek eléréséig az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója választhatja az ekho szerinti közteherviselést.

Módosította a parlament a munka törvénykönyvét

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.

Három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama - ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap.

Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, "önként vállalt túlmunka" elrendelhető.

A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

Az ellenzék a határozathozatalnál elénekelte a Himnuszt. A szavazás után bekiabáltak, a magasba emelték képviselői kártyáikat, majd kivonultak az ülésteremből.

Az agrárgazdaság versenyképessége érdekében módosítottak szabályokat

Az Országgyűlés 130 igen szavazattal elfogadta a Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István (mindhárman Fidesz) javaslatára az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosítását.

A természetvédelmi törvény módosításával a jövőben a védett állat által okozott kárt a természetvédelmi hatóság téríti meg.

A vadászati törvény megváltoztatása révén lehetővé tették a vadgazdálkodási tájegység határának módosítását az üzemtervi időszak lejártakor, valamint a vadászatra jogosultak együttes kezdeményezése alapján már az üzemtervi időszakon belül is, egyszeri alkalommal.

A vízitársulatoknál öt főben korlátozzák a közgyűlésen meghatalmazással képviselhető tagok számát, és a tagokra kirótt díjfizetést küldöttgyűlési helyett csak közgyűlési határozattal lehet majd elrendelni. Ugyancsak ezt a törvényt érinti az a rendelkezés, hogy a vízitársulat tagja nem követelheti vissza a 2012. december 27. napját megelőzően hozott küldöttgyűlési határozat alapján a társulatnak már teljesített fizetést.

A szakképzési törvényben pontosították a szabályokat, miután az erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítés különvált.

Az agrárkamarai törvény módosításával a többi között új feladatot kapott a kamara: közreműködik a mezőgazdasági földforgalommal összefüggő hatósági ellenőrzésekben.

A törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Ügynökséget hoztak létre az állami építkezések levezénylésére

Az Országgyűlés létrehozta a Beruházási Ügynökséget az állami építkezések előkészítésnek és kivitelezésének megvalósítására.

A képviselők 129 igen szavazattal fogadták el a kormány állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló javaslatát.

A cél, hogy az állam a kormány rendeletében meghatározott összeghatár felett a magasépítési beruházásokat új, a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrában valósítsa meg, és csak a beruházások valós bekerülési költségeinek meghatározása után biztosítsák a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat. Az ügynökség száz százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságként működik majd, amely önálló költségvetési forrással rendelkezik.

13:35 - Október 16. a magyar-székely összetartozás napja - döntött a parlament szerdán, megszavazva a Hungary Helps programról szóló törvényt is, valamint rögzítve a honvédelmi alkalmazottak új jogállását tartalmazó jogszabályt.

Elfogadták a Hungary Helps programról szóló törvényt

Az üldözött keresztények és a humanitárius katasztrófák áldozatainak helyi közösségek bevonásával történő megsegítését célozza a parlament által szerdán 130 igen szavazattal elfogadott Hungary Helps programról szóló törvény.

A program keretében egy ügynökséget hoznak létre, amely várhatóan a jövő évben kezdi meg működését. Ez egy 100 százalékig állami tulajdonú, közfeladatot ellátó nonprofit zrt. lesz, és tevékenységei közé tartozik annak koordinálása, hogy az adományok a helyi közösségekhez közvetlenül jussanak el. Feladata lesz a projektek előkészítése, a támogatási-adományozási szerződések bonyolítása, az utánkövetés, valamint a fiatal üldözött keresztények ösztöndíj-programjának a szervezése.

Az ügynökség európai uniós pénzügyi szerveknél céljai elérése érdekében forrásra pályázhat.

A most elfogadott javaslatban rögzítették: Magyarországnak a magyar emberek biztonságának védelmében hozzá kell járulnia az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentéséhez, a helyben történő segítségnyújtással való megelőzéshez. A törvény biztosítja, hogy gyorsan és hatékonyan jusson el a segítség az üldözöttekhez és a humanitárius katasztrófák áldozataihoz, valamint Magyarország a nemzetközi szintéren meghatározóan hozzájáruljon a migrációt is előidéző folyamatok megszüntetésében a helyben történő azonnali segítségnyújtással.

Október 16. a magyar-székely összetartozás napja

A magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját. Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot 139 igen szavazattal fogadták el a képviselők.

A korábbi jobbikos képviselő, Szávay István által benyújtott határozati javaslathoz a Demokratikus Koalíció kivételével valamennyi parlamenti frakció csatlakozott.

Az elfogadott határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, amelyek a magyarság és a székelység évszázados összetartozását hangsúlyozzák, támogatja olyan programok, hazai és nemzetközi konferenciák szervezését, illetve oktatási anyagok és audiovizuális termékek készítését, amelyek az események és következményeik hiteles bemutatásával kapcsolatosak. Támogatják iskolai megemlékezések, tanulmányi kirándulások szervezését, emlékművek avatását, az eseményhez kapcsolódó pályázatok meghirdetését is.

Módosították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt

Az Országgyűlés 129 igen szavazattal módosította fideszes képviselők - Kósa Lajos és Riz Gábor - kezdeményezésére a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt.

Az új szabályok szerint kiemelt jelentőségű ügyben az érintett telek - a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás kivételével - rendezettnek minősül akkor is, ha a telek kialakítása végleges telekalakítási engedéllyel megtörtént.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Új jogállás jön létre a honvédelmi alkalmazottaknak

Jövő év elejétől új jogállás jön létre a honvédelmi alkalmazottak számára.

Ennek feltételeit új jogszabály teremti meg, amelyet 131 igen szavazattal fogadott el a parlament.

A törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló előírásokon alapul, figyelembe veszi azonban az ágazat sajátosságait. Honvédelmi alkalmazott a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott polgári, azaz civil alkalmazott, aki a többi között vállalja, hogy közszolgáltatásokat nyújt a honvédség számára, valamint azt, hogy éves továbbképzésben vesz részt.

A honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal járó többletkötelezettségekért többletjuttatás jár a közalkalmazottakéhoz képest. Többletkötelezettség, hogy különleges jogrend idején a honvédelmi alkalmazott nem élhet a lemondás és a rendkívüli lemondás jogával.

Automatikusan honvédelmi alkalmazottá válik az, aki jövő január 1-jén honvédelmi szervezetnél közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) ügyrendi kérdésben kért szót, a demokrácia megcsúfolásáról beszélt az ülés lefolyása kapcsán. Hozzátette: az elnöknek úgyanúgy tiszteletben kell tartania a házszabályt, mint a többi képviselőnek, szerinte az elnöknek a pulpitusról kellene vezetnie az ülést.

Az elnöklő Latorcai János - aki az ellenzék akciója miatt az ülés kezdete óta saját képviselői helyéről vezeti az ülést - közölte, nem tartja ügyrendinek a jobbikos frakcióvezető felszólalását, majd folytatta az ülés vezetését.

13:34 - Módosította a parlament a munka törvénykönyvét

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.

Három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama - ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Eddig ez a passzus úgy szólt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap - vagy 52 hét -, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, "önként vállalt túlmunka" elrendelhető.

A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ugyancsak egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni - kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.

A Fidesz a törvénymódosítás céljáról szólva azt hangsúlyozta, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat.

13:22 - Törvényt hozott az Országgyűlés a kormányzati igazgatásról és a 2021-es népszámlálásról.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépése 2020-ra módosul

A parlament 130 igen szavazattal elfogadta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő jogszabályok módosítását.

Az előterjesztés határidőket igazít egymáshoz, így a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépése 2020. január 1-jére módosul.

Ezzel együtt a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályait rendező jogszabály hatályát 2020. január 1-jéig meghosszabbítják.

Így megfelelő idő biztosítható a szankciórendszerre való felkészülésre - mondta korábbi parlamenti expozéjában Tuzson Bence, a Miniszterelnökség államtitkára.

A törvénymódosításnak az is része, hogy ha a büntetőeljárás során nem születik olyan jogerős döntés, amely a közigazgatási szankció alkalmazását kizárná, akkor a hatóságnak a büntetőeljárás lezárása után egy év áll majd rendelkezésére a hatósági eljárás lefolytatására, valamint a közigazgatási szankció alkalmazására.

Egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítvány elfogadásával a Ház hozzájárult ahhoz is, hogy a társasházi törvény kimondja: a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2020. május 1-jéig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja.

Törvény a kormányzati igazgatásról

A korszerű és hatékony kormányzati igazgatás kialakítása, a kormányzati tisztségviselők jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése a célja az Országgyűlés által elfogadott, márciustól alkalmazandó kormányzati igazgatásról szóló törvénynek.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett jogszabályt - amely egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett - 129 igen, 1 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

A törvény rögzíti a kormányzati igazgatási szervek és a kormányzati igazgatásban alkalmazható tisztségviselők típusait, a kormány működését, a miniszterelnök feladatait, irányítási jogköreit, a kormányülésekre, kormánykabinetekre, kormánybizottságra, testületekre vonatkozó szabályokat. A törvény megteremti a kormányzati létszámgazdálkodás jogi kereteit.

Külön fejezet szól a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőkről, az őket illető jogosultságokról, kedvezményekről, támogatásokról.

Az NVB tagjává választották Szalay Tamás Károlyt

Az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjává választotta 131 igen szavazattal, 1 nem ellenében - Áder János köztársasági elnök javaslatára - Szalay Tamás Károlyt.

Póttaggá választották - az alábbi sorrendben - Téglási Andrást, Firicz Lászlót és Bordás Máriát.

A szavazáson az államfő is jelen volt.

Népszámlálás lesz 2021-ben

A soron következő, 2021-es népszámlálásról törvényt fogadott el az Országgyűlés szerdán 124 igen szavazattal.

A törvény meghatározza az adatszolgáltatók körét, intézkedik az adatfelvétel módjáról, kezdetéről és befejezésének határidejéről: az adatfelvételt 2021. május 1. és 2021. június 20. között kell elvégezni, az összeírásból kimaradt emberek és lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-ig kell befejezni; az adatelőkészítési és -feldolgozási folyamat 2022. június 28-ig tart.

A 2021. évi népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek meghatározott adatköreinek az összeírására terjed ki.

Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben tartanak teljes körű népszámlálást. A soron következő, 2021. évi a tizenhatodik lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában. A tízévenként végrehajtott népszámlálás eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, információs bázisai a gazdaságpolitikával, a területfejlesztéssel, a népesedéssel és a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal, a lakáskörülményekkel kapcsolatos szakpolitikáknak - olvasható az előterjesztésben.

Új törvényt hoztak Magyarország és kiemelt térségei területrendezési tervéről

A parlament új törvényt fogadott el Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről 127 igen szavazattal, 2 nem ellenében a kormány javaslatára.

A kabinet szándékai szerint az új jogszabállyal jelentősen erősödik az ország versenyképessége, mivel az keretet szab minden Magyarországon megvalósuló beruházásnak, meghatározva hol, mit, és milyen feltételekkel lehet megvalósítani. A kormány a szabályozás egyik legnagyobb újításának azt tartja, hogy az digitálisan szabadon hozzáférhetően, az ingatlan-nyilvántartási térképpel kompatibilis módon ábrázolja a legfőbb védelmi értékeket és a fejlesztési szándékokat.

12:58 - Kiemelten közérdekű beruházás az Opera rekonstrukciója - mondta ki az Országgyűlés szerdán. Arról is határoztak a képviselők, hogy szigorodnak a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályok.

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényeket módosított a Ház

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról döntött az Országgyűlés 131 igen szavazattal.

Az előterjesztés egyrészt a foglalkoztató nyugellátást szolgáló intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv, másrészt az értékpapírosítási rendelet jogharmonizációját valósítja meg.

A foglalkoztató nyugellátással kapcsolatos irányelv alapján a foglalkoztatói nyugdíjszabályozás a gazdasági és pénzügyi válságot követően szükségessé vált módosításokat tartalmazza - olvasható az előterjesztésben, amely így magasabb szintű irányítási és tájékoztatási követelményeket ír elő a nyugdíjkonstrukciók tagjai és ellátottai védelmében, valamint szigorúbb szabályozást a határokon átnyúló szolgáltatások ügyében.

Az értékpapírosítási uniós rendelet általános jelleggel meghatározza a főbb kereteket minden típusú értékpapírosítási tranzakcióra vonatkozóan. A rendelet 2019. január 1-jétől hatályos és alkalmazandó az Európai Unió összes tagállamában.

Egységesítették a feltételes szabadságra bocsáthatóság feltételeit

A parlament elfogadta a kormány büntetőjogi törvénymódosító csomagját, amely egyebek mellett egységesítette a feltételes szabadságra bocsáthatóság során mérlegelendő szempontokat.

A képviselők 131 igen szavazattal hagyták jövő az igazságügyi miniszter előterjesztését.

A Ház döntésével - az Alkotmánybíróság határozatára reagálva - visszaállította azt a 2010 előtti szabályozást, amely alapján bárki tehet feljelentést a minősített adattal visszaélés gyanújának észlelése esetén.

Az Alkotmánybíróságot érinti, hogy a testület a jövőben ösztöndíjat alapíthat, amelynek révén a programban részt vevők szakmai ismereteiket neves külföldi intézményekben, alkotmánybíróságokon és bíróságokon bővíthetik.

Kiemelten közérdekű beruházás az Opera rekonstrukciója

Az Opera rekonstrukciója kiemelten közérdekű beruházásnak minősül az egyes kulturális törvények 129 igen szavazattal elfogadott módosítása alapján.

A Liget Budapest projektet építtető zrt. által a fejlesztésekre létrehozott önálló gazdasági társaság a Magyar Állami Operaház és a Műhelyház megvalósítására kijelölt projekttársasággá válik. A fejlesztéssel érintett épületek, ingatlanok a beruházás idejére ezen társaság vagyonkezelésébe kerülnek. A projekttársaság a zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő társaság, amely társaság nem kerülhet ki a nemzeti vagyoni körből.

A változtatás értelmében az Opera rekonstrukciója kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.

A Városliget állami vagyonkezelője az eredeti tervek szerint egy új épületben kapott volna helyett, azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ezt a felelős gazdálkodás elvei alapján elvetette, és azt kezdeményezi, hogy a vagyonkezelői központot a Petőfi Irodalmi Múzeum Hermina úti ingatlanjában alakítsák ki. Ez az állami forrásokkal történő takarékoskodás mellett a Városliget zöldfelületét is növeli.

Az önkormányzatoknak koncessziós szerződést kell kötniük osztott tulajdonban álló ingatlanjaikra

A parlament arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy zártkörű pályázaton kössenek koncessziós szerződéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény hatályba lépése előtt még szabályosan létrejött osztott tulajdonra vonatkozó megállapodások helyett.

A képviselők 130 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadták el fideszes képviselők erről szóló javaslatát.

A kormánypárti politikusok indítványukban arra hívják fel a figyelmet, hogy az osztott tulajdon létesítését a hatályos jogszabályok már nem engedélyezik az önkormányzatoknak, így a módosítás egységesebb jogi helyzetet teremt.

Szigorodnak a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályok

Homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén részletes írásos tájékoztatást kell a beteg rendelkezésére bocsátani, ennek elmaradása pedig szabálysértésnek minősül - döntött az Országgyűlés, amikor 130 igen szavazattal elfogadta az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot.

A kormány a szigorítást azzal indokolta, hogy a homeopátiás készítmények gyógyhatása klinikailag nem bizonyított, így azok alkalmazása veszélyeztetheti a betegek gyógyulásának folyamatát, különösen abban az esetben, ha a hagyományos kezelés a homeopátiás készítmények használata miatt marad el.

Az új szabályok szerint a Magyarország uniós tagsága, vagyis 2004. május 1. előtt engedélyezett, terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszerek 2020. január 1-jét követően akkor hozhatók forgalomba, ha az európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az azt átültető jogszabályok előírásainak megfelelnek.

12:38 - A parlament szerdai határozathozatalai során elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében visszavásárolhatják lakásukat az eszközkezelő-program résztvevői. Az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat az EP-választáson - döntöttek a továbbiakban.

Visszavásárolhatják lakásukat az eszközkezelő program résztvevői

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy kedvezményesen visszavásárolhassák korábbi ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő, a bérleti díjakat rendszeresen megfizető bérlők.

A képviselők 133 igen szavazattal fogadták el a kormány erről szóló törvényjavaslatát. A kabinet korábban azt közölte, az intézkedés célja, hogy minden család saját otthonban élhessen.

A Nemzeti Eszközkezelő még 2011-ben, az otthonvédelmi akcióterv alapján jött létre a devizahiteleseket segítésére. A programban az állam megvásárolta a hiteladósok ingatlanát, akik azt visszabérelhették. A programban 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.

A hetedik alkotmánymódosítással összefüggésben módosították a házszabályt

Az alkotmány hetedik módosításával összefüggésben módosította a parlament - 132 igen szavazattal, minősített többséggel - a házszabályt.

A fideszes Hende Csaba és Bajkai István által benyújtott változtatás célja az előterjesztő által készített és a törvényjavaslat tárgyalása során módosított, illetve újraszerkesztett indokolás közzététele. Így az iromány-nyilvántartás részévé válik a törvényjavaslathoz fűzött indokolás mellett annak újraszerkesztett szövege is.

A mostani módosítást felmenő rendszerben, kizárólag a 2019. január 1-jén és az azt követően benyújtott törvényjavaslatok esetében alkalmazzák.

Bevezetik a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt

Az Országgyűlés 131 igen szavazattal elfogadta a kormány sportörvényt módosító javaslatát, amelynek értelmében jövőre bevezetik a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt, kiegészítve ezzel a sportolói jogállások körét. A regisztrált szabadidő-sportolók később állami kedvezmények igénybe vételére válhatnak jogosulttá. A regisztrációs folyamat, valamint a kedvezmények biztosításának és a rendszer működtetésének részletszabályait külön végrehajtási rendelet határozza majd meg.

A módosítás bővíti a hivatásos sportoló foglalkoztatási lehetőségeit, így a jövőben nem csak sportvállalkozás, hanem sportegyesület is foglalkoztathat hivatásos sportolót. Emellett a munkaszerződéssel foglalkoztatott hivatásos sportoló részt vehet a nemzeti válogatott keretben megbízási szerződés alapján.

A törvénymódosítás pontosítja az országos sportági szakszövetségek jogállásfeltételeinek és bírósági bejegyzésének szabályait, továbbá módosítja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő feladatokat és hatásköröket. Jövőben így az amatőr sportszervezetek által készített elszámolások ellenőrzési feladatai - ide nem értve a 300 millió forintot elérő programokat - teljes körűen az országos sportági szakszövetségek hatáskörébe kerülnek, és a sportpolitikáért felelős miniszter jóváhagyási feladata a hivatásos sportszervezetek elszámolásaira szorítkozna.

A sportrendezvények biztonságára vonatkozó szabályok is változnak: a jövőben fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén a beléptető rendszer alkalmazásának kötelezettségét az Országos Rendőr-főkapitányság határozza meg, kamerás megfigyelésre pedig a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó sportrendezvények esetén is lesz lehetőség.

A változtatások megteremtik annak a lehetőségét is, hogy az idegenbeli találkozókon a vendégcsapat szurkolójaként elkövetett nem megfelelő nézői magatartás tanúsítása esetén a vendég sportszervezet is felléphessen szurkolójával szemben, akár kizárást alkalmazva.

Az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat az EP-választáson

Megteremtette az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az európai parlamenti választásokon a parlament. Az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosítását 130 igen szavazattal fogadták el a képviselők a kormány kezdeményezésére.

A változtatás biztosítja a szavazás jogát a harmadik országban élő magyar állampolgárok, valamint - az általános választójog elvének megfelelően - a Magyarországon élő, de lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára.

Az EU hivatalos lapjában júliusban hirdették ki az EP-választójogi okmányt módosító határozatot, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy az EU-s lakhellyel nem rendelkező állampolgáraiknak is megteremtsék a lehetőséget az EP-szavazásra.

A jelöltként indulás joga továbbra is csak a Magyarországon élő magyar és uniós állampolgárokat illeti meg.

12:14 - Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre

A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával.

Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el szerdán a parlament. Az hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék - a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására - Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra - ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter.

A közigazgatási bírók jogállását az alaptörvényen túl a bírók jogállásáról szóló törvény szabályozza. A közigazgatási bíróságok bíráit a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek.

Ahogy a miniszter korábban ismertette, a jogszabály megteremti az esélyegyenlőséget a bírósági és nem bírósági pályázók között. Kérelmére minden közigazgatási perben ítélkező bíró, bírósági titkár és a joggyakorlati idő legalább felét kitöltő fogalmazó a törvény erejénél fogva külön pályázat és válogatás nélkül átkerül a közigazgatási bíróságokra.

A bírói testületek két szinten jönnek létre: az egyes közigazgatási bíróságok mellett összbírói értekezlet és közigazgatási bírói tanács, országos szinten Országos Közigazgatási Bírói Tanács létesül. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben - például személyi kérdések, ügyelosztási rend, költségvetési források biztosítása.

A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kap jogköröket.

A miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá az ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

A bíróságok felálltában átmeneti évet jelent a 2019-es. Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét - a köztársasági elnök május végéig tehet javaslatot a személyére, akiről az Országgyűlésnek június 15-ig kell döntenie - és jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A bírósági vezetői pályázatokat azután bírálják el, hogy felálltak a bírósági testületek.

A betöltetlen álláshelyek felére 2019. július 15-ig kell pályázatot kiírni, a másik felére legkorábban 2020-ban.

Az igazságügyi miniszter a törvény parlamenti vitájában elmondta: az megfelel az európai normáknak és kiállja a Velencei Bizottság kritikáját. Kijelentette, a közigazgatási bírósági rendszer felállításával a rendszerváltás adósságát rendezik.

11:49 - A számvevők illetményének emeléséről és a Magyar Honvédség szervezeti rendjének átalakításáról is döntött a parlament szerdai határozathozatalai között.

Emelkedik a számvevők illetménye

A parlament 132 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály módosítását a kormány javaslatára.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a törvényt azzal indokolta, hogy az ÁSZ személyi állományának jogviszonyára vonatkozó számos kérdést nem a számvevőszéki, hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályoz, ez pedig számos problémát vetett fel, így szükség van a jogrendszer koherenciájának megteremtésére.

Változtattak a számvevők alapilletményét meghatározó szorzón is: a legalsó kategóriába tartozó számvevő gyakornok esetében az illetmény az illetményalap 1,5-szerese helyett 1,9-szerese lesz, a legmagasabb kategóriában a számvevő főigazgató, főtitkár esetében az illetményalap 4,6-szerese helyett 6,5-szerese. A vezetői illetménypótlék is emelkedik az alapilletmény 20 százalékáról 35 százalékára.

A törvény szerint a számvevőszéki illetményalap megegyezik a tárgyévet megelőző év nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetével. 2017-ben 297 ezer forint volt ez az összeg.

A törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.

Megkezdődhet a közterületi kamerafelvételek központosított tárolása, haladékot kapott a kútbejelentés

A parlament lehetőséget adott a közterületen készített kamerafelvételek központi tárhelyen történő tárolásának fokozatos bevezetésére.

A képviselők 133 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadták el a belügyminiszter erről is szóló javaslatcsomagját.

A Ház döntése a belügyi tárca úgynevezett "szitakötőprojektjének" megvalósítását szolgálja. Első lépésben a fővárosban szűnik meg a felvételek helyi adattárolása. A változtatást a kihirdetést követő hatodik hónapban vezetik be, majd később országosan is folytatódhat.

A jövő évtől átlagosan újabb 5 százalékkal emelkedik a rendvédelmi hivatásos állomány illetménye, amely így 2015 óta átlagosan 50 százalékkal nő.

A módosítások egyike az idei év végéről 2020. december 30-ig meghosszabbította az engedély nélküli kutak bejelentési határidejét.

A fentieken túl a közlekedési szolgáltatók lehetőséget kaptak arra, hogy a lakcímnyilvántartás adatainak segítségével azonosítsák a menetdíjat meg nem fizető vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utast.

Átalakul Magyar Honvédség szervezeti rendje

Megszavazta a parlament a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló kormányzati javaslatot, amelynek értelmében a honvédség vezetője január 1-jétől a Magyar Honvédség parancsnoka, a miniszter csak irányítja a szervezetet.

A Ház 132 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és a katonai feladatok szétválasztásáról rendelkező csomagot, amely rögzíti az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzését, valamint az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát is.

A miniszter csak irányítja a jövőben a Magyar Honvédséget, vezetni a honvédség parancsnoka fogja. Ezzel a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválik a Honvédelmi Minisztériumból, felső szintű vezető szervként létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága.

A jogszabály rugalmasabbá teszi a hivatásos állományba kerülés szabályait.

A honvédelmi miniszter a javaslat benyújtásakor kitért arra, hogy a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyás a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelik a behívhatósági korhatárt. Ezáltal megközelítőleg 850 ezer emberrel gyarapítják a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.

A kiképzett tartalékos állományt kibővítik a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítő férfiakkal.

A jogszabály megteremti a honvédelmi veszélyhelyzet bevezetésének lehetőségét. Ez egy békeidejű, az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó, rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében. A honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetésének célja az országvédelemre vagy - szükség esetén - a különleges jogrend kihirdetésére való hatékony felkészülés biztosítása, a reagálási lehetőség a különleges jogrend kihirdetését nem indokoló esetleges fenyegetésekre.

Migrációs törvények

Szélesednek az idegenrendészeti hatáskörök, miután a képviselők 131 igen, 1 nem szavazattal elfogadták az egyes migrációs tárgyú törvények módosítását.

A változtatások nyomán bővül az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében.

Bővülnek az elektronikus ügyintézési lehetőségek. Idegrendészeti eljárásba tartozó kérelmezést elektronikus úton is lehet indítani, de a biometrikus adatok rögzítésének szükségessége miatt a - jogilag és biztonsági szempontból is elengedhetetlen - személyes megjelenési kötelezettség továbbra is megmarad.

A magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai a továbbiakban nem bírnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával, rájuk - más uniós államok rendelkezéseivel összhangban - a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat kell majd alkalmazni.

A menedékjogi törvény szerinti tartózkodási jogcímét visszavonják annak, aki más jogcímen tartózkodási engedélyt szerez.

11:29 - Új feladatokat kap az önállósodó Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, új pénzalap jön létre tévéfilmek támogatására, közérdekű célra is felhasználható lesz az illegálisan kitermelt fa - többek között ezekről határozott szerdán a parlament.

Új feladatokat kap az önállósodó Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

Önállósul a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT), miután szerdán elfogadta a testületről szóló új törvényt 132 igen szavazattal, egy nem ellenében a Ház.

A tanács új feladatokat is kap: egyebek mellett a kormányzati hírközlési és informatikai beruházásokat és a fejlesztési terveket is véleményezi, illetve javaslatot tesz.

Az öttagú NHIT elnökét, alelnökét és tagjait a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, működésének, szervezetének és feladatainak részletszabályait pedig a kormány rendeletben határozza meg. A testület a jövőben önálló költségvetéssel működik.

A sarkalatos szabályokat is tartalmazó jogszabály értelmében a tanács jelenlegi tagjainak megbízatása jövő év január 1-jével megszűnik.

A testület munkáját eddig a médiatörvény szabályozta, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alá tartozott és költségvetését is a hatóság biztosította. Elnökét és alelnökét eddig is a miniszterelnök nevezte ki, további tagokat azonban a médiatanács és a Magyar Tudományos Akadémia delegált. Eddig is a feladatai közé tartozott a kormány informatikai vagy hírközléssel kapcsolatos és a média területét érintő stratégiai döntéseinek, előterjesztéseinek, a minisztérium hírközlési, informatikai beszerzéseinek véleményezése.

Új pénzalap jön létre tévéfilmek támogatására

A tévéfilmek és sorozatok támogatására új pénzalapot hoz létre a filmalkotások készítésével és terjesztésével kapcsolatos törvénymódosítás, amelyet 132 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadott el a Ház kormányzati kezdeményezésre.

A Televíziós Film Mecenatúra bevétele önkéntes befizetések, adományok mellett a központi költségvetésből származhat, de a médiatanács dönthet úgy is, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból csoportosít át összegeket az alapba.

A mecenatúraprogram kezelője, támogatáspolitikájának meghatározója az öttagú Televíziós Filmkollégium. A médiatanács a politika jóváhagyását csak jogszabálysértésre hivatkozva tagadhatja meg.

Módosult az egyházak jogállásáról szóló törvény

A vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit és a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit is érinti az egyházak jogállásáról szóló törvénymódosítás, amelyet 131 igen, 2 tartózkodó szavazattal fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

A változtatást az alaptörvény ötödik módosítása is indokolta.

A jogi személyiséggel bíró vallási közösségek bejegyzése során a módosítás után nem az egyházak elismerésére, hanem nyilvántartásba vételére kerülhet sor bírósági eljárásban, a bevett egyházakat kivéve. Rendkívüli bírósági eljárások biztosítanák azt, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe.

Közérdekű célra is felhasználható lesz az illegálisan kitermelt fa

Az Országgyűlés 132 igen, 3 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Nagy István agrárminiszter egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztését.

Az uniós jogharmonizáció mellett változtattak a natúrpark definícióján, egyértelműsítették, hogy a miniszteri hozzájárulás a névhasználathoz nem eredményez új természetvédelmi területet.

A jövőben a vadászkamara által kiállított vadászjegy és vadászengedély kiállítása nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, így a bevételt a kamara az államtól átvett feladatainak ellátására fordíthatja.

Az élelmiszerlánc-törvényben rögzítették: hamisított termék esetén nem csupán az előállítóval vagy az első magyarországi forgalomba hozóval szemben lehet fellépni, hanem a többi forgalmazóval szemben is, ha hibát ők okozták vagy felismerhették volna.

Nő az élelmiszerrendészek jogosítványa, akik a jövőben igazoltathatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, a csomagot, feltartóztathatnak járműveket és akár elő is állíthatnak, ellenszegülés esetén bilincset is használhatnak.

Az erdőgazdálkodási törvény eddig a szállítással kapcsolatban nem tartalmazott részletes előírásokat, de az illegális fakitermelések felderítése érdekében a jövőben dokumentálni kell a járművek és a szállítás adatait.

A hungarikumtörvény módosításával az egyes ágazatokért felelős minisztereknek ágazati értéktárat kell létrehozniuk, amely nemzeti értékek adatainak gyűjteménye. Emellett a hungarikumokkal kapcsolatos adókedvezmények bevezetéséhez meghatározták a "hungarikumtermék" fogalmát.

A hegyközségi szervezetek a jövőben borrégiókkal is kiegészülnek, amelyek az országos és a borvidéki szint közé ékelődnek. A borrégiós tanácsok a többi között a régiót alkotó borvidékek közép- és hosszútávú stratégiáját dolgozzák ki.

Az erdőtörvény is változott, lehetőséget biztosítva az évtizedekkel ezelőtt megkötött és hamarosan lejáró megbízási szerződések meghosszabbítására másfél évvel, 2020. május 7-ig.

Az illegálisan kitermelt és elkobzott fa a jövőben közérdekű célra is felhasználható lesz.

Változik az elektronikus ügyintézés határideje az erdészeti szakigazgatási információs rendszer esetében 2019. január 1-jéről 2022. január 1-jére, a sertéstartás elektronikus bejelentése esetén 2019. január 1-jéről 2020. január 1-re.

A törvény - az ökológiai termelésre vonatkozó egyes rendelkezések kivételével - 2018. december 31-én lép hatályba.

11:20 - Az Országgyűlés szerdán úgy döntött, bevezeti a szakképzési centrumokban a kancellári rendszert, továbbá határozott arról, hogy egységes nyilvántartás jön létre az állami épületek szerzői jogairól.

Nemzetközi szerződések

Az Országgyűlés hozzájárult a Magyarország és Kína között a sanghaji központú Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról szóló megállapodás kihirdetéséhez.

Arról is határoztak a képviselők, hogy kihirdetik a magyar és az ausztrál kormány között kőolajkészletezési szerződések tárgyában kötött megállapodást.

Autóbuszos piacfelügyelet létesül

Az Országgyűlés a vasúti piacfelügyeleti szabályokhoz hasonlóan megteremtette a közúti személyszállítási szolgáltatások piacfelügyeletének jogi kereteit.

A képviselők 126 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről is szóló javaslatcsomagját.

Szankcionálhatóvá válnak az autóbuszos személyszállításra vonatkozó rendelkezések megtartását elmulasztó szolgáltatók. A kabinet szerint ez azért is különösen időszerű, mert 2019-ben megnyílik az uniós autóbuszos közúti személyszállítási piac, a piacfelügyelet révén pedig a hazai autóbuszos vállalkozások rendezetten fel tudnak készülni a piacnyitás követelményeire.

A módosítások emellett lehetőséget teremtettek arra is, hogy a gyorsforgalmi utak mintájára más, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű útépítéseknél is lehessen meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelésére célkitermelő helyeket nyitni a gyorsabb, gazdaságosabb és a környezetet kevésbé terhelő megvalósítás érdekében.

A határt átlépő díjköteles úton átlépők az első lehetséges helyszínen utólag is megvásárolhatják az autópálya-matricát - rögzítették.

Bevezetik a szakképzési centrumokban a kancellári rendszert

Rendszeres havi járadékot kapnak a jövőben a 65. életévüket betöltött Széchenyi-díjas tudósok és bevezetik a szakképzési centrumokban a kancellári rendszert - többek között ezt tartalmazza a kutatás-fejlesztéssel és szakképzéssel összefüggő törvények módosítása, amely 126 igen, egy nem szavazatot kapott az Országgyűlésben.

A havi járadékhoz szükséges, közel 200 millió forintos forrást a 2019-es költségvetésben biztosítják a Magyar Tudományos Akadémia számára. Az elfogadott javaslat indoklása szerint a tervezett havi járadék összege a művészjáradék mindenkori havi mértékével megegyezően, 2018. január 1-jén hatályos szabályozás szerint 121 ezer 125 forint havonta.

A felsőoktatáshoz hasonlóan a szakképzési centrumokban is bevezetik a kancelláriarendszert, hogy a centrumok főigazgatói a továbbiakban még jobban tudjanak koncentrálni elsődleges feladatukra, az általuk irányított intézmény szakmai tevékenységének, oktatási színvonalának felügyeletére. A kancelláriarendszer célja a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodás, a menedzserszemléletű működtetés biztosítása.

A szakképzési centrumok és a felsőoktatási intézmények bekapcsolódhatnak az ágazati képzőközpontok gyakorlati képzéseibe. Bevezetik a zárt rendszerű elektronikus távoktatás és távoktatási képzésmenedzsment fogalmát is, ami a szakképzés színvonalának javítását célozza.

A módosítással olyan jogi környezetet kívánnak teremteni, amelyben a közfinanszírozású kutatóhelyeken létrehozott szellemi alkotások a kutatóhelyek tulajdonává válnak. Így e szereplők érdekeltté válnak szellemi alkotásaik ipari jogvédelmi oltalmazásában, üzleti hasznosításában.

Energetikai- és klímapolitikai javaslatcsomagról döntöttek

A parlament hét energetikai, két klímapolitikai, továbbá két azokhoz kapcsolódó adózási tárgyú törvényen módosított egy kormányzati javaslatcsomag elfogadásával.

A képviselők 130 igen szavazattal, kettő nem ellenében és egy tartózkodás mellett hagyták jóvá az innovációs és technológiai miniszter előterjesztését.

A változtatások egyebek mellett egységesítik a panaszeljárásokat a távhőszolgáltatás, valamint a villamosenergia- és földgázellátás területein. Lehetőséget adnak arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) értékesíthesse a biztonsági földgáztárolóban meglévő 51 százalékos tulajdonrészét a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek.

A klímavédelmet érinti az a módosítás, amellyel az úgynevezett állami erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásán alapuló szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételeket kizárólag zöldítési célokra, főként az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését eredményező beruházásokra, pályázatokra lehet fordítani.

Egységes nyilvántartás jön létre az állami épületek szerzői jogairól

Az Országgyűlés létrehozott egy egységes nyilvántartást az állami épületek szerzői jogainak tárolására.

A képviselők 131 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát.

A szerzői jogok és a tervek a Lechner Tudásközponthoz kerülnek, ahonnan kikérhetőek lesznek a felújítások, áttervezések alkalmaival. A kabinet várakozásai szerint segíti majd az állami beruházásokat.

11:11 - A házelnök az ellenzéki tiltakozás ellenére megnyitotta az ülésnapot

Kövér László házelnök az ellenzék tiltakozása ellenére megnyitotta az Országgyűlés szerdai ülésnapját.

Kövér László - a parlamenti patkóban lévő helyéről beszélve - megkérte az elnöki emelvényt és a szónoki pulpitust elálló ellenzéki képviselőket, hogy a rendzavarást hagyják abba, és garantálják az Országgyűlés alkotmányos működését.

Közölte: az ülésvezetésre kijelölt Latorcai Jánost (KDNP) fizikai erővel megakadályozták ellenzékiek, hogy az ülésvezetést megkezdje, aminek a jogkövetkezményeit le fogják vonni.

A házszabály értelmében vett fegyelmi szankciót el fogja rendelni, a mértékéről a későbbiekben határoznak - tudatta a házelnök.

Egyúttal felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, hogy a parlamenti törvényben és a házszabályban foglalt fegyelemsértésen túlmenően megvalósult-e olyan tényállás, amely adott esetben a fegyelmi jogkörön túlterjeszkedő szankciót igényel.

Ezután Latorcai János alelnök a képviselői üléshelyéről kezdte meg az ülés vezetését, majd megkezdődtek a határozathozatalok.

Ellenzéki képviselők a miniszteri padsor előtt állnak, folyamatosan hangos sípszó hallatszik.

10:51 - Ellenzékiek elállták az elnöki emelvény feljáratát

Az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, valamint függetlenek a parlament szerdai üléskezdése előtt felsorakoztak az elnöki emelvény, valamint az előtte lévő szónoki pulpitus körül, mindkét oldalról elállva a feljárat útját.

Jobbikos képviselők egy molinót feszítettek ki, rajta egy keresztben áthúzott Családok éve felirattal, és egy másik, Rabszolgák éve 2018. írással, ami alatt az szerepel, Köszönjük, Fidesz!.

Fotó: MTI

Az ellenzéki akció résztvevői a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásáról is szóló munkatörvénykönyv-módosítás ellen tiltakoznak - derül ki politikusi posztokból egy közösségi oldalon.

A napirendjén több tucat határozathozatallal meghirdetett ülés 10.15 órakor kezdődött volna, egyelőre csúszás van.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés ma több mint negyven javaslatról dönt, majd a klímaváltozás hatásairól tart politikai vitát.

A parlament idei záró ülésének harmadik napja délelőtt 10 óra 15 perckor, szavazásokkal kezdődik. A képviselők ekkor hozhatnak törvényt a közigazgatási bíróságokról, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők otthonteremtéséről, a kormányzati igazgatásról, a 2021-es népszámlálásról, a Hungary Helps programról, a magyar-székely összetartozás napjáról, valamint az állami magasépítési beruházások megvalósításáról. A fentieken kívül számos, már meglévő jogszabályon is módosíthatnak, így például változhat az agrártörvény, valamint a munka törvénykönyve.

A határozathozatalok után az éghajlatváltozás kihívásairól tartanak ötórás időkerettel kiírt politikai vitát az LMP kezdeményezésére.

Az Országgyűlés őszi ülésszaka - a parlament honlapján elérhető ülésterv alapján - csütörtökön ér véget. A képviselők ekkor három, az igazságszolgáltatást érintő javaslatról tárgyalnak: a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az ügyészség tavalyi évről szóló beszámolója kerül terítékre.