OGY - Jóváhagyta a Ház az orosz-magyar hitelmegállapodást

21:35 - A földtörvény Fidesz által kezdeményezett módosításával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés hétfői ülése.

Magyar-német katonai együttműködés megerősítése

Az Országgyűlés hétfőn lefolytatta annak a kormányzati előterjesztésnek a vitáját, amely a magyar és német katonai együttműködés folytatásához kíván parlamenti felhatalmazást szerezni. Hende Csaba honvédelmi miniszter expozéjában hangsúlyozta, Magyarország és Németország között az elmúlt években egyre intenzívebbé vált a katonai együttműködés, amely kiterjed a közös kiképzések és gyakorlatok szervezésére, tisztek kölcsönös kiküldésére, valamint műveleti és haditechnikai együttműködésre is. Ezen együttműködés egyik szükségszerű eleme a fegyveres erők tagjainak a másik állam területén szolgálati céllal történő ideiglenes tartózkodása, amihez az Országgyűlés hozzájárulása is szükséges.

A javaslat vitájában a Fidesz nevében Balla Mihály támogatta az előterjesztést, míg a Jobbik elutasító álláspontját Kulcsár Gergely ismertette. Az ellenzéki politikus felszólalásában úgy fogalmazott, pártja azon az 1848-ban is megfogalmazott elvi állásponton van, amely a magyar katonák külföldi, illetve a külföldi katonák magyarországi állomásoztatásával szemben helyezkedik el.

Vita a földtörvény módosításáról

Hat földügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza az a kormánypárti javaslat, amelyet előterjesztőként a fideszes Font Sándor ismertetett hétfőn a parlamentben.

Hangsúlyozta, az előterjesztés úgy módosítaná a polgárok személyi adatainak es lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt, hogy előkészítse a tavaly elhatározott közhiteles címregiszter kialakítását. Ennek első lépése a jelenleg kezelt címállomány előzetes felmérése, felülvizsgálata helyi szinten - mondta, hozzátéve: tervezete ezért előírja a jegyzőknek az adatok pontosságának, a címek valódiságának ellenőrzését a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által elkészített elektronikus adatállomány segítségével. Az ellenőrzés eredményéről november 15-ig a címjegyzék visszaküldésével kell tájékoztatni a szervezetet. Az indoklás szerint a címregiszter feltöltése (ősfeltöltés) ezen az adatbázison alapul majd.

A fideszes Horváth István a vitában azt mondta, a javaslat aktuális kérdéseket és kisebb jellegű korrekciókat tartalmaz.

Legény Zsolt (MSZP) kifogásolta, hogy kivételes sürgősséggel tárgyalnak egy önálló képviselői indítványként benyújtott javaslatot, amelyről már régen dönteni kellett volna. A módszer azonban felveti a kérdést, hogy szükség van-e vidékfejlesztési minisztériumra.

Hozzátette: ahelyett, hogy a fontos problémákat orvosolná az egyébként rosszul előkészített javaslat, most bizonytalanabbá teszi az agrárium helyzetét, és ez súlyosan veszélyezteti a mezőgazdaságot.

A jobbikos Magyar Zoltán azt mondta, számára sem érthető, hogy miért tárgyalják kivételes sürgős eljárásban a javaslatot. Közölte továbbá, nem tudják támogatni a tervezetet annak ellenére, hogy van benne előre mutató lépés, de a földekkel kapcsolatos információk kezelésének megoldása, az információ használata egyelőre aggályos.

Sallai R. Benedek (LMP) közölte, elvi gondjaik vannak a javaslat több pontjával. Ezek között említette, hogy 378 milliárd forintnyi föld rendelkezési jogát úgy akarják kiosztani, hogy nincs róla stratégia, az arról döntő bizottság résztvevőinek körét pedig szűkítik.

Font Sándor előterjesztő Legény Zsolt felszólalására utalva azt mondta, nem kíván "politikai maszlagra" válaszolni.

Napirend utáni felszólalások

Napirend utáni felszólalásra öt képviselő jelentkezett, a szocialista Kiss László Horn Gyulának a vasfüggöny átvágásában játszott szerepéről emlékezett meg, Magyar Zoltán (Jobbik) pedig arról beszélt, hogy az iparinyersanyag-termelésről át kellene állni a mezőgazdaságra. Kepli Lajos (Jobbik) a vízgazdálkodás fontosságáról, Ikotity István (LMP) a pedagógusok alacsony béréről beszélt, Sallai R. Benedek (LMP) pedig megemlékezett Fekete István íróról.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János az ülést lezárta és jelezte: várhatóan jövő hétfőn ül össze újra a parlament.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium politikai államtitkára napirend előtt felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén június 23-án.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
20:33 - Határozathozatalokkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése, ennek során a képviselők szavaztak egyebek mellett a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodásról.

Szigorodhat a beléptetés a stadionokba

A közeljövőben szigorodhat a beléptetés a stadionokba, miután az Országgyűlés a sporttörvény módosításával úgy döntött: a sportrendezvény-szervezőknek - ha beléptető rendszert alkalmaznak - joguk lesz a 14 évesnél idősebb nézők képmásából, ujj- vagy vénalenyomatából, illetve íriszképéből készített úgynevezett biometrikus sablon alapján azonosítani a szurkolókat.

A fideszes Vas Imre és Simon Róbert Balázs által jegyzett törvénymódosító javaslatot 111 igen szavazattal, 48 nem ellenében fogadta el a parlament.

Az alapszabály továbbra is az, hogy beléptető rendszer alkalmazásánál a sportrendezvény-szervező csak névre szóló belépőjegyet és bérletet értékesíthet.

Változás azonban, hogy a beléptető rendszert használó szervezőnek a beléptetéskor csak akkor kötelező a jegyek, bérletek vagy klubkártyák adatainak egybevetése az általa vezetett vagy a sportrendészeti nyilvántartással, ha a rendőrség felhívja őt az adatok egyeztetésére. Ilyen felhívás hiányában a szervezőnek csak lehetősége, és nem kötelezettsége az adategyeztetés.

A szavazás előtti vitában Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta, a motiváció nyilvánvaló: van egy rendszer, és a kormányoldal ahhoz akar jogszabályt alkotni. Problémának nevezte, hogy a kormánypárti politikusok továbbra is képviselői indítványként nyújtják be a kabinet elképzeléseit, így azok nem mennek át azokon a szűrőkön, amelyeken a kormányzati előterjesztéseknek át kell menniük.

Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy a javaslat az alaptörvénybe és emberi jogi normákba is ütközik. A jogszabály szükségtelen és aránytalan, ráadásul rengeteg gyakorlati problémát fog felvetni az alkalmazása; abból indul ki, hogy a szurkolók jelentős része potenciális bűnelkövető - mondta.

[namelink name="Bánki Erik"] (Fidesz) azt mondta, hogy az ellenzéki képviselők vagy nem értik, miről szól a törvény, vagy szándékosan félreértik azt. Az adatokhoz nem juthatnak hozzá a biztonsági cégek, és a beléptetési rendszer hibaszázaléka egy ezrelék - hangsúlyozta.

[namelink name="Szabó Tímea"] (független) azt vetette fel, hogy milyen jó szándék az, ami abból indul ki, hogy a szurkolók bűnözők.

A vita lezárását követően [namelink name="Vas Imre"], a javaslat egyik beterjesztője egyetértett azzal, hogy a szurkolók 98-99 százaléka békés szándékkal érkezik a stadionba, de véleménye szerint a fennmaradó körülbelül egy százaléktól meg kell védeni a többi szurkolót és a létesítményeket.

Változnak egyes adószabályok

Az Országgyűlés döntésének értelmében a jövőben új feltételek mellett igényelhetnek fejlesztési adókedvezményt beruházásaikhoz a vállalkozások, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályok pedig idén július 1-je helyett csak 2015. január 1-jén lépnek hatályba. Elhalasztotta a parlament az üzemanyagok jelölését és ellenőrzését szolgáló rendszer bevezetését is.

Az Országgyűlés hétfőn 112 igen szavazattal, 47 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más jogszabályok módosításáról szóló javaslatot, a fideszes Manninger Jenő és Szűcs Lajos indítványát, amely ezekről a változtatásokról rendelkezik.

Az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra új iránymutatást és általános csoportmentességi rendeletet dolgozott ki a tagállamoknak a belső piaccal összeegyeztethető támogatásokkal kapcsolatban. Mivel Magyarország továbbra is fejlesztési adókedvezményt akar nyújtani a vállalkozásoknak, meg kellett teremteni a hazai és az uniós szabályozás közötti összhangot, ami szükségessé tette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását.

Selmeczi Gabriella lesz a népjóléti bizottság elnöke

A fideszes [namelink name="Selmeczi Gabriella"] váltja az egészségügyi államtitkárrá kinevezett Zombor Gábort a parlament népjóléti bizottságának élén - döntött hétfőn egyhangúlag az Országgyűlés, amely arról is határozott, hogy a nemzeti összetartozás bizottságának elnöki posztjára a szintén fideszes Pánczél Károly kerül.

A nemzeti összetartozás bizottságában is azért volt szükség a cserére, mert az eddigi elnököt, Potápi Árpád Jánost államtitkárrá nevezték ki a Miniszterelnökségen, ahol szintén a nemzetpolitikáért felel.

A népjóléti bizottságban Selmeczi Gabriella alelnöki székét frakciótársa, Bene Ildikó kapja.

Miniszteri és államtitkári kinevezések miatt több más bizottsági poszton is változás lesz.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 23-án.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
18:58 - A paksi hitelszerződésről szóló törvényjavaslatról vitáztak hétfőn az Országgyűlésben. Ezt követően a sporttörvényről ütköztették nézeteiket a képviselők.

MSZP: brutálisan nő az államadósság

Az MSZP-s [namelink name="Tóth Bertalan"] szerint a kormány eladja Magyarország energiafüggetlenségének reményét, a megállapodás elfogadása a történelem "fekete napja lesz". Úgy vélte: a hitelmegállapodás csak az oroszoknak jó üzlet, Magyarországot rabszolgaságban tartja. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a megállapodás körülményeiről nem lehet tudni semmit, ezért eseti bizottság felállítását sürgette, amelyben civil szerveztek részvételét szorgalmazta. Úgy vélte: ez a hitelszerződés nem összehasonlítható az IMF-szerződéssel, amit magasabb kamatú piaci hitelből fizettek vissza.

Párttársa, Burány Sándor szerint a megállapodás brutálisan növeli az államadósságot. Felháborítónak nevezte, hogy a kormány nem rendelt semmilyen elemzést, így ő a költségvetési bizottság elnökeként levélben fordult Kovács Árpádhoz, a Költségvetési Tanács elnökéhez azt kérve: saját hatáskörben készítsenek ilyet és bocsássák az Országgyűlés rendelkezésére. Megjegyezte: az MSZP a vita és a szavazást elhalasztását kérte.

LMP: a szerződés egyoldalúan az orosz fél érdekeit tükrözi

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a megállapodás egyoldalúan az orosz fél érdekeit tükrözi, 2026-tól akkor is fizetni kell, ha addigra nem áll ott atomerőmű. Hozzátette: ha Magyarország nem tud időben fizetni, akkor államcsőd is elképzelhető. Kijelentette: nem eladósodni kellene, hanem végrehajtani az LMP programját, mert nem a nukleáris energiáé a jövő, hanem a megújuló szektoré.

Frakciótársa, Sallai R. Benedek felvetette, hogy a 133 fideszes képviselőből senki nem kérdőjelezi meg, hogy tényleg jó-e a konstrukció. Az ellenzéki politikus egy Zsiguli-vásárláshoz hasonlította a megállapodást, amit csak 10 év múlva kell elkezdeni törleszteni.

A Jobbik másként képzelte el a finanszírozást

[namelink name="Kepli Lajos"] (Jobbik) szerint a megújuló energia és az atomenergia nem ellentétes, hanem igényli egymást, szükség van az időjárástól függetlenül is stabilan működő alaperőművekre. Azt mondta: a Jobbik nyugodt szívvel mond igent az új blokkokra, de nem ennyire nyugodt a keretmegállapodást illetően. Hozzátette: a hazai bankbetét-állomány felhasználásával lehetett volna megoldani a finanszírozást. A jobbikos politikus szerint a kérdésben igazán csak ők képviselik a nemzeti érdeket. Jelezte, hogy az eseti bizottság felállításával egyetértenek, annak kormánypárti többségével és elnökével nem, s a civil szervezetek jelenlétét sem tartják jónak a nemzetbiztonsági kockázatok miatt.

Tállai: szakmai érvek nem hangzottak el

Az Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt mondta: érződik, hogy az MSZP-nek most nincs önbizalma Magyarországgal kapcsolatban, miközben az IMF-hitel idején nem voltak aggályaik. Azt mondta: ha 2024-ben is Fidesz-kormány lesz, akkor rendben lesz az erőmű és a törlesztés is. Tállai András szólt arról is, hogy csak politikai ellenérveket hallott a szerződésre vonatkozóan, szakmaiakat nem, ezért úgy véli: a megállapodás helytálló.

Vita a sporttörvényről

A sportról szóló törvénymódosításhoz benyújtott bizottsági jelentések és módosító javaslatok vitájában Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, feljelentést fognak tenni, mert másfél hete vénalenyomatot és íriszmintát vesznek a ferencvárosi stadionban a bérletvásárláshoz. Ez még nem egy elfogadott szabályozás, erről még most tárgyalnak - jegyezte meg.

[namelink name="Simon Róbert"] (Fidesz) azt kérte, módosított formában támogassák a törvénytervezet.

Simicskó István, sportért felelős államtitkár azt mondta: a kormány számos fejlesztést valósít meg, hogy kulturált és biztonságos környezetben szurkolhassanak a magyar családok. Jelezte: az elmúlt évek tapasztalatai, az MLSZ szakmai véleményével felvértezve és az uniós elvárásokat figyelembe véve törekednek minderre. A benyújtott módosítások alapján a beléptetési rendszereket alkalmazhatja az adott klub - és nem kötelezettségként írják elő - a szervezőkön keresztül.

[namelink name="Varga László"] (MSZP) kiemelte: az összegző javaslat technikai módosításokat tartalmaz, a kormánypártok szándéka semmiben nem változott az általános vita óta. Hozzátette: a rendteremtés szlogenje csökkentette a nézőszámokat, s a még megmaradt futballszurkolókat és sportkedvelőket biztosan nem lelkesíti, ha még nehezebb lesz a bejutás. Miért vetik tortúrának alá az embereket, miért erőltetik a regisztrációt? - kérdezte, hozzátéve: komoly adatvédelmi aggályok merülnek fel, és ettől nem lesz jobb a magyar labdarúgás. Semmi nem indokolja ezt a jogszabályt, a NASA-hoz lehet ilyen módon bejutni - jegyezte meg.

Schiffer András (LMP) szerint ha törvényes felhatalmazás nélkül végeznek ilyen ellenőrzést, mint amiről Szilágyi György beszélt, az bűncselekmény. Nem biztos, hogy belegondoltak a törvényjavaslat következményeibe - mondta, és azt kérdezte: ez úgy lesz, hogy augusztusban a frissen épült mezőkövesdi stadionban vénalenyomatot vesznek attól, aki a vendégszektorba be akar menni? Hozzátette: nem sikerült korrigálni a javaslatot, az alaptörvény-ellenes. Tegyék félre egyszer, amit "a Habony-művekből legyártottak önöknek" - fogalmazott az LMP-s képviselő.

Simicskó István (KDNP) úgy látta: a politikának érdemes megfontolnia azt, amit a sportszakma szeretne. A helyzet most nem jó, nem optimális és nem kívánatos - vélte. Szerinte van létjogosultsága az előterjesztésnek és tenni kell azért, hogy kulturált, családbarát feltételei legyenek a szurkolásnak. Senki ellen nem irányul, ez mindannyiunkért történő módosítás - fogalmazott, és a KDNP támogató álláspontját tolmácsolta.

Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén június 23-án.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
18:48 - A földalapú támogatások és a Debrecen-Budapest közötti vasúti menetidő is terítékre került a parlamentben hétfőn, a kérdések során. Ezt követően a paksi hitelmegállapodás bizottsági jelentéseiről vitáztak a képviselők.

Az LMP a földalapú támogatásokról

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, hogy részben a sajtóból értesültek arról a progresszív rendszerről, amelyik az első pilléres vidékfejlesztési támogatások során a nagyobb birtokokat "elkezdené egy picikét szankcionálni" és visszaadna támogatásokat a középbirtokoknak. Emellett egy olyan hír is felröppent, hogy a második pillérből az elsőbe csoportosítanának át pénzeket - tette hozzá. Véleménye szerint nem lenne szükség arra, hogy elvonjanak a vidékfejlesztési forrásokból.

Arra is kitért, hogy szeretnék, ha az általuk elviekben támogathatónak tartott progresszív rendszert átgondolnák, mert önmagában a birtoknagyság még nem jelenti azt, hogy egy-egy gazdaság valóban értéket teremt.

[namelink name="Lázár János"] Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, abban a parlamenti pártok egyetértenek, hogy az elmúlt 24 vagy talán 35 évben a vidéken élők életlehetőségei sérültek és a vidéken élők hátrányban vannak akkor, amikor a munkaerőpiacon helyt kell állniuk.

A kormány elképzelései szerint az állam számára rendelkezésre álló források átrendezésével viszont esélyt tudnak teremteni - jelentette ki. Ezek természetbeni, illetve a döntő mértékben az EU-ból érkező anyagi jellegű források - közölte.

Az uniós források felosztása az elmúlt hét évben nem volt sikeres, mert a földalapú támogatásokból hetven százalékban részesültek a nagyüzemek, amelyek legalább ugyanennyit kaptak a vidékfejlesztési ágból is - folytatta.

A földalapú támogatásoknál 150 ezer euróig nem alkalmazhatnak degressziót, afölött viszont csökkenteni akarják a nagybirtok számára elérhető földalapú támogatást. 150 ezer euró alatt, ami körülbelül 1000-1100 hektárt jelent, mindenki számára szeretnék fenntartani a jelenlegi, nagyságrendileg hetvenezer forintos hektáronkénti földalapú támogatás - mondta. Ehhez a vidékfejlesztésből kell a földalapú támogatásokhoz pénzt áttenni, a degresszió által megnyert összegeket pedig vissza lehet tenni a vidékfejlesztésbe - emelte ki.

MSZP: mikor lesz másfél óra a Debrecen-Budapest távolság vasúton?

[namelink name="Bangóné Borbély Ildikó"] (MSZP) felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztériumok esetleges vidékre helyezése kapcsán Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere arról beszélt: a megyeszékhely és a főváros távolsága táblától-tábláig közúton és vasúton egyaránt két óra. Hozzátette, hogy Kósa Lajos szerint az óránkénti százhatvan kilométerre képes vonatokkal a menetidő csak másfél óra lesz.

A képviselő azt kérdezte, hogy mikor lesznek olyan állapotok a magyar vasutakon, hogy Debrecenből Budapestre el lehessen jutni másfél óra alatt.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a Budapest-Debrecen-Záhony vonalon jelentős felújítás és átépítés zajlik, a munkálatok alatt a vonatok menetideje 10-25 perccel növekedtek meg. A Ferihegy és Debrecen között távot az Intercity vonatok két óra kilenc perc, míg az úgynevezett Kengyelfutó gyorsvonat két óra három perc alatt teszi meg.

A későbbiekben a kormány a Püspökladány és Debrecen között is pályafelújítását tervez, amely után százhatvan kilométeres segítséget is el lehet érni, az pedig akár félórás menetidő csökkenést is jelenthet - közölte.

Tállai: a Magyarország számára legjobb finanszírozás mellett döntöttek

A Magyarország számára legjobb finanszírozás mellett döntött a kormány - jelentette ki az előterjesztő képviseletében a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a paksi hitelmegállapodás bizottsági jelentéseiről szóló vitában. Tállai András az előzményeket felidézése mellett azt mondta: a paksi bővítés úgy válik lehetővé, hogy az állam kizárólagos tulajdonos marad, s az ár meghatározása is magyar döntés lehet. A hitelmegállapodás előnyei között említette, hogy a 30 éves futamidő alatt csak akkor kell megkezdeni a tőketörlesztést, ha az új blokkok üzemelnek, a kölcsön összhangban van a költségvetés teherbíró képességével és megfelel az adósságszabálynak is.

Az államtitkár kiemelte: a beruházásnak köszönhetően tízezer új munkahely jön létre és 1 százalékkal növekedhet a nemzeti össztermék. Emellett 4 milliárd euró megrendelést jelent a hazai vállalatoknak és 1 milliárdos adóbevételt az államkasszának - tette hozzá.

Fidesz: a piacinál kedvezőbbek a feltételek

Balla Mihály fideszes képviselő szerint a 10 milliárd eurós hitelkeret a piacinál kedvezőbb feltételekkel érhető el, nem kell feltétlenül az egészet felhasználni és adott esetben díjmentesen előtörleszthető. Megjegyezte: az új blokkok a legmodernebb technológiával épülnek. A kormánypárti politikus a szocialista kifogásokra utalva azt mondta: az MSZP lehetne szerényebb is, miután a Gyurcsány-Bajnai kormány 2009-ben 14 milliárd eurót vett fel az IMF-től. Felvetette, hogy mi épült ebből a pénzből az országban. Visszautasította azt is, hogy titokban ment volna az előkészítés és jelezte: az előzmények a gazdasági bizottság előtt is voltak, csak az MSZP-s képviselők távolmaradtak.

A szavazás eredménye látható egy kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén június 23-án, miután a Ház 10 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett jóváhagyta a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
18:42 - Jóváhagyta a Ház az orosz-magyar hitelmegállapodást

Jóváhagyta a parlament hétfőn a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást.

[namelink name="Varga Mihály"] nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát - amely tartalmazza a szerződés magyar és orosz nyelvű szövegét is - 110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. Igennel a Fidesz-KDNP képviselői szavaztak, az MSZP, az LMP és a függetlenek nem támogatták a javaslatot, a Jobbik pedig tartózkodott. A határozathozatal után az LMP-s Szél Bernadett a paksi bővítés elleni tiltakozásra utaló feliratú pólót adott át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

A hitelszerződés szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.

A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.

Az orosz és a magyar fél minden költségvetési évet megelőző hat hónappal megállapodik a következő költségvetési időszakban felhasználandó hitel összegéről. Az előzetesen benyújtott tervhez képest le nem hívott összegekre az orosz állam rendelkezésre állási díjat számít fel.

A kölcsönt 2014 és 2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket, azzal, hogy az első részlet a paksi erőmű 5-ös és 6-os blokkja üzembe helyezéséhez legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.

A visszafizetés első hét évében a hitel ténylegesen felhasznált összegének 25 százalékát, a következő hét évben a 35 százalékát, az utolsó hét évben pedig a 40 százalékát kell törleszteni.

A magyar állam jogosult bármely összeg díjmentes előtörlesztésére, ha erről az orosz felet 90 nappal az előtörlesztést megelőzően értesíti.

A kamat a felvett kölcsön egyenlege után 2014-ben és a paksi atomerőmű 5-ös, valamint 6-os erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb 2026. március 15-ig évi 3,95 százalék. Ezt követően, a visszafizetés első hét évében évi 4,50 százalék, a következő hét évben évi 4,80 százalék, a visszafizetés utolsó hét évében pedig 4,95 százalék.

A megállapodás rendelkezik az esetleges késedelemről is. Ennek értelmében a késedelmes összeget az adott időszakban érvényben lévő kamatláb 150 százalékának megfelelő mértékű késedelmi kamat terheli. Az indoklásban is megemlítik, hogy fél éven túli fizetési késedelemnél a hitelszerződés felmondható, ebben az esetben a hitelkeret terhére addig lehívott teljes összeg esedékessé válik.

A vitás kérdések rendezéséről azt írják, hogy a felek a megállapodással kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetéseken rendezik.

Németh Lászlóné korábbi nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Az aláíráson jelen volt [namelink name="Orbán Viktor"] miniszterelnök és [namelink name="Vlagyimir Putyin"] orosz államfő.

A paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást február 6-án hagyta jóvá a magyar parlament.

Az orosz-magyar együttműködés kiterjed a paksi erőmű teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leálló első négy blokk teljesítményének kiváltására. Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad.

17:15 - Kunhalmi Ágnes büntetett előéletét, az iskolai élelmiszer-automatákat, a pedagógus érdekvédelmet, a Széchenyi Pihenőkártyát, Tasnádi László államtitkári kinevezését és a hulladékgazdálkodást is érintették az azonnali kérdések, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Fidesz: jogerősen elítélt ember szerepet vállalhat az MSZP-ben?

[namelink name="Kucsák László"] (Fidesz) arra kérdezett rá: van-e bármilyen zsinórmérték még az MSZP-ben azután, hogy bár alapszabályuk nem engedné, mégis szerephez jut az a Kunhalmi Ágnes, akit korábban közokirat-hamisításért jogerősen elítéltek?

[namelink name="Répássy Róbert"], az igazságügyi tárca államtitkára arról beszélt: vajon a párt etikai bizottsága indított-e eljárást, és azt is mondta, megvizsgálja, hogy az akkor a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó Kunhalmi Ágnes ügyét hogyan kezelte a tárca. Közölte azt is: az Országgyűlésnek minden adatot nyilvánosságra kell hoznia tagjainak korábbi büntetéséről.

MSZP: ki kell tiltani egyes automatákat az iskolákból

[namelink name="Kiss László"] (MSZP) szerint az iskolai automatákban olyan élelmiszereket árulnak, amelyeket a büfékből kitiltottak. Sokszor azonban erről nem kérdezik meg a szülői szervezeteket, holott kellene. Szerinte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ inkompetenciája itt is veszélyeket okoz.

[namelink name="Rétvári Bence"], az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára sorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az egészségesebb közétkezés érdekében tett, a többi közt a mintamenza programról szólt. Ha jogszabályellenesen helyezik ki az automatát, azt el kell távolítani - jelentette ki.

Jobbik: csak egyetlen szervezettel fog egyeztetni az oktatási kormányzat?

[namelink name="Dúró Dóra"] (Jobbik) bírálta az oktatási államtitkárt, aki azt kifogásolta a pedagógus szakszervezetekkel kapcsolatban, hogy azok szakmai észrevételeket tesznek. Aggályokat fogalmazott meg a Nemzeti Pedagógus Karral kapcsolatosan és azt kérdezte: kizárólag velük kíván egyeztetni a tárca?

Rétvári Bence államtitkár szerint a NPK-ban minden pedagógus részt vehet. Szélesebb felhatalmazással rendelkezik, mint a szakszervezetek, akiknek a véleménye ugyanakkor továbbra is fontos - fogalmazott.

KDNP: hogyan alakult a SZÉP-kártya forgalma?

[namelink name="Hargitai János"] (KDNP) szerint beigazolódni látszik a Széchenyi Pihenőkártya célja, növekedett a belföldi turizmus, az emberek regenerálódásának pedig nemzetgazdasági haszna van. Választ várt arra: hogyan alakul a kártya forgalmazása.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkár az elmúlt négy év egyik legsikeresebb döntésének nevezte a kártya bevezetését. Több mint egymillióan használják, az azt biztosító munkáltatók száma meghaladja a 24 ezret - mondta -, a kártyákra pedig egyre több forrást töltenek fel.

LMP: hány egykori ügynök kapott helyet a kormányokban?

Schiffer András (LMP) bírálta a kormányt a Tasnádi László államtitkári kinevezése miatt, aki a rendszerváltás előtt az állambiztonságnak dolgozott. Hányan vannak még, akik korábbi állambiztonsági tisztségük után a rendszerváltás utáni kormányokba kerültek? - kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkár hangsúlyozta: pénteken Tasnádi László részletesen beszámolt az életútjáról, Schiffer András pedig ezt a bejelentést kívánja politikai haszonszerzésre használni. "Kérem, hogy ezt ne tegye" - felelte.

MSZP: mi lesz a hulladékgazdálkodással?

[namelink name="Heringes Anita"] (MSZP) a hulladékgazdálkodással kapcsolatban azt kérdezte: valóban működőképes az a rendszer, amelybe többet kell beforgatni, mint amennyit a rezsicsökkentés által nyerte az emberek? A cégek többsége szerinte a végtartalékait éli fel.

[namelink name="Nagy István"], a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára működőképesnek nevezte a rendszert, amely - mint mondta -, most áll fel. Átmeneti időszak van - fűzte hozzá -, ha az önkormányzatok nem tudják ezalatt ellátni a feladatokat, a kormány és a katasztrófavédelem segítséget nyújt számukra. Nem lesz olyan település, ahol a szolgáltatást nem látják el - jelentette ki.

A kétgyermekes családok adókedvezményéért szólalt fel a Jobbik

A kérdések során [namelink name="Sneider Tamás"] (Jobbik) arról beszélt, május 24-én felröppent a hír arról a kormányzati elképzelésről, hogy bővíthetik a kétgyermekes családok adókedvezményeit. A politikus azt kérdezte, hogy most akkor mégsem duplázzák meg ezeknek a családoknak az adókedvezményét?

Tállai András a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt felelte, növelni kell a családi adókedvezmények nagyságát, de ez már nem társadalompolitikai, hanem alapvetően költségvetési kérdés. Erre a témára akkor lehet érdemben visszatérni, ha a magyar gazdaság teljesítménye olyan adóbevételeket hoz, amelyeket támogatás címén oda lehet adni a családoknak - közölte.

A kistelepüléseknek kért támogatást a szúnyoggyérítéshez a Fidesz

[namelink name="Simon Róbert Balázs"] (Fidesz) azt mondta, hogy a szakértők szerint az enyhe tél és a nagy mennyiségű májusi csapadék miatt a vízzel borított területeken optimális tenyészhelyek jöttek létre a csípős szúnyogok számára, miközben az árvízi szúnyogfajok a szokottnál is több petét raktak le. Az extrém méretű szúnyoginvázió lehetőségéről beszélő politikus hangsúlyozta, hogy permetezés költségeihez a kistelepülések számára az állam biztosíthat segítséget, mert azt saját büdzséjükből nem tudják fedezni.

[namelink name="Pogácsás Tibor"] a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkár azt mondta, hogy a Szigetközben optimális tenyészhelyek alakultak ki. A probléma megoldására a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból előirányzottan csoportosítottak át összegeket. Az országos program során több mint hétszáz településen, két-hat alkalommal hajtanak végre szúnyoggyérítést - közölte.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén június 23-án.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
15:44 - A tankönyvrendszer, a kormány uniós politikája és a rokkantellátás átalakítása is napirenden volt hétfőn a parlamentben, az interpellációk között. Az azonnali kérdések és válaszok órájában egyebek mellett a meggyfelvásárlás és a mentősök megtámadás került szóba.

Az MSZP a kormány tankönyvpolitikáját kritizálta

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes interpellációjában arról beszélt, hogy már a tankönyvterjesztés államosítása is számos problémát okozott, a kormány azonban tovább megy a rossz úton, a tankönyvfejlesztést és -kiadást is államosítja. Törvényi úton két kiadót hoznak helyzetbe, amivel sérül a tanítás és a módszertan szabadsága - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint e rendszer teljesen felszámolja a tankönyvek közötti versenyt. Mikor akarják befejezni az uniformizálást, az "egyentankönyvek" politikáját? Őszre lesz tankönyve a diákoknak? - tette fel kérdéseit a kormány képviselőjének.

Rétvári Bence, az erőforrás-minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: lesz tankönyv őszre, az ágazati szereplők azért dolgoznak, hogy minden rendben legyen. A kormányzat célja, hogy a 21. század kihívásainak megfelelő tankönyvek kerüljenek a diákokhoz - tette hozzá.

Kunhalmi Ágnes nem fogadta el a választ, a parlament azonban - 99 igen szavazattal, 43 nem ellenében - jóváhagyta azt.

Jobbik: mikor kezdi meg végre a kabinet a valódi szabadságharcot?

A jobbikos [namelink name="Bana Tibor"] interpellációjában azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök "kettős beszédet" folytatott az elmúlt ciklusban az Európai Unióval kapcsolatban: Magyarországon többször felemelte szavát az EU központosító törekvéseivel szemben, Brüsszelben azonban nem állt a sarkára a nemzeti önrendelkezés csorbítását eredményező ügyekben. Szerinte a kormány csak akkor vállalta az összeütközést, amikor saját hatalma bebetonozásának kérdéséről volt szó. Megkezdi-e végre a kabinet a valódi szabadságharcot? - kérdezte.

Reagálásában [namelink name="Szijjártó Péter"], a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány minden kérdésben határozottan kiállt Magyarország érdekei mellett, a szükséges vitákat megvívta, a szükséges megállapodásokat megkötötte, és nemet mondott minden "lopakodó" szerződésmódosítási kezdeményezésre. Hangsúlyozta: Európának meg kell változnia, meg kell újulnia, olyan politikára van szükség, amely világossá teszi, hogy Európa újra az európaiaké, a kontinens maga képes megtalálni a válaszokat a felmerülő kihívásokra, így például a minél olcsóbb energiára és a munkahelyteremtésre.

Bana Tibor a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban - 98 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett - igen.

MSZP: a rokkantellátás átalakítása nem hozott megtakarítást

A szocialista [namelink name="Korózs Lajos"] a rokkantellátás átalakítását bírálta, mert azzal szerinte a rokkant embereket és a megváltozott munkaképességűeket csalóknak bélyegezték, ráadásul az új rendszer nincs tekintettel arra, hogy ki mennyi szolgálati időt szerzett, mennyi nyugdíjjárulékot fizetett.

Ha tudatában voltak annak, hogy sérelmet okoznak, miért lépték meg ezeket az intézkedéseket? - tette fel a kérdést Korózs Lajos, aki szerint megtakarítás helyett rengeteg ember vegzálásával járt az átalakítás.

Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta: a rokkantnyugdíj-felülvizsgálati rendszer minden jogi normának megfelelt, kétlépcsős jogorvoslat volt, ellátatlan pedig senki nem maradt.

Korózs Lajos nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés jóváhagyta azt 100 igen, 40 nem szavazattal.

Azonnali kérdések és válaszok órája

MSZP: mit tesz a kormány a meggytermelőkért?

A szocialista [namelink name="Legény Zsolt"] azonnali kérdésében azt elevenítette fel, hogy 2008 nyarán a Magosz kormányzati beavatkozást követelt a meggyár kérdésében. Ma a meggytermelők még az önköltségi árat sem tudják kigazdálkodni - jelezte. Ezek alapján azt kérdezte: most mikor indul be a Magosz, mikor demonstrál újra, és önt meggyet a Kossuth Lajos térre?

[namelink name="Nagy István"], a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára reagálásában kifejtette: az idén az elmúlt évek terméséhez képest jóval több a meggy, a gyümölcs felvásárlási ára azonban alacsony, ezért - az ágazati egyeztetések eredményeként - a kormány úgy döntött: 800 millió forint értékben "avatkozik be", mégpedig üvegezett meggybefőtt felvásárlásával. Tájékoztatása szerint üvegenként 40 forinttal támogatják a meggytermelőket. Mindezzel a kabinet 20 ezer tonna meggy felvásárlását segíti elő - közölte.

Jobbik: védje meg a kormány a mentősöket is!

[namelink name="Mirkóczki Ádám"], a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy szinte naponta éri fizikai sérelem a közfeladatot ellátókat. Példaként említette, hogy az elmúlt hétvégén egyetlen éjszaka alatt három különböző településen is brutális támadás ért mentősöket. Szerinte úgy fest, hogy a kormány nem igazán tud mit kezdeni ezzel a helyzettel. A Jobbik radikális változást követel a közfeladatot ellátók, köztük a mentősök védelmében - közölte az ellenzéki politikus.

Válaszában [namelink name="Kontrát Károly"], a Belügyminisztérium államtitkára felidézte, hogy korábban már szigorították a büntető törvénykönyvet (Btk.) a közfeladatot ellátók erősebb védelme érdekében, a kormány pedig elszánt a rend további erősítéséért.

Az LMP az államosított kiadók tankönyveit kritizálta

Az LMP-s [namelink name="Ikotity István"] azt mondta, hogy komoly károkat okoz a tankönyvterjesztés és -kiadás államosítása, az államosított tankönyvkiadók ugyanis megkérdőjelezhető minőségű, szarvashibákat tartalmazó tankönyveket adnak ki.

Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta neki, hogy az LMP azokat a könyveket kritizálja, amelyeket még nem is látott. Megjegyezte egyébként, hogy a rendszerben van lehetőség a hibák kijavítására.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén június 23-án. Mellette képviselőtársa, Szatmáry Kristóf.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
15:13 - A vagyonőrök foglalkoztatásáról, az online pénztárgépekről, a megújuló energiáról és a javuló gazdasági eredményekről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: kampányfogás volt a vagyonőrök foglalkoztatása ügyében tett ígéret?

A szocialista [namelink name="Harangozó Tamás"] azt firtatta, hogy csak kampányfogás volt-e a vagyonőrök foglakoztatása ügyében tett ígéret. Felidézte: még ősszel a munkajogi szabályozás semmibe vételére hívta fel a figyelmet, mert a piacon jellemző vállalási ár még a minimálbéres alkalmazást sem fedezi. Azt mondta: egyre inkább úgy tűnik, hogy a minimális rezsióradíj bevezetésének ígérete nem volt több kampányfogásnál. Mikor jelennek meg a vonatkozó rendeletek? Az óradíj eléri a szakmai szervezetek által hivatalosan javasolt 1889 forintot? - tette fel kérdéseit.

[namelink name="Kontrát Károly"] belügyminisztériumi államtitkár kiemelte: idén márciusban lépett hatályba a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységről szóló törvény módosítása, és - kizárólag a közbeszerzési eljárásoknál - bevezették a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj intézményét. A piaci árképzést a továbbiakban sem kívánják befolyásolni - rögzítette, hozzátéve: a kormány dolgozik a törvénymódosítás végrehajtását szolgáló jogszabályok módosításán.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen és 44 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: miért terhelik a vállalkozókra a pénztárgépek online bekötését?

[namelink name="Volner János"] (Jobbik) a pénztárgépek online bekötése kapcsán arról beszélt, hogy a kormány a vállalkozókra terheli az intézkedés költségeit, miközben egy a nemzetgazdasági tárca által készített hatástanulmány szerint 94,5 milliárd forint többletbevétele származik a költségvetésnek. Azt kérdezte, miért nem támogatták módosító javaslatukat, amely az 1000 négyzetméternél kisebb eladóterű üzleteknél az államra terhelte volna a költségeket. Miért hallgatták el 2010-ben, hogy a vállalkozókat ilyen terhekkel sújtják? - folytatta.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az a legfontosabb, hogy a Jobbik egyetért azzal, hogy ilyen pénztárgépekre van szükség a kiskereskedelemben. Ha ebben egyetértés van, akkor a többi részletkérdés, így szerinte az is, hogy az állam mennyi támogatást adjon a kereskedőknek a munkaeszközük megvásárlásához - mondta. A kormány azon az állásponton van, hogy egységesen 50 ezer forintot ad - jelezte, hozzátéve: nem értenek egyet a Jobbik felvetésével, és nem látnak összefüggést a többletbevétel és a visszaadandó támogatás között. A támogatási rendszernek nem erről kell szólnia - közölte az államtitkár, aki kitért arra is: eddig az év első hónapjaiban az online pénztárgépek bekötésével mintegy 17 milliárddal, 29 százalékkal nőtt az áfabevétel a kiskereskedelemi szektorban. A teljes szektorban 15 százalékos a bővülés.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 106 igen, 34 nem és 2 tartózkodó szavazattal azonban igen.

LMP: tragikus a megújuló ipar helyzete

Az LMP-s [namelink name="Szél Bernadett"] szerint mára a megújuló ipar tragikus helyzetbe került Magyarországon, alacsonyabb a produktuma mint 2010-ben, miközben egész Európában nő. Egyetlen szélkereket sem fejlesztettek, a napenergia részesedése 1 százalékos a megújulóenergia-rendszeren belül - mondta, hozzátéve: eközben egyre nagyobb pénzeket "tolnak be" az atomenergiába, Vlagyimir Putyin "adósrabszolgáivá" teszik a nemzetet. Mit terveznek a megújuló szektorban, lesz váltás vagy ezt "a mozit nézzük tovább"? - kérdezte az ellenzéki politikus.

[namelink name="Fónagy János"] államtitkár rámutatott: az energiapolitikát a nemzeti energiastratégia mentén a civil és tudományos szervezetekkel és az iparág képviselőivel egyeztetve valósítják meg. A jövőben is támogatják a megújuló energiaforrások alkalmazását és a paksi erőmű-kapacitás fenntartása érdekében is megteszik a szükséges intézkedéseket. A kettőt nem egymással szemben, hanem egymást feltételezve képzelik el, szemben az LMP-vel - mondta az államtitkár, aki szerint az új paksi blokkok építése kedvezőleg hat a széndioxid-kibocsátásmentes energiatermelésre.

[namelink name="Sallai R. Benedek"], az interpelláció társjegyzője jelezte: a választ nem fogadják el, a parlament azonban 105 igen, 28 nem és 16 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Fidesz a javuló gazdasági eredményekről

[namelink name="Ríz Gábor"] (Fidesz) kiemelte: az első negyedéves GDP-adatok szerint 3,4 százalékos bővülés valósult meg, ami azt támasztja alá, hogy egész évben akár 2,5 százalékos bruttó növekedés is elképzelhető. Kitért arra, hogy a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabbá tudott válni, s a lakossági fogyasztás tovább nőhet idén. Szólt arról: már az első gyermek vállalását is támogatják, s közel 230 milliárddal több jövedelem marad mintegy 900 ezer családnál.

Azt kérdezte: hogyan segíti a stabil gazdasági növekedés a magyar családok gyarapodását?

Tállai András válaszában kiemelte: ma 320 ezerrel többen dolgoznak, mint négy éve. Az aktívak aránya is nőtt, e téren meghaladta az ország a régiós versenytársak és az unió átlagát, a munkanélküliségi ráta az unió átlaga alá csökkent, a nettó keresetek az elmúlt négy évben 14 százalékkal nőttek. Olyan alacsony az infláció, amire 1968 óta nem volt példa - mutatott rá az államtitkár.

Kitért a devizahitelesek megsegítésére tett intézkedésekre is. Arra számít a kabinet, hogy folytatódik a munkahelyek számának növekedése, tartósan négymillió felett lesz az állással bírók száma, és a háztartások fogyasztása tovább bővül - jelezte Tállai András.

A képviselő a választ elfogadta.

14:52 - A paksi hitelszerződésről, a devizahitelesekről, Grosics Gyuláról, a szegénységről és a reklámadóról beszéltek a képviselők napirend előtt, az Országgyűlés hétfői, rendkívüli ülésén.

[namelink name="Kövér László"] házelnök bejelentette, hogy Balczó Zoltán (Jobbik) és Molnár Csaba (független) európai parlamenti képviselővé választásuk okán lemondtak országgyűlési mandátumukról, így a Ház létszáma 197.

Napirend előtt

Az LMP a paksi hitelszerződés ellen szólalt fel

[namelink name="Szél Bernadett"] (LMP) a paksi beruházást finanszírozó hitelszerződésről szóló hétfői döntés ellen emelte fel a szavát. Kifogásolta, hogy nem készültek hatástanulmányok, a projekt szerinte katasztrófához vezethet. "Önöknek elment a józan esze" - fogalmazott.

Kifogásolta, hogy eközben a kabinet "tudatosan nyírja ki" a megújuló energia szektorát.

Felszólalásai alatt képviselőtársai transzparenseket mutattak fel az ülésteremben, "Nem Paksra, nem Putyinra", "Ezért váltottál rendszert, Viktor?" és "Nem az orosz atomhitelre" - feliratokkal.

Kövér László emiatt megjegyezte: ezzel megszegték a házszabályt, ami miatt a házbizottságban szankciókat fog javasolni. "A stílusuk nem áll arányban a támogatottságukkal" - fűzte hozzá.

[namelink name="Tállai András"], a nemzetgazdasági tárca államtitkára feltette a kérdést: ön melyik hitelt választaná? A 2008-ban a szocialisták által felvett IMF-hitelt - amely szerinte valóban eladósította az országot - vagy a mostanit, amely pontosan rögzíti, milyen kamattal, milyen időtartamra és milyen feltételekkel veszi azt fel az ország. Emlékeztettt előbbi feltételeire, a nyugdíj- és bércsökkentésre, míg a mostan elmondása szerint nem befolyásolja, milyen gazdaságpolitikát kell folytatni.

Hangsúlyozta: egy termelő beruházást támogat a hitel, így az bevételt hoz az országnak.

Szél Bernadett LMP-s képviselő napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén június 23-án. Mellette képviselőtársai, Schiffer András (k) és Ikotity István transzparensekkel demonstrálnak.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Jobbik: azonnal lépni kell a devizahitelek ügyében

[namelink name="Z. Kárpát Dániel"] (Jobbik) megdöbbentőnek nevezte, hogy a kormány csak ősszel terjesztené be a devizahiteles kérdést rendező javaslatát.

Bírálta a kabinetet, amiért öt éve hagyja, hogy az emberek zsebéből kiszivattyúzzák a pénzt, ehelyett a politikus diktátumokat szabnak a bankoknak.

Tállai András azt mondta: a kormány nyáron is kéthetente ülésezni fog, és már szerdán tárgyalni fogja a Kúria döntéséből fakadó feladatokat. Ha úgy látja, még a nyár folyamán beterjeszti az Országgyűlés elé a szükséges teendőket.

Közölte, a sok év alatt kialakult problémát nem lehet hirtelen megoldani.

A KDNP Grosics Gyulára emlékezett

[namelink name="Simicskó István"] (KDNP) Grosics Gyulára, az egykori Aranycsapat legendás kapusára emlékezett, pótolhatatlannak nevezve őt. Felidézte: háromszoros magyar bajnok volt a Honvéd színeiben, aki 1947 és 1966 kettő között 86 alkalommal volt a válogatott kapusa, három világbajnokságon vett részt.

Azt is felidézte: 1956 után egy évre eltiltották a játéktól.

Az MSZP a szegénység ellen szólalt fel

[namelink name="Kunhalmi Ágnes"] (MSZP) kifogásolta, hogy Magyarországon akár tizennégy évesnél fiatalabb gyermekek is részt vehetnek úgynevezett ketrecharcban.

Kijelentette: ezért a kormány társadalompolitikája is okolható. Hozzáfűzte: jelentősen nőtt a létminimum alatt élők száma.

[namelink name="Rétvári Bence"], az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is tűrhetetlennek nevezte a gyermekviadalokat, ami miatt tárcája arra kérte az olimpiai bizottságot: tegye lehetővé - akár törvénymódosítás kezdeményezésével is -, hogy hasonlókat ne szervezhessenek.

Elmondta még, hogy a KDNP is feljelentést tett az ügyben, a legfőbb ügyész pedig azt ígérte nekik: nemcsak azt vizsgálják meg, történt-e bűncselekmény az ügyben, hanem azt is, hogy a szervezők milyen engedélyekkel rendelkeznek.

Fidesz: minél hamarabb rendeződjön a devizahitelesek ügye

[namelink name="Rogán Antal"] (Fidesz) pártja hétfői frakcióülésének döntéseiről beszámolva azt mondta: arra kérik a kormányt, hogy még a rendkívüli parlamenti ülés vége előtt terjessze be a Ház elé első törvénymódosítási javaslatát a devizahitelesek érdekében.

Hozzátette: azt kérik a kabinettől, készítse el a jogi megoldását annak, hogy azok, akikkel szemben tisztességtelenül jártak el a bankok, visszakapják az őket illető pénzt, azt, amelyhez normál esetben csak peres úton juthatnának hozzá.

A frakcióvezető közölte: ennek kell az első lépésnek lennie, míg egy második lépésben történhet meg a devizahitelek végleges kivezetésének rendezése, ezzel az árfolyamkockázat megszüntetése.

Frakciója egy másik kérését is tolmácsolva azt mondta: a kabinet emellett határozottan lépjen fel az adóbliccelőkkel szemben. Szólt az RTL Klub tévétársaságtól, amely elmondása szerint jelentős adózás előtti eredményt ért el az elmúlt két évben, mégsem fizetett társasági adót, számviteli trükkök, adóelkerülő megoldások miatt. Arra kérte a kormányt: vizsgálja meg, hogyan történhetett ez, és hozza meg a szükséges döntéseket.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a devizahitelek témája szerepelni fog már a szerdai kormányülés napirendjén. Először a jogi megoldásokat kell megtalálni - hangsúlyozta -, majd egy olyat, ami gazdasági értelemben is véglegesen kezeli a kérdést.

Az RTL Klub ügyével kapcsolatban közölte: az Országgyűlés gyorsan döntött a reklámadó bevezetéséről, amely magában foglal egy egyszeri kedvezményt az idei évre. "Ilyenkor a kreatív emberek ügyesen kitalálják, hogyan lehessen kibújni az extra adó fizetése alól" - fogalmazott. Egyetért azzal, hogy ki kell zárni annak lehetőségét, hogy az említett eszközökkel próbáljanak meg kibújni az adó megfizetése alól, és megfontolásra érdemesnek tartotta a jogszabály egyértelműsítését is.